Elkészült az első kalkuláció arról, mennyi kárt okoz az, hogy az italos palackokat, a műanyag tárgyakat és csomagolásokat szanaszét dobáljuk a természetben. Az ökoszisztémák 2500 milliárd dollárnyi szolgáltatásától esünk el a műanyaghulladék pusztító hatása miatt.

A szántás nélküli termesztésre esküszik Hetesi Zsolt fizikus, mert jobb talajszerkezetet, kevesebb emissziót és nagyobb terméshozamot tesz lehetővé. A Piac & Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs - 2018 című rendezvényén beszélt a módszerről, melyet maga is alkalmaz termőföldjén.

Két hétig a lengyelországi Katowicében tartják a párizsi klímaegyezmény új konferenciáját. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének új jelentése is felhívja rá a figyelmet: a klímaváltozás közegészségügyi probléma, nem csupán ökológiai és gazdasági válság. De a klímavédelemre fordított pénzek töredéke áramlik csak az egészségügybe. Pedig a fosszilis gazdaság negatív externáliái közé tartozik az emberi élet elvesztése és a betegeskedés is. Ezeket be kellene építeni a fosszilis energiahordozók árába.

Minden Google-keresésünk erőforráshasználattal jár és károsítja a bolygónkat. Nem a felhőben zajlik a netes életünk és üzletvitelünk, hanem a Földön: az adathasználat és adatforgalom igenis szennyező, mint bármely más termelő tevékenység.

A tudatos cégek már felbecsülik a víz értékét, az általa nyújtott szolgáltatásokat, és költenek a vízbázisok megóvására, hogy elegendő minőségű és mennyiségű vízhez jussanak termelési folyamataik elvégzéséhez. Az Intel, a Gap és mások bukták már el profitjuk jelentős hányadát vízproblémák miatt.

Földünk öntisztító, regeneráló kapacitásának a határait feszegetjük. A társadalmi problémák is összefüggenek az üzleti szféra működésével. Nincsenek már házon kívül lévő externáliák: érvényesül a bumeránghatás, minden visszaüt. Új üzleti gondolkodásra van szükség, mely a saját üzleti döntések következményeként ismeri el a válságjelenségeket, és orvosolni tudja azokat.

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

A vállalatok ökológiai tudatosságának annyi aspektusa van, és ezekről annyi adat forog már közkézen, hogy nehéz őket összevetni. Egy amerikai platform az ezer legnagyobb amerikai vállalat környezettudatos gyakorlatait veti össze a laikusok számára is érthető vizualizációs technikákkal.

Az iparilag fejlett és ezért nagy energiafogyasztónak számító országokban túl alacsonyak az energiaadók, nem hoznak elég pénzt az államkincstárokba a zöld gazdaság fejlesztésének támogatására, figyelmeztet az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD.

Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?

Mindig az olajszektort és a cementgyártást emlegetjük, ha szennyező iparágakról van szó, de a divatipar sem marad el sokban tőlük. A nyugati világban élő fogyasztókként hozzászoktunk, hogy bagóért vásárolhatunk ruhadarabokat a diszkontdivat márkáitól. Egy aktivista szervezet utánajárt, hogyan szennyezi a talajvizet és az ivóvizet a műselyemgyártás Kínában.

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Eddig soha nem látott méretűre nőtt a Mexikói-öbölben lévő "halálzóna", mely olyan elsavasodott terület a tengervízben, ahol semmilyen élőlény nem marad életben, s ezért nem tudja felszívni a légkörből a széndioxidot sem. Így törik meg a karbonciklus, súlyosbítva a levegő szennyezettségét, az üvegházhatást és a klímaváltozást.

Az ENSZ és a Trucost gazdasági elemzést készített arról, a nagy szennyező iparágak profitrátája hogyan sérülne, ha fizetniük kellene a tevékenységük által okozott környezeti károkért, vagyis az externáliákért. A légszennyezés beárazása az emissziókvótákkal ezt az ellentételezést szolgálja, de sok más módja is van még a környezetszennyezésnek, amit ingyen űzhetnek.

A WHO becslése szerint az éves gyermekhalálozás 25 százaléka a szennyezett levegőnek és vizeknek köszönhető. A rossz otthoni higiénia és a vállalatok szennyezése egyaránt okolható ezért.

A városi lakosság és az agrárium exponenciális növekedésével a vízlábnyomuk is rohamosan nő. Egyre nehezebb kielégíteni az igényeket tiszta vízzel. Egyes nagyvárosokban 50%-kal nőtt a víztisztítás költsége. De a növénytermesztés externáliái is tetemesek.

Esőerdőket irtanak ki Ázsiában, hogy helyet csináljanak az olajpálma-ültetvényeknek. Ez okolható többek között az orangutánok rettenetes helyzetéért. Olcsóbb, mint más növényi olajok, ezért nyomják az élelmiszeripari és kozmetikai cégek mindenféle termékbe. Gyakran úgy, hogy fel sem tüntetik a címkéken, mindössze növényi olajnak titulálják. A világ legnépszerűbb mogyorókréme például 20%-ban ebből áll.

Furcsa pereskedésbe keveredett a környezetvédőként is elhíresült filmsztár, Kevin Costner. Az alacsony adósávú Nevadában lévő cége kifejlesztett egy szűrőtechnológiát, mely képes kiválasztani az olajat a vízből. Üzlettársai azonban megtévesztéssel vádolják a Farkasokkal táncoló Oscar díjas alkotóját.