A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta – a GKI elemzése szerint azonban a növekedés kettészakította az országot: a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.
A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik elemzésében a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetével foglalkozik.
Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelik: a KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott, átlagosan 70 százalékkal nőtt a reáljövedelmük. Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.
A gyermek nélküliek és az egy gyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.
Ebben a lemaradásban az elemzés szerint a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára – ezzel ösztönözve a gyerekvállalást –, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.
