Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően – 2024-ben már csak 6-8 százalékot. Ehhez hasonlóan a GYES értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.
Megjegyezték: az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.
Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül. Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.
Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak – fejti ki a GKI. A 2, 3 vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükséges. Ezzel szemben a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.
