Milyen gyorsan tudunk áttérni a környezetbarát mezőgazdaságra?
A szántás nélküli termesztésre esküszik Hetesi Zsolt fizikus, mert jobb talajszerkezetet, kevesebb emissziót és nagyobb terméshozamot tesz lehetővé. A Piac & Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs - 2018 című rendezvényén beszélt a módszerről, melyet maga is alkalmaz termőföldjén.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az ENSZ definíciója szerint fenntarthatóság az, amikor "úgy használjuk fel a természeti erőforrásokat, hogy utódaink is maradéktalanul ugyanúgy fel tudják használni" - mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Magyar Készházak (ÉVOSZ-MAKÉSZ) szakmai tagozatának elnöke. Az agrárium az egyik ágazat, melynél hathatós átalakításra-átalakulásra lenne szükség, mert a monokultúrás termelés mindig ugyanazokat a tápanyagokat szipolyozza ki a földből, erodálva a talajt, a vegyszer-intenzív termesztés pedig szennyezi a földet és a talajzvizet. (Az emberi egészségről nem beszélve.)
Kép: PP
Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a mélyszántás elhagyása roppant hasznos lenne, mert a "a mélyszántás üvegházgázforrás. Vetőgépeink úgy vannak kialakítva, hogy puha, porhanyós magágyba tudjanak vetni. Ha megbolygáljuk a talajt, a baktériumok elkezdenek szaporodni, szén-dioxid és metán jut a levegőbe, ráadásul,csökken a talaj humusztartalma, ami általában 5-12 százalék lenne. Magyarországon a konvencionális szántási módszerekkel az elmúlt 50-60 év alatt sikerült ezt mindössze 1-3 százalékra csökkenteni. A szántás elhagyásával javítható a talajok szerkezete és vízháztartása is. Az erdőben sem szánt-vet senki, az avarréteg alatt mégis nő a humusztartalom" - mondta Hetesi.
Hetesi egy kedvező példát tud: Gabriel Brown Amerikában 1991 óta követi a mélyszántás nélküli gazdálkodást. Akkor 1,7 százalék volt a szerves anyag tartalom a termőföldjében, 2011-re ezt 5,3 százalékra emelte. Ehhez évi 0,25 százalék szén-dioxid-tartalomnövelés járult, vagyis a talaj jó megkötő kapacitásnak bizonyult. Hetesi kalkulációja szerint a módszerrel globálisan 144 milliárd tonna szén-dioxidot lenne kivonható a légkörből. A konferencia délutáni szekciójának egyik felszólalója azt nehezményezte, hogy felszámolták a hazai kendertermesztést. Régen 87 ezer hektáron folyt a növény termesztése, melyből akár papírt és kötelet is lehet gyártani.
Ahogy Kornai János mondta annak idején a kormányzati felelősségről, az áldozat (vagyis a megoldás), a halasztás és a mulasztás három kategóriájából a kormányzati és üzleti döntéshozók gyakran az utóbbi kettőt preferálják, de pont ezek járnak a legnagyobb ráfordítással, mert minél később cselekszünk, annál nagyobb a baj. "Most a halasztás fázisában tartunk, mert az üzleti szektor "a profitot privatizálja, a költségeket társadalmasítja" - mondta Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára arra utalva, hogy a negatív externáliákat közpénzből orvosolják, a vállalatok nem fizetnek kellő mértékben a környezetszennyezésükért és a termékek árába sem építik be az ökológiai károkozás anyagi vonzatait.
