A gazdasági nehézségek ellenére a hazai közepes és nagyvállalatok fontosnak tartják a fenntarthatóság ügyét.

Régóta hallunk a fenntarthatóságról, de a valódi megoldások fejlesztéséhez átfogóbb megközelítésre van szükség.

Az adatvédelmi (GDPR) és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden az Európai Unióban aktív cég működésére hatással lesz. 2023-tól új ESG kötelezettségek jönnek, melyek minden nagyvállalatot érinteni fognak, így érdemes lehet már most elkezdeni a felkészülést.

A Generali Biztosító 9 millió forint összdíjazású, kis- és középvállalkozások támogatására kiírt fenntarthatósági pályázatára az idén már 127 vállalkozás jelentkezett.

Bemutatták az "Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat" című kötetet.

2022-ben is várja a Generali kis- és középvállalkozások jelentkezését munkavállalói jólét, környezetvédelem, illetve a mikroközösségek iránti felelősségvállalás témakörökben.

Rekordot döntött tavaly a vállalatok felelős működését (ESG) elősegítő felvásárlások száma az eurózónában – derül ki az EY 507 euróövezeti vezérigazgató részvételével készült nemzetközi kutatásából. A vezetők szerint az ESG-vállalásaik érvényesítése olyan értékes tényező, ami még az árbevétel növelésénél is fontosabb.

Egyre több befektető próbál felelős módon invesztálni, ezért előtérbe kerültek az úgynevezett ESG-befektetések. A trendek hatnak a vállalatokra is: egyre több cég igyekszik felelős és fenntartható módon működni. Ez a szemlélet ma sokkal mélyrehatóbb, mint amilyen egy évtizede a társadalmi felelősségvállalás, a CSR vállalati működésbe való beemelése volt.

A most induló vagy nemrégen alapított vállalkozások fejlődésében már hatalmas szerepet játszik a fenntarthatóság és a digitalizáció, legalább egy fenntarthatósági szempontot is figyelembe vesznek működésük során.

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem harmadának – 31 százalékának – van saját fenntarthatósági stratégiája, egy évvel korábban ez mindössze a 15 százalékukra volt igaz. A vállalatok főként a környezettudatos működést, a dolgozókkal való méltányos bánásmódot és az etikus üzleti viselkedést helyezik előtérbe.

Egyre nagyobb szerepet játszik mindennapi életünkben a környezetünk megóvása. Ezt támogatva a Takarékbank egy minden elemében fenntartható számlacsomagot ajánl lakossági ügyfeleinek, amelyhez már újrahasznosított bankkártya is igényelhető. Minden egyes újrahasznosított kártya csökkenti a globális szén-dioxid-kibocsátást, és a számlához köthető vásárlásokkal bármilyen plusz költség nélkül még a méhek megmentését is lehet támogatni. A hitelintézet az elektronikus számlacsomag alacsony költségeivel, bizonyos esetekben ingyenességgel, arra ösztönzi ügyfeleit, hogy a hagyományos fióki ügyintézés helyett válasszák az elektronikus bankolást, ezáltal időt és pénzt is spórolva csökkentsék az ökológiai lábnyomukat.

Egyre jobban figyelünk a környezettudatosságra.

Az európai cégek nagy része nem mérte még fel, hogy a digitális megoldások hogyan segíthetik a fenntarthatóságot. A vezetőknek csak egyharmada tekinti a technológiát a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok elősegítőjének, annak ellenére, hogy az ESG-célokhoz kapcsolódó elvárások egyre nagyobbak.

A Lidl Magyarország fenntarthatósági stratégiájának részeként új termékcsaládokat tesz karbonsemlegessé és az újrahasznosított műanyagból készült háztartási árucikkek második kollekcióját is elérhetővé teszi, melyek előállítása során összesen 21,4 tonna nyers műanyagot spórolt meg.

Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. 

A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelésről. A klímaváltozási célok elérésének módja mellett a jelentéstételi gyakorlat is nagymértékben fejlesztendő. A beszámolókészítéshez ugyanis nem létezik még egy egységes standard, a vállalatok különböző módszertanokat alkalmaznak, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást regionálisan, szektoron belül és kívül és sokszor a vállalatok szintjén egyaránt.

Az Európai Unió új pénzügyi ciklusában továbbra is jelentős súlya lesz a közlekedésfejlesztési támogatásoknak, és főként a fenntartható közlekedésre való átállás elősegítésének. 

Meghosszabbított határidővel, március 5-ig várják a vállalkozások jelentkezését a Bridge to Benefits Mesterkurzusra.

Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint?

A magyar háztartások több mint fele jóval fontosabbnak tartja a környezetet kímélő megoldások alkalmazását az energiafelhasználásban, a vízfogyasztásban és a hulladék kezelésében, mint hat évvel ezelőtt. Az IKEA legfrissebb felmérésében a megkérdezettek 94 százaléka nyilatkozta úgy, hogy kiemelten vagy fokozottan érdeklődik a megtakarítást eredményező lehetőségek iránt, és mindössze 6 százalék-a válaszolta azt, hogy ezek a szempontok nem igazán lényegesek. 

A Planet Fanatics’ Network online kutatás keretében mérte fel a magyar lakosság érzékenységének változását a társadalmi és környezeti problémákra vonatkozóan a világjárvány időszakában. Amellett, hogy az érzékenység mérhetően nőtt, a válaszadók 95 százaléka elvárja a vállalatoktól, hogy a járvány után komolyabban foglalkozzanak a társadalmi és környezeti felelősségvállalással.

A COVID-19 járvány hatására még jelentősebb fenntarthatósági lépéseket vár a társadalom a nagyvállalatok részéről. Ezzel párhuzamosan a klímasemlegesség irányába mozdul el az Európai Unió, amelynek részeként különleges karbon-határvámot vezetne be, és a kisebb vállalatokra is kiterjesztené a nem-pénzügyi jelentéstétel kötelezettségét. Ezek a tendenciák arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy átértékeljék saját fenntarthatósági szemléletüket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által korábban kiírt két fenntarthatósági pályázatra az eredeti, március végi határidők helyett 2020. április 15-ig várják a pályaműveket - jelentette be Boros Anita, a tárca építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

Négy kategóriában ismerte el az Effekteam a vállalatok hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. A díjat a Coca-Cola, az Invitech, az E.ON, és a Tesco kapta.

A wc-papír ipar dinamikusan fejlődik, az idei világforgalom értéke várhatóan közel 14 milliárd euró. Ez viszont napi 27.000 fába kerül.

A fenntarthatóság erőteljesen jelen van a háztartási gépek világában, például a mosógépek és a hűtőszekrények vásárlásakor. A fogyasztók törekszenek rá, hogy energiát spórolhassanak meg, ezért az energiacímkék fontos szerepet játszanak a döntési folyamatban.

Egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy az élelmezésnek és a mezőgazdaságnak kiemelt szerepet kell játszaniuk a fenntartható fejlődésben, amihez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pártatlan fórumot kínál.

2019-ben megújul a vállalati felelősségvállalást elismerő legfontosabb szakmai díj. Új szemlélet mentén és új néven kerül kiírásra a vállalati felelősségvállalás legfontosabb hazai elismerése. Az „Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja” arra ösztönzi az üzleti élet szereplőit, hogy társadalmi és környezeti befektetéseik kimutathatóan, mérhetően járuljanak hozzá a fenntarthatósághoz.

Betegsegítő applikáció, optikai csalódással lassított forgalom, szemüveg, amely hallássérülteknek feliratozza, amit a másik mond. Közel 200 fiatal ötletelt egy közösségi média kihívásban azon, hogyan lehetne kreatív módon megoldani társadalmi és környezeti problémákat.

A digitalizáció nem csak gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat kínál, de környezetvédelmi értékeink, ezáltal bolygónk megóvását is segíti. A K&H  innovatív fejlesztései mellett a társadalom és gazdaság felé irányuló felelősségvállalási tevékenységét is a digitalizáció jegyében bővítette.

Ma már teljesen függetlenítheti magát az energiapiaci ármozgásoktól egy vállalkozás, ha saját háztartási méretű kiserőművet telepít. A napelemes rendszerek óriási előnye, hogy tiszta forrásból látnak el minket fenntartható energiával, miközben biztosan megtérülő befektetésnek számítanak.

A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett - az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja.

A magyarok 42 százaléka saját elmondása szerint hajlandó többet fizetni a környezettudatos  termékekért, nagy részük akár 10-30 százalékkal többet is, mint egy hagyományos termékért. Bár a rendszeresen zöld árucikkeket, szolgáltatásokat vásárlók aránya még viszonylag alacsony a lakosság körében, a 30–39 éves korosztály élére állt az ökotudatosak táborának.

Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét. Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte. Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. Ezt a szennyező anyagot mérték a szervezet szakértői a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Csaknem nyolcszáz madarunkat ért áramütésről érkezett bejelentés egy év alatt. Gólyák, sasok, kerecsensólymok, rétisasok, baglyok is voltak az áldozatok között. A valóságban több százezerre tehető az így elhulló madarak száma, a kár több milliárd forintra tehető.

Itt a tavasz és sokan ilyenkor új növényeket szereznek be a kertjükbe. Az eladónál gyönyörűnek tűnő virágok azonban sokszor nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért most a Zoldgyep.hu blogjának segítségével adunk néhány tippet, hogy mire kell figyelni a növények vásárlásakor.

Egy áttörő fontosságú jelentést hoztak ma nyilvánosságra az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakosított szervei, köztük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), és partnereik, mely azonnali összefogást és hathatós cselekvést sürget egy lehetséges katasztrófa elkerüléséhez.

Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját. Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl azonban ma már nem mehetünk el szó - és tettek - nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek vagy kritikus állapotba kerültek. A WWF Magyarország mindenkit arra buzdít: ünnepeljünk úgy, hogy azzal valóban a Földünket támogassuk - hiszen az emberiség jövője is ettől függ.

A globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is – derült ki egy évtizedes jelentőségű kutatásból, amely először vizsgálta a klímaváltozás hatásait a pollenszezonra és -koncentrációra.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése.

Nem sikerül százmillió alá szorítani a súlyosan éhezők számát. A bajt nem az élelemhiány okozza, hanem a helyi konfliktusok, az államok politikai instabilitása és a globális felmelegedés miatt szaporodó éghajlati sokk.

A környezetszennyezés problémája összetett kérdés, így leküzdése is csak holisztikusan képzelhető el. Ha sokat fogyasztunk, akkor sok energiát használunk fel, sok hulladékot termelünk, mérgezzük a levegőt, a talajt és a vizeket.  Ezért a környezetre nehezedő terhek enyhítése is csak egy nagyobb összefüggésrendszerbe helyezve képzelhető el, amelyben az energiafogyasztás, energiagazdálkodás csak egy, igaz, fontos tényező a sok közül – röviden így foglalható össze az V. ÖKO-Sziget üzenete. A rendezvény fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök, szakmai védnöke pedig Lányi András környezetvédő, az ELTE egyetemi docense volt.

Egyre többen csatlakoznak a WWF Magyarország által indított Föld Órája kihíváshoz. Bolygónk megóvása és a fenntarthatóság követendő példa lett, mindenki a maga módján tesz környezetéért, és ezt büszkén mutatja meg a közösségi médiában. Idén Budapest fényeinek lekapcsolását élőben megtekintheti bárki a Facebookon keresztül.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Miközben gyerekek tízezrei - iskola helyett - tüntetnek szerte a világban az éghajlatváltozás megállításáért, addig felelősnek nem nevezhető vállalatvezetők, folytatólagosan elkövetett emberiség elleni bűntettet hajtanak végre ellenük.

Február 26-án a GREEN BRANDS Hungary Magyarországon elsőként adta át a hasonló nevű elismerést nyert márkáknak a védjegy kétéves használatára feljogosító oklevelet. A díjazottak között két magyar kkv is helyet kapott.

Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.