A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG.

Már erőteljes az érintett cégek ESG felkészülése.

MOHU: elérte a százmilliót a visszaváltott italcsomagolások száma.

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv.

A KPMG legfrissebb kutatása szerint a vállalatok megközelítőleg egyharmada érzi úgy, hogy készen áll az ESG-vel kapcsolatban közzétett adataira irányuló független tanúsításra

Interjú Maciej Podwojskivel, a a Primark közép-kelet-európai vezetőjével.

A folyamatot több, a közelmúltban hatályba lépett jogszabály, köztük az ESG-kerettörvény is felgyorsítja.

Számítógép gyereknapra költséghatékonyan? Így hasznosíthatod újra régi laptopodat a gyerek számára.

Fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatósági jelentéskészítéshez kapcsolódó feladatokat.

Az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet.

Az MBH a fenntarthatóság szempontjából szeretne a hazai bankpiac élmezőnyébe tartozni. Ez is kiderül a Puskás András vezérigazgató-helyettessel készült interjúból.

Az Európai Unió új szabályozást vezet be, amely valódibbá és hitelesebbé teszi a termékek zöld címkézését, továbbá megbízhatóbb alapokat biztosít a zöld átállásnak.

Az ALDI minden üzleténél készen állnak az üvegvisszaváltó berendezések.

Egyre több hazai cég látja a környezeti fenntarthatóság fontosságát, terveznek is beruházásokat, de egyelőre visszafogták megvalósításukat.

A fenntarthatósági szempontok érvényesítése a vállalati működésben többé nem választás kérdése.

A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek.

Benyújtotta a kormány a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot.

Csak minden negyedik vállalat tartja magát felkészültnek egy független ESG tanúsításra.

Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén.

A jövőben már olyan auditált (!) nem pénzügyi beszámolókat kell készíteni, ami nemzetközi szabványok alapján gyűjtött ESG-releváns adatokra támaszkodik. 

Az Eximbank 300 millió eurós, hosszú lejáratú hitelt vett fel az ING Banktól a hazai vállalkozások fenntarthatósági fejlesztéseit célzó hitelprogramjainak finanszírozására.

A jelölések és a pályázat benyújtásának határideje július vége.

A hazai közepes és nagyvállalatok vezetése nyitottan és érzékenyen viszonyul a fenntarthatóság problémaköréhez, a szavakat azonban kevés tett követi.

A helyzet a hazai közepes és nagyvállalatok esetében nem romlott az előző félévhez képest.

A gazdasági nehézségek ellenére a hazai közepes és nagyvállalatok fontosnak tartják a fenntarthatóság ügyét.

Régóta hallunk a fenntarthatóságról, de a valódi megoldások fejlesztéséhez átfogóbb megközelítésre van szükség.

Az adatvédelmi (GDPR) és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden az Európai Unióban aktív cég működésére hatással lesz. 2023-tól új ESG kötelezettségek jönnek, melyek minden nagyvállalatot érinteni fognak, így érdemes lehet már most elkezdeni a felkészülést.

A Generali Biztosító 9 millió forint összdíjazású, kis- és középvállalkozások támogatására kiírt fenntarthatósági pályázatára az idén már 127 vállalkozás jelentkezett.

Bemutatták az "Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat" című kötetet.

2022-ben is várja a Generali kis- és középvállalkozások jelentkezését munkavállalói jólét, környezetvédelem, illetve a mikroközösségek iránti felelősségvállalás témakörökben.

Rekordot döntött tavaly a vállalatok felelős működését (ESG) elősegítő felvásárlások száma az eurózónában – derül ki az EY 507 euróövezeti vezérigazgató részvételével készült nemzetközi kutatásából. A vezetők szerint az ESG-vállalásaik érvényesítése olyan értékes tényező, ami még az árbevétel növelésénél is fontosabb.

Egyre több befektető próbál felelős módon invesztálni, ezért előtérbe kerültek az úgynevezett ESG-befektetések. A trendek hatnak a vállalatokra is: egyre több cég igyekszik felelős és fenntartható módon működni. Ez a szemlélet ma sokkal mélyrehatóbb, mint amilyen egy évtizede a társadalmi felelősségvállalás, a CSR vállalati működésbe való beemelése volt.

A most induló vagy nemrégen alapított vállalkozások fejlődésében már hatalmas szerepet játszik a fenntarthatóság és a digitalizáció, legalább egy fenntarthatósági szempontot is figyelembe vesznek működésük során.

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem harmadának – 31 százalékának – van saját fenntarthatósági stratégiája, egy évvel korábban ez mindössze a 15 százalékukra volt igaz. A vállalatok főként a környezettudatos működést, a dolgozókkal való méltányos bánásmódot és az etikus üzleti viselkedést helyezik előtérbe.

Egyre nagyobb szerepet játszik mindennapi életünkben a környezetünk megóvása. Ezt támogatva a Takarékbank egy minden elemében fenntartható számlacsomagot ajánl lakossági ügyfeleinek, amelyhez már újrahasznosított bankkártya is igényelhető. Minden egyes újrahasznosított kártya csökkenti a globális szén-dioxid-kibocsátást, és a számlához köthető vásárlásokkal bármilyen plusz költség nélkül még a méhek megmentését is lehet támogatni. A hitelintézet az elektronikus számlacsomag alacsony költségeivel, bizonyos esetekben ingyenességgel, arra ösztönzi ügyfeleit, hogy a hagyományos fióki ügyintézés helyett válasszák az elektronikus bankolást, ezáltal időt és pénzt is spórolva csökkentsék az ökológiai lábnyomukat.

Egyre jobban figyelünk a környezettudatosságra.

Az európai cégek nagy része nem mérte még fel, hogy a digitális megoldások hogyan segíthetik a fenntarthatóságot. A vezetőknek csak egyharmada tekinti a technológiát a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok elősegítőjének, annak ellenére, hogy az ESG-célokhoz kapcsolódó elvárások egyre nagyobbak.

A Lidl Magyarország fenntarthatósági stratégiájának részeként új termékcsaládokat tesz karbonsemlegessé és az újrahasznosított műanyagból készült háztartási árucikkek második kollekcióját is elérhetővé teszi, melyek előállítása során összesen 21,4 tonna nyers műanyagot spórolt meg.

Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. 

A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelésről. A klímaváltozási célok elérésének módja mellett a jelentéstételi gyakorlat is nagymértékben fejlesztendő. A beszámolókészítéshez ugyanis nem létezik még egy egységes standard, a vállalatok különböző módszertanokat alkalmaznak, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást regionálisan, szektoron belül és kívül és sokszor a vállalatok szintjén egyaránt.

Az Európai Unió új pénzügyi ciklusában továbbra is jelentős súlya lesz a közlekedésfejlesztési támogatásoknak, és főként a fenntartható közlekedésre való átállás elősegítésének. 

Meghosszabbított határidővel, március 5-ig várják a vállalkozások jelentkezését a Bridge to Benefits Mesterkurzusra.

Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint?

A magyar háztartások több mint fele jóval fontosabbnak tartja a környezetet kímélő megoldások alkalmazását az energiafelhasználásban, a vízfogyasztásban és a hulladék kezelésében, mint hat évvel ezelőtt. Az IKEA legfrissebb felmérésében a megkérdezettek 94 százaléka nyilatkozta úgy, hogy kiemelten vagy fokozottan érdeklődik a megtakarítást eredményező lehetőségek iránt, és mindössze 6 százalék-a válaszolta azt, hogy ezek a szempontok nem igazán lényegesek. 

A Planet Fanatics’ Network online kutatás keretében mérte fel a magyar lakosság érzékenységének változását a társadalmi és környezeti problémákra vonatkozóan a világjárvány időszakában. Amellett, hogy az érzékenység mérhetően nőtt, a válaszadók 95 százaléka elvárja a vállalatoktól, hogy a járvány után komolyabban foglalkozzanak a társadalmi és környezeti felelősségvállalással.

A COVID-19 járvány hatására még jelentősebb fenntarthatósági lépéseket vár a társadalom a nagyvállalatok részéről. Ezzel párhuzamosan a klímasemlegesség irányába mozdul el az Európai Unió, amelynek részeként különleges karbon-határvámot vezetne be, és a kisebb vállalatokra is kiterjesztené a nem-pénzügyi jelentéstétel kötelezettségét. Ezek a tendenciák arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy átértékeljék saját fenntarthatósági szemléletüket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által korábban kiírt két fenntarthatósági pályázatra az eredeti, március végi határidők helyett 2020. április 15-ig várják a pályaműveket - jelentette be Boros Anita, a tárca építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

Négy kategóriában ismerte el az Effekteam a vállalatok hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. A díjat a Coca-Cola, az Invitech, az E.ON, és a Tesco kapta.