Bár az ESG betűszó még csak az elmúlt években égett be a köztudatba, és vált egyre inkább rendezőelvvé a vállalati működésben, valójában a környezeti változások és a klíma mindig is alapvetően formálták a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Az aszályok, a tengerszint-emelkedés, a vízkészletek elosztása mindig is befolyásolta a mezőgazdaságot, komoly kihívások elé állítva közösségeket és országokat, sőt népvándorlásokat is előidézve.

Az elmúlt időszak klimatikus változásai azonban gyorsabb üteműek, mint a korábban tapasztaltak voltak – fejtette ki Wieder Gergő, a KPMG ESG igazgatója a Klasszis Média által szervezett ESG-konferencián. 

De nemcsak a klímaváltozásból fakadó kihívások sűrűsödtek, a fegyveres konfliktusok is. A Világbank adatai alapján 2000-ben évente átlagosan hatezer háborús összecsapás volt világszerte, ez 2024-ben már meghaladta a húszezret. Jelenleg 39 törékeny állam van, amelyből 21-ben aktív fegyveres harcok dúlnak, óriási gazdasági és társadalmi változásokat előidézve. Ezen összecsapásokat részben a fenntarthatósági kihívások okozzák – (például az erőforrások elosztása), de a fegyveres konfliktusok kihatnak a fenntarthatósági célkitűzések elérésére is (például a zöldátállásban kritikus nyersanyagok elérhetősége).

Az energiapiac, mint ütközőzóna

A fenntarthatóság, vagy ha úgy tetszik, az ESG és a geopolitika összefonódásának egyik legékesebb példája az energiapiac. Hiszen a világ energiaigénye folyamatosan nő, eközben fontos célkitűzés, hogy az energia előállítása minél inkább fenntartható, karbonsemleges forrásokból származzon. Az ENSZ globális klímacélja kimondja, hogy 2050-ig el kell érni a nettó zéró kibocsátást, aminek alapvető feltétele, hogy újabb- és újabb innovációk, technológiák törjenek utat az energiatermelésben.