Az elmúlt évek gazdasági elemzéseinek egyik meglehetősen sűrűn előforduló betűszava az angol kifejezésekből összeálló ESG (Environmental, Social, Governance) volt, ami egyszerre jeleníti meg a fenntarthatósági szemléletet a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási síkon.

Az Európai Uniós irányelvekkel összhangban Magyarországon is megszülettek az ESG-vel kapcsolatos előírások, jogszabályok. 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlással élt a hitelintézetek felé, 2023-ban pedig az Országgyűlés elfogadta az ESG-törvényt. Ennek keretében az idei évtől a nagyvállalatoknak, tőzsdén jegyzett cégeknek jelentéstételi, beszámolási kötelezettségük van a saját, fenntarthatóság érdekében tett lépéseiről, eredményeiről.

Az egész ESG-szemlélet úttörői Magyarországon a bankok voltak, ami egyáltalán nem véletlen. „A pénzintézetek a hitelezési tevékenységükön keresztül az egész gazdaságra hatással vannak. Ezáltal lehetőségükben áll olyan társaságokhoz allokálni a forrásokat, amik fenntarthatóan működnek, illetve a szennyezőbben működő cégek számára megnehezíthetik a forrásokhoz való hozzájutást, ezzel hozzájárulva a teljes gazdaság fenntarthatóvá alakításához” – mondta el lapunknak Máté Károly, a CIB Bank ESG Iroda vezetője.

ESG: az E és az S ismerős, a G alulértékelt

A vállalati életben, és így a bankoknál már húsz évvel ezelőtt is megjelent az a szemlélet, amit ma talán az ESG előfutáraként azonosíthatunk. Ezek voltak a CSR-jelentések, amik szintén foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy egy adott cég mit gondol a környezeti fenntarthatóságról, a társadalmi felelősségvállalásról és ezeket a szempontokat hogyan szeretné átültetni a vállalatirányítási rendszereibe. Az ESG azonban egy jóval komplexebb az egész szervezetre kiható működési modellt ír elő.

„Az egy stratégiai döntés, hogy a vállalatirányítási rendszereket a fenntarthatósági szempontok mentén alakítjuk ki. Ez ugyan rövidtávon akár negatívan hathat az üzleti eredményre, többletmunkát okozhat a munkatársaknak, de hosszú távon előnyökkel jár. Ma már ott járunk, hogy ha a közepes- és nagyvállalatok nem megfelelően képviselik ezt a szemléletmódot, akkor versenyhátrányt is elszenvedhetnek” – tette hozzá Máté Károly.

A CIB esetében is létre kellett hozni azokat a struktúrákat a vezetőségben, amik aztán az egész szervezetre hatást gyakorolhatnak. „Az általános vezérigazgató-helyettesünk egyben az ESG-menedzserünk is, és képviseltetjük a fenntarthatósági szemléletet az igazgatótanácsban, a felügyelőbizottságban, továbbá van ESG Bizottságunk is” – mutatta be a céges modellt Máté Károly.

A vállalatok már hosszú évtizedek óta működtetnek társadalmi felelősségvállalási programokat, így az ESG-nek talán a középső, társadalmi lábával kapcsolatban van a legnagyobb gyakorlatuk. A CIB Bank is jónéhány ilyen kezdeményezés mellé odaállt, amik egyfelől a saját munkavállalóiknak szólnak (pl. egészségmegőrzési program), másfelől pedig szélesebb társadalmi csoportokat céloznak (pl. fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítése saját kezdeményezések keretében, és programok támogatásával, mint például a „Legyél te is pénzügyi junior klasszis”).

„Az ESG-szemlélet egész szervezeten való átültetéséhez szükség van a munkavállalók bevonására. A CIB olyan munkahely kíván lenni, amelyik rugalmas munkakörülmények mellett vonzó, közösségi, inspiratív, ugyanakkor szerethető lehetőségeket kínál kollégáinak. Fontos számunkra, hogy a kollégáink a helyükön érezzék magukat, és meg tudják teremteni a munka-magánélet egyensúlyát. Ennek érdekében a heti három home-office lehetőségen és a rugalmas munkavégzéstől kezdve a különböző családi és egészségbiztosítási programokig sokféle kezdeményezést és juttatást kínálunk kollégáinknak.” – magyarázta Máté Károly.

Klímaváltozás a kockázatkezelésben

Az ESG első, vagyis környezeti lábát lehet talán a leginkább mérhetővé tenni. A CIB-nek is konkrét célkitűzése van ezt illetően: 2030-ra vállalták, hogy a saját működés tekintetében teljesen karbonsemlegesek lesznek. „Ennek érdekében az elmúlt két évben és idén is fél milliárd forint körül költöttünk energiahatékonysági beruházásokra” – tette hozzá Máté Károly. Egy bank meglehetősen széles ingatlanállománnyal bír, így ahol tudja, a CIB Bank is kiváltja a gázfogyasztást villamos árammal működő hőszivattyúkkal, nyílásszárókat, lámpatesteket cserél, az épületek falait hőszigeteli és az ablakokat hővédő fóliával vonja be. Továbbá, az árambeszerzés kapcsán közvetlenül napelemparkokkal szerződik.

Egy bank esetében magától értetődik, hogy a pénzügyi palettáját is a zöld szempontok mentén kell átalakítania. A lakossági üzletágban a jelzálog-finanszírozás esetén például kedvezőbb feltételekkel vehetnek fel hitelt azon ügyfelek, akik a legmodernebb energetikai besorolásnak megfelelő ingatlant vásárolnak vagy építenek. De a vállalatok esetében is működik az ösztönző: egészen egyszerűen kedvezőbb feltételekkel igényelhet kölcsönt az a cég, amelynek beruházási, fejlesztési célja megfelel a legújabb környezeti előírásoknak.

Néhány iparág persze eleve nehezen egyeztethető össze a fenntarthatósági szempontokkal. Ilyenek például a szénbányászat, a hadászati eszközök gyártása, a dohányipar, a vegyipar és a szerencsejáték, amelyek ESG-szempontból kifejezetten érzékenynek számítanak és speciális hitelbírálat vagy akár kizárás alá eshetnek.

A CIB Bank esetében már a kockázatkezelési folyamatokba is beépültek az ESG-szempontok. „A begyűjtött adatok alapján értékeljük, hogy egy adott területen végrehajtandó beruházás milyen kockázatokkal járhat a következő 5-10 vagy több mint 20 éves távlatban, az éghajlatváltozás miatt, és ezek milyen hatással lehetnek az adott vállalkozás működésére” – fejtette ki Máté Károly.

A CIB Bank ESG Irodájának vezetője javasolja, hogy azok a kisebb méretű cégek, akikre még nem vonatkozik az ESG-jelentési kötelezettség, de már látják, mikortól kerülhetnek bele a körbe, mielőbb kezdjék el átvilágítani, átalakítani belső működésüket. „A jelentéstétel már egy folyamat vége, az igazán nagy feladat előtte, a felkészülés során vár a cégekre” – zárta gondolatait a szakértő.