ESG: hol tartanak a magyar cégek?

Komoly erőforrást igényel az ESG beszámoló összeállítása a vállalkozásoknak, miközben ajánlott a legkisebb beszállítókat is átvilágítaniuk – hangzott el az EY és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös rendezvényén, ahol ismertették az ESG törvény első évének tapasztalatait. Az EY gyorsfelmérése* szerint az érintett magyarországi cégek többségének jelenleg a jogszabályváltozások értelmezése és a beszállítói kockázatok feltérképezése okozza a legnagyobb kihívást. A törvénymódosítás célja a jogszabályi megfelelés terheinek mérséklése és a vállalkozások ösztönzése arra, hogy stratégiai szemlélettel forduljanak a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) elvek felé.

2025. június 17-én az Országgyűlés elfogadta az ESG törvény módosítását, amely enyhíti a fenntarthatósági célú átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket. A módosítás célja, hogy a hazai társaságok számára arányosabb és kiszámíthatóbb megfelelési környezetet biztosítson a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez. A jogszabályváltozás eredményeként a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól. A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig nem is vállalhatnak ilyen jellegű kötelezettséget, a továbbra is kötelezett nagyvállalatok pedig nem kérhetnek ilyen típusú adatszolgáltatást tőlük. Ebben az időszakban a középvállalkozások szintén mentesülnek az információnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalás alól. A módosítás a nagyvállalatokat is érinti. 2025-től azon nagyvállalatok lesznek kötelezettek, amelyek esetén az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi feltételek fennállnak:

  • éves nettó árbevétele meghaladja a 90 milliárd forintot,
  • az átlagos foglalkoztatotti létszáma több mint 500 fő,
  • és főtevékenységük szerint az ESG törvény 1. mellékletében meghatározott ágazatokba sorolhatók.

Az EY és az SZTFH eseményén végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalkozások többsége az ESG beszámoló elkészítéséhez azonosított hétlépcsős megfelelési folyamat elején tart. Tízből négy hazai cég jelenleg az ESG-kockázatok azonosításánál, negyedük a lényegességi felmérésnél jár, míg csak a megkérdezettek tizede tart a folyamat legvégén, vagyis az ESG beszámoló készítésénél. A legnagyobb kihívást jelenleg a jogszabályi változások értelmezése, valamint a beszállítókhoz kapcsolódó belső információgyűjtés és kockázatelemzés jelenti. A válaszadók közel kétharmada 100-nál is több közvetlen beszállítóval rendelkezik, ami jól mutatja, milyen összetett és erőforrás-igényes feladattá vált az értéklánc átláthatóságának biztosítása.

Véleményvezér

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.
Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo