2025. június 17-én az Országgyűlés elfogadta az ESG törvény módosítását, amely enyhíti a fenntarthatósági célú átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket. A módosítás célja, hogy a hazai társaságok számára arányosabb és kiszámíthatóbb megfelelési környezetet biztosítson a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez. A jogszabályváltozás eredményeként a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól. A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig nem is vállalhatnak ilyen jellegű kötelezettséget, a továbbra is kötelezett nagyvállalatok pedig nem kérhetnek ilyen típusú adatszolgáltatást tőlük. Ebben az időszakban a középvállalkozások szintén mentesülnek az információnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalás alól. A módosítás a nagyvállalatokat is érinti. 2025-től azon nagyvállalatok lesznek kötelezettek, amelyek esetén az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi feltételek fennállnak:
- éves nettó árbevétele meghaladja a 90 milliárd forintot,
- az átlagos foglalkoztatotti létszáma több mint 500 fő,
- és főtevékenységük szerint az ESG törvény 1. mellékletében meghatározott ágazatokba sorolhatók.
Az EY és az SZTFH eseményén végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalkozások többsége az ESG beszámoló elkészítéséhez azonosított hétlépcsős megfelelési folyamat elején tart. Tízből négy hazai cég jelenleg az ESG-kockázatok azonosításánál, negyedük a lényegességi felmérésnél jár, míg csak a megkérdezettek tizede tart a folyamat legvégén, vagyis az ESG beszámoló készítésénél. A legnagyobb kihívást jelenleg a jogszabályi változások értelmezése, valamint a beszállítókhoz kapcsolódó belső információgyűjtés és kockázatelemzés jelenti. A válaszadók közel kétharmada 100-nál is több közvetlen beszállítóval rendelkezik, ami jól mutatja, milyen összetett és erőforrás-igényes feladattá vált az értéklánc átláthatóságának biztosítása.