„Az ESG törvény nem csak egy adatszolgáltatási kötelezettség – sokkal inkább lehetőség a vállalkozások számára, hogy strukturált módon lássanak rá működésük környezeti és társadalmi kockázataira. A jogszabályi megfelelés mellett az értéklánc minél pontosabb feltérképezése növeli a hosszú távú üzleti ellenállóképességet is” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozás és fenntarthatóság üzletágának partnere.

A megkérdezettek szerint a törvényi megfelelés egyik legkritikusabb pontja jelenleg a beszállítói adatgyűjtés és -elemzés. Hatósági iránymutatás alapján már az alacsony szerződéses értékű partnerek ESG kockázatainak vizsgálata is elvárt. A vállalkozások számára mindez nemcsak új folyamatok kialakítását, hanem az érintettek oktatását, valamint az informatikai háttér megerősítését is megköveteli.

„A vállalkozásoknak szorosabb együttműködésre van szükségük beszállítóikkal, különösen az ellátási láncban keletkező kibocsátások feltérképezése terén. Ezek az értékek az esetek többségében a közvetlen kibocsátások többszörösét teszik ki, pontos ismeretük hiánya pedig komoly kockázatot jelenthet üzleti, jogi és reputációs szempontból is” – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor, a SZTFH ESG igazgatója.

A következő hónapokban a társaságok egyik legfontosabb feladata az ESG kockázatértékelés és a beszámolókra való felkészülés lesz. Ennek keretében elengedhetetlen a fenntarthatósági stratégia frissítése, a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból releváns folyamatok újragondolása, valamint az érintett szakterületek, különösen a beszerzés és a jogszabályi megfelelés területeinek bevonása. Az előírásoknak való megfelelést összetett feladatként kell kezelni, hiszen az hosszú távon komoly versenyelőnyt is jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek időben reagálnak a kihívásokra.