Bár lassan eljön a 2025-ös év hajrája, a KSH nemrég tett közzé egy interaktív összefoglalót a 2024-es lakáspiaci folyamatokról. Ebben jórészt eddig is ismert információk vannak összegyűjtve, ugyanakkor átfogó képet kaphatunk belőle arról, hogy néz ki jelenleg a magyar lakáspiac, illetve néhány mutatóban hol helyezkedik el európai összevetésben. 

2024 végén száz lakásban átlagosan 291 szoba volt, vagyis majdnem háromszobás egy átlagos magyar lakás. Huszonöt évvel ezelőtt ez még alig haladta meg a két és fél szobát, vagyis érezhetően nőtt az átlagos szobaszám. Ezzel párhuzamosan a száz szobára jutó lakók száma az ezredforduló óta 98-ról 71-re csökkent, ez is azt jelzi, hogy egyre nagyobb lakások épültek. Az országban az összes lakás 58 százaléka volt legalább háromszobás 2024-ben, a nagyvárosokban viszont ez az arány lényegesen alacsonyabb volt, Budapesten mindössze 47 százalék. 

Egy átlagos magyar lakás mérete 2024-ben 91 négyzetméter volt, ez elmaradt a 103 négyzetméteres európai átlagtól. A legnagyobb, 140 négyzetméter feletti átlagos lakások Cipruson, Belgiumban és Luxemburgban voltak, míg a rangsor másik végén Románia, Litvánia és Észtország állt, délkeleti szomszédunknál a 60 négyzetmétert sem érte el az átlag alapterület. 

Régóta ismert, hogy a magyarok legszívesebben saját lakásban élnek, ezt támasztják alá a 2024-es adatok is. Itthon ugyanis az emberek 92 százaléka tulajdonosként élt a lakóhelyén, ebből 13 százalék  a jelzálogjoggal terhelt lakott lakások aránya. A 92 százaléknál magasabb arányt csak Romániában és Szlovákiában láthattunk. A piaci bérlők aránya mindössze 4 százalék volt, ez is a legalacsonyabbak között volt az Európai Unióban. Európában a legkisebb arányban a németek laktak saját tulajdonú lakásban, náluk – egyedüliként – a többség bérlő volt 2024-ben a lakóhelyén.