A magyar lakásépítési adatok (kiadott építési engedélyek és épített lakások) száma régóta nagyon alacsony, Európában tavaly a tízezer lakosra jutó építési engedélyekben csak Olaszország és Németország volt mögöttünk a rangsorban, míg az épített lakások számában az EU utolsó helyén álltunk. 2024-ben Magyarországon 8112 lakást vállalkozások, 5046-ot pedig magánszemélyek építettek, ez 2016-17 óta a legalacsonyabb szám volt a két típus esetében.
Érdekesség, hogy az új lakások közül a legtöbb ma már nem gázzal fűtött, hanem elektromos hőszivattyúval rendelkezik, de még mindig második helyen áll a gáz. A 2023-as 45 százalékról 33 százalékra csökkent a gázfűtéses lakások aránya az építéseken belül, vagyis egyértelműen teret hódít a környezetbarátabb és hatékonyabb technológia.
A legnagyobb forgalmat 2024-ben is a budapesti lakáspiac bonyolította, közel 30 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a fővárosban. A második helyen áll az Észak-Alföldi régió, míg a harmadikon a Dél-Alföld. Ezer lakásra vetítve a Pest régióban 23 eladás esett, míg Budapesten ez a mutató 34, országos átlagban pedig 28 volt. A többi régióban az ezer lakásra jutó lakástranzakciók száma viszonylag kiegyenlítetten alakult, 25-28 között volt. Pest régió alacsonyabb lakáspiaci forgalma szempontjából meghatározó, hogy a területen kiemelkedően magas a családi házak aránya és ezek piaci forgási sebessége alacsonyabb a társasházi lakásokénál – teszi hozzá magyarázatként a KSH.
