Sok cég örülhet, enyhébb átvilágítási szabályrendszert készülnek elfogadni

Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után március 15-én az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely röviden, mint CSDDD, vagy CS3D kering a köztudatban több mint két éve.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szabályozás célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak nemcsak a saját működésük, hanem a leányvállalataik és az értékláncukban szereplők (beszállítók) tevékenységében is kötelesek lesznek azonosítani a tényleges és potenciális káros környezeti és emberi jogi hatásokat, és intézkedniük kell ezek megelőzéséről, illetve megszüntetéséről.

Könnyítene az Európai Bizottság a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágítási kritériumain
Könnyítene az Európai Bizottság a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágítási kritériumain
Fotó: Depositphotos

Az irányelv ugyanakkor jelentősen egyszerűsödött a többkörös egyeztetések során, hiszen, míg az eredeti javaslat, minden több, mint 500 alkalmazottal és 150 millió eurós nettó világpiaci forgalommal rendelkező vállalatra vonatkozott volna, addig a végleges változat már csak az 1000 főnél nagyobb és 450 millió eurót meghaladó forgalmú cégeket fedi le (ideértve azon EU-n kívüli vállalatokat is, amelyek EU-ból származó éves forgalma meghaladja a 450 millió eurót). Emellett, a magas kockázatú iparágakra tervezett szigorúbb szabályrendszer is kikerült a végleges verzióból. Ennek eredményeként, az eredetileg tervezett vállalati létszámnak mindössze a 30 százalékát fedi le az irányelvtervezet.

Mindemellett, a szabályozás a tervezettnél lassabban kerül bevezetésre:

  • az 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatoknak 3 éven belül,
  • a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettieknek 4 éven belül,
  • míg az 1000 fő és 450 millió euró árbevétel felettieknek 5 éven belül kell megfelelniük az előírásoknak.

A polgárjogi felelősség intézménye, amely lehetővé tette volna, hogy szakszervezetek is peres eljárást indíthassanak a szabályozásnak nem megfelelő cégek ellen, szintén kikerült az elfogadott változatból. A tervezet ugyanakkor kitér a nagyvállalatok által átvilágított kkv-kra is. Amennyiben a jogszabály, és így a nagyvállalat által elvárt környezeti, illetve emberijogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a kkv működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a kkv-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával. 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo