A KPMG 33 jelentős bank legfrissebb fenntarthatósági jelentését vizsgálta, ezek különböző önkéntes és kötelező keretrendszerekben készültek. Az elemzés azokra a jelentéstételi témákra összpontosít, amelyek általánosan relevánsak a pénzintézeteknek.
Fotó: Depositphotos
A kutatás szerint fokozatosan kezd kialakulni egy egységesebb jelentési gyakorlat. A bankok 73 százaléka már egyszerre teszi közzé éves pénzügyi beszámolóját és fenntarthatósági jelentését – szemben a 2023-as 43 százalékkal. Az éves jelentés után 30 napon belül 3 százalékuk közli a fenntarthatósági dokumentumot, 24 százalékuk pedig több mint egy hónappal később publikálja ezt. Ez egyértelműen pozitív előrelépés, mégis, az adatok időszerűsége továbbra is problémát jelent: a finanszírozott kibocsátások esetében például a vizsgált bankok 57 százaléka egy évnél régebbi adatokat közöl, mivel ezek többnyire a teljes értékláncból származnak, és beszerzésük időigényes. A többieknél egyes adatok igazodnak a pénzügyi időszakhoz, mások vegyes megközelítést alkalmaznak. „A vállalatirányítási és ERP rendszerek legújabb generációinak ismeretében megjósolható, hogy valós idejű műszaki és gazdálkodási adatok rendszer szintű beépülése és általánosan elfogadott elvek szerinti auditálása segít majd azon, hogy minél frissebb, érvényes számok kerülhessenek be az ilyen jelentésekbe” – véli Wieder Gergő, a KPMG igazgatója.
A bankok döntő többsége az éves jelentésen túl külön fenntarthatósági dokumentumokat is közzétesz. Fenntarthatósági jelentést 88 százalékuk ad ki, módszertani leírást 42 százalék, adatcsomagokat 36 százalék, átállási tervet 15 százalék közölt 2024-re.