A KPMG elemzése szerint az éghajlati kockázatokat leggyakrabban a hitelkockázat-kezelés és a várható hitelezési veszteség (ECL) kapcsán tárgyalják, a korábbi 49 százalék helyett már a bankok 70 százaléka expliciten hivatkozik a klímaváltozásra. Ugyanakkor az éghajlati kockázat ECL-re gyakorolt számszerűsített hatása továbbra is viszonylag korlátozott, akik tettek közzé erre vonatkozó adatot a klímaváltozás hatása 0,2 és 4,2 százalék közt volt az ECL-ben.

Fenntartható finanszírozás

A legtöbb bank rendelkezik fenntartható finanszírozási célokkal, de a különböző ilyen instrumentumok feltételeire és eredményeire vonatkozó átláthatóságon még dolgozni kell. 79 százalékuk teszi közzé céljait a fenntartható vagy átmeneti finanszírozásra, és 24 százalékuk számol be arról, hogy ezeket idő előtt elérte. „A finanszírozott kibocsátási célok meghatározásában és a teljesítmény mérésében komoly kihívást jelentenek a változó adatok – a korlátozott hozzáférhetőség, időszerűség és minőség. A PCAF-hoz hasonló keretrendszerek javítják az adatok minőségének értékelését és a közzététel átláthatóságát” – teszi hozzá Wieder Gergő.

Társadalmi szempontok – csalások és panaszok között lavírozva

A bankok jellemzően üzleti kockázatként tekintenek az ügyfelekre gyakorolt negatív hatásokra. Az ügyfelekkel kapcsolatos kezdeményezések elsősorban a lakossági ügyfelekre és a kisvállalkozásokra fókuszálnak.

A lakossági ügyfeleket célzó kezdeményezésekről a pénzintézetek 82 százaléka közöl mutatókat. Ezek főként olyan területekre összpontosítanak, mint a csalásmegelőzési képzések, pénzügyi ismeretterjesztés és oktatás, vagy az első lakásvásárlóknak szóló programok. Célértékeket 24 százalékuk határoz meg az ilyen kezdeményezésekre. Kisvállalkozások támogatásáról szóló programokról (például mentorprogramokról, speciális hitelekről) 67 százalék számol be, de konkrét célokat mindössze 18 százalék tűz ki ezekhez.