Fenntarthatóság cikkek
Egy Földünk van, de ez nem elég
Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.
Vizeletből ivóvíz? Van akinek jól jön
A masina fontos eszköz lehet a globális ivóvízhiány leküzdésében. Ráadásul napenergiával működik. És nemcsak ivóvizet, hanem trágyát is előállít. Belga tudósok fejlesztették ki.
Hétfőtől a jövő évet éljük fel
Idén augusztus 8-ra esik az ökológiai „túllövés napja”, azaz öt nappal korábban érjük el ezt a szintet, mint tavaly. A természet ettől a naptól nem képes újból előállítani annyi energiát, mint amennyit elhasználtunk, így az emberiség már a bolygó következő évi erőforrásait használja. Mivel Magyarországon a teljes energiafelhasználás harmadát a lakossági fogyasztás teszi ki, a Knauf Insulation szakértői szerint a lakóépületek energiaszükségletének csökkentése komoly lehetőség a környezetvédelmi célok elérésében.
Egy autógyár, ami nem termel hulladékot
A Ford mind a 12 európai gyártólétesítményében elérte, hogy az üzemek hulladék-kibocsátása nullára csökkenjen - közölte az autóipari vállalat. Ezzel évente 6 ezer tonnával kevesebb hulladék kerül a lerakókba, mint 2011-ben, ez a mennyiség megfelel egy 12,5 ezer lakosú kisváros hulladéktermelésének. A Ford így már egyáltalán nem terheli hulladékkal a környezetet, miközben 1,2 millió autót készít évente Európában.
Túl drága és szennyező a hulladékégetés
Közös állásfoglalásban tiltakoznak környezetvédő szervezetek a hulladékégetők térnyerése és azok kormányzati támogatása ellen, mert szerintük ez a fajta hulladékkezelés az egész hulladékgazdálkodást tönkre teheti - olvasható a Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Zöld szervezetek Országos Találkozója közös közleményében.
Lázadás a földeladások miatt
Továbbra is néhány nagy befektető kezében koncentrálódik a termőföldek nagy része. Ezek a beruházások élelmiszerexportra hasznosítják az ültetvényeket. A helyi kistermelők gyakran nyomorognak, emiatt egyre gyakoribb az erőszakos lázongás.
Magasról tesznek a cégek a fenntarthatóságra
Egyre több mezőgazdasági nyersanyagra van szüksége a növekvő népességnek, csakhogy sok termék fenntartható előállítása még egyáltalán nem megoldott. A vállalatokat azonban ez nemigen érdekli – derült ki a WWF által készített felmérésből.
Nem kell megújuló az Otthon Melegéhez
Egyszerűbb lesz igénybe venni a támogatást a családi házak felújításához: bővül az elszámolható költségek köre, a támogatás elnyeréséhez már nem feltétlenül kell megújuló energiával működő rendszert kiépíteni, emellett meghosszabbodik a felkészülési időszak is.
Svájcot is be tudnánk dobozolni
A legnagyobb ökológiai lábnyomot hagyó iparágakban is egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok, így egyre többen térnek át a környezetbarát csomagolóanyagok alkalmazására. A környezetvédő szervezetek bírálatainak kereszttüzében álló élelmiszeripari vállalatok immár termékeik 40 százalékát csomagolják környezetkímélő hullámkartonba, nagymértékben csökkentve ezzel az ágazat környezetterhelését. A felmérések azt mutatják, hogy a nagy csomagolás-felhasználó vállalatok közel kétharmadának fontos, hogy a csomagolószer környezetbarát legyen.
Elpártolnak a széntől a befektetők és a bankok
Erősödik a klímatudatos divestment-mozgalom, vagyis hogy a befektetők kivonják tőkéjüket a fosszilis érdekeltségekből. De nem emberbaráti szándékból. A bankok ugyanis a csőd szélén álló olajcégekben még üzletet látnak.
Már most készülni kell a zöld forradalomra
Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.
Zöldenergiás startup-versenyt hirdettek
A fenntartható energiaellátás és zöldenergia tematikában hirdetett nemzetközi versenyt a KIC InnoEnergy. A legjobb három pályázat hatmillió forintos pénzdíjat nyer.
Evés közben is védhetjük a bolygót
Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval.
Új nemzeti parkot kapnak a tigrisek
Nemzeti park kialakítását tervezik Kína északkeleti tartományaiban, hogy növeljék a szibériai tigrisek és az amuri leopárdok élőhelyét. A szakértői tervek és az előterjesztés Csilin és Hejlungcsiang tartomány kormányzata elé kerülnek, de a megvalósításhoz a központi kormány jóváhagyására is szükség lesz.
Már talpon maradni is eredmény
Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elkötelezettséget – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb felméréséből. Legnagyobb problémának a bizonytalan gazdasági és változó jogszabályi környezetet, a kereslet- és munkaerőhiányt látják.
Hogyan lehetne fenntartható a gyapottermesztés?
Milyen környezeti, technológiai kihívások előtt áll a pamutipar napjainkban? Hogyan lehet átállni a fenntarthatóbb termelési módszerekre a Föld legfontosabb gyapottermő vidékein? Többek között ezeket kutatja új dokumentumfilmjében a NatGeo, amely a C&A divatmárkával együttműködésben készült.
Törvény védheti majd a fákat
Szabó Marcel zöldombudsman országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be egy országos faültetési és favédelmi program parlamenti elfogadása érdekében. Ha elfogadják a törvényt, tíz év alatt egymillió fával gazdagodhat az ország.
Megmenekült egyetlen természeti világörökségünk
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjainak hazánkra eső része tavaly került veszélybe, amikor közvetlen közelében, azaz a védőterületén jelentették be egy külszíni lignitbánya tervét. Májustól azonban a helyszínt védett természeti területté nyilvánították, ami hosszú távon biztosíthatja a természeti értékek védelmét a helyi közösségek számára.
Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.
Túlélhetik a tigrisek?
Hosszú évek óta először nőtt a világon a szabadon élő tigrisek száma. A jelenleg becsült 3890 példány jelentős elmozdulást jelent a 2010-ben becsült 3200-tól. Száz évvel ezelőtt még százezer tigris járta az erdőket.
Nálunk elmarad a zöldforradalom?
Legfeljebb a jelszavakban jelenik meg a klímaváltozás elleni harc a magyar város-, illetve lakáspolitikában, a konkrét intézkedésekben megfeledkeznek róla. Bár az előttünk álló lakásépítési fellendülés történelmi lehetőség lenne a klímatudatos építés elterjesztésére, egyelőre épp elszalasztani látszunk azt. Pedig a klímaváltozás okozta hőhullámok idővel egyre több halálesettel járnak majd.
Emberi hamvakból növesztenek erdőt
Egy amerikai cég urna helyett cserepes növények talajába szórja hamvainkat, hogy halálunkban is hasznára váljunk a bioszférának. A vállalkozás célja, hogy a temetők erdőkké változzanak.
Korallszigetet tarolt le a Microsoft-alapító
Paul G. Allen, a Microsoft társalapítójának jachtja ott táncolt a hullámokon, ahol nem kellett volna. A Kajmán-szigetek értékes korallszigete látta kárát. Beperelték.
Milliók biztonságát fenyegeti a klímaváltozás
A klímaváltozás miatt milliókat fenyeget, hogy nem jutnak elegendő ivóvízhez, a megváltozott éghajlati viszonyok között pedig új fertőző betegségek terjedésétől kell tartani – áll az ENSZ legfrissebb jelentésében.
Hiába hibáztatjuk a cégeket
A 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával, míg egy felmérés szerint a magyarok a vállalatokat és az ipart tartják felelősnek az éghajlatváltozás kezeléséért -ez derül ki a WWF friss jelentéséből, amely a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és stratégiáját vizsgálta.
Életünk alapja van veszélyben
Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt úgy tűnhet, hogy ha valami, akkor a víz Magyarországon igazán nem lehet probléma. Valószínűleg a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része nem értene egyet ezzel . Főleg az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is pazaroljuk az ivóvizet, beszennyezzük folyóinkat és tavainkat, miközben egyáltalán nem biztos, hogy mindig lesz elegendő utánpótlás.
Legalább egy órára fogjuk vissza magunkat
Elindult a visszaszámlálás: ma este egy órára elsötétül egy sor nagyváros szerte a világon. Idén tíz éves Föld Órája kezdeményezés, melyhez bárki önként csatlakozhat. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, Földünk véges erőforrásaira, az azokkal való hatékony gazdálkodásra, és a túlfogyasztásunkkal okozott klíma- és környezeti változásokra hívja fel a figyelmet.
Csökkenhet a szélenergia támogatása
Hamarosan új uniós szabályok vonatkoznak az európai szélenergia-piacra: Brüsszel arra fogja kérni a tagállamokat, hogy csökkentsék az új szélerőmű projektek állami támogatását. Ugyanakkor középtávon 150 milliárd eurót kellene befektetni az európai villamosenergia-rendszer fő csomópontjainak fejlesztésébe és bővítésébe.
A Tesco is szembeszáll a pazarlással
Egyedülálló akcióba kezdett a legnagyobb brit szupermarketlánc, amely most vállalta, hogy az eddig kidobásra ítélt, de fogyasztásra alkalmas élelmiszert ezentúl rászorulóknak juttatja el. Ezt nálunk is megtehetné – de ez nem kötelező.
Cukorból jön a biogumi
A teljesen megújuló energiaforrásból származó bio-butadién gyártása sikeresen a kísérleti szakaszba lépett – jelentette be az Eni-hez tartozó polimer és elasztomer gyártó Versalis és a Genomatica biotechnológiai cég.
A fiúk vállalkoznának, a lányok nonprofitban utaznak
A lányok körében népszerűek az orvostudományi és művészeti képzések, szívesebben dolgoznának a nonprofit szférában, és fontos feltétel számukra a jó munkahelyi környezet. A fiúk az informatikai és műszaki szektorok iránt érdeklődnek, 60 százalékuk pedig szívesen indítana saját vállalkozást az iskolai évek után.
Sakálba futhatunk a Normafánál
A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a természetvédők, mára azonban bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is.
Ezt a példát érdemes lenne követni
Franciaországban jogszabállyal csökkentik az élelmiszerpazarlást, ezt nálunk is megtehetné a jogalkotó, itthon ugyanis az üzletek odaadhatják a civil szervezeteknek a kidobásra ítélt ételt, de ez nem kötelező. Részben emiatt évente élelmiszerek tonnáinak milliói landolnak a szemétben.
Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóság
A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.
Ahol probléma van, ott üzlet is lehet
Üzleti és emberi szempontból egyaránt szükség van támogatásra ahhoz, hogy növekedésnek indulhasson az épp csak bimbózó társadalmi vállalkozási szcéna. A kulcspontokról beszélgettünk a SocialFokus egyik alapítójával.
V. Greennovációs Nagydíj - A környezettudatosabb gazdaságért
A Professional Publishing Hungary idén is elindítja a környezettudatos vállalati működést díjazó versenyét, a Greennovációs Nagydíjat. A nevezési határidő: 2016. február 12.
Kockás az Év hüllője
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 2016-os év hüllőjének a kockás siklót választotta. Kevésbé közismert, hogy Magyarországon két vízisiklófaj él, melyek közül a kockás sikló az, amelyik jobban kötődik a vízhez. Legnépszerűbb üdülőhelyünkön, a Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval.
Így lehet milliókat megtakarítani az irodában
A klímaváltozást, a környezeti problémákat vajon csak a közlekedési szokások megváltozása, és az ipari területek növekedése okozzák? Vajon kisvállalkozóként tehetünk valamit a tudatos szemléletünkkel, hogy a folyamat lassuljon? A válasz az első kérdésre egyértelmű nem, a másodikra határozott igen.
A legnagyobbak is megszenvedhetik a zöldülést
A párizsi klímacsúcs kapcsán számos multi konkrét vállalásokat fogalmazott meg környezetszennyezése mérsékléséről. A legambiciózusabb mindegyik közül talán Unilever volt: 2020-ra felére csökkentené ökolábnyomát. Ez 1000 márkás terméket érint.
Feleennyit is fogyaszthatnának a repülők
A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés.
Hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat?
Hővisszanyerő zuhanytálca, energiatermelő lift, autóakkumulátorokról működtetett szerverek, mini vízerőmű, napelemes árnyékolás: számtalan praktikával csökkenthetik a vállalkozások a technológia segítségével az ökológiai lábnyomukat, ezekből gyűjtöttünk most néhányat csokorba.
Kameracsapdába poroszkált a farkaslány
Napvilágot látott egy videó Zselykéről, amely igazolja a farkasok aktív, állandó jelenlétét az Északi-középhegységben. Aragadozók jelenléte természetvédelmi szempontból rendkívül előnyös, a farkas vadon élő példányai elkerülik az embert, szinte soha nem pillanthatjuk meg őket.
Most már ünnepelhetünk: megvan az év bogara
A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.
Túl sok minden hiányzik a fenntarthatósági jelentésekből
Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést – derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából.
A piramis alja, avagy a kettészakadt világ – XX. KÖVET Konferencia
A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért XX., jubileumi konferenciáját szervezi „A piramis alja, avagy a kettészakadt világ” címmel. A konferencia időpontja: 2015. december 9., helyszíne a Magnet Magyar Közösségi Ház. A szakmai találkozó díszvendége: Dr. Georg Winter, a KÖVET mentora, a környezettudatos vállalatirányítás úttörője. A konferenciára december 4-éig lehet jelentkezni. Civil szervezetek, egyetemi hallgatók és oktatók részére becsületkasszás részvétel is biztosított.
László Ervin: a megbocsátás nem meghunyászkodást jelent
Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.
Tud-e győzni az alternatív energia a fosszilisokkal szemben?
Vagy! Ez volt Dr. Hetesi Zsolt fizikus tömör válasza – utalva a kubai viccre. Egyszer egy nagygyűlésen Fidel Castro felszólította a hallgatóságot: válasszatok: szocializmus vagy halál? Mire a tömeg üvöltötte: vagy! Nos, a PTE KTK tudományos főmunkatársa szerint győzhetne az alternatív, de nincs jelentősége, mert olyan problémák előtt áll a világ, hogy e kérdés eltörpül mellette.
A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.