A városi hőszigetek felerősítik a klímaváltozás okozta hőmérséklet-növekedést, a belvárosi területeken éjjel akár öt fokkal is melegebb lehet, mint a természetben. A 20 Celsius foknál nem hidegebb, ún. trópusi éjszakák száma egyre nő, és ilyenkor ugrásszerűen megnő a halálozás, különösen a 75 év fölötti korosztályban – hangzott el az Energiaklub és a Friederich Ebert Alapítvány közös rendezvényén.
Ezért is ellentmondásos, hogy bár az üvegházhatású gáz-kibocsátások háromnegyede a városokban keletkezik, a várostervezési gyakorlat ma nem veszi figyelembe egyszerre a természeti, a gazdasági és a társadalmi tényezőket. Erre a legjobb példa a CSOK, amely az állami támogatás ellenére semmiféle energetikai többletkövetelményt nem támaszt a támogatott épületekkel szemben, és az államigazgatási könnyítések valójában az állam szakmai-műszaki kontrollját szüntetik meg.
Pedig komoly tartalékok vannak a lakossági energiahatékonyság növelésében. Hazai és európai kutatások is megmutatják, hogy a magasabb energiahatékonysági besorolás egyértelműen növeli a lakások piaci árát. Ma azonban a lakáshirdetéseknek csak 5%-ában tüntetik fel az energiahatékonysági besorolást, így ez még nem tudja jelentősen befolyásolni a piaci döntéseket. Horváth szerint sajnálatos, hogy a magasabb ún. költségoptimalizált energiahatékonysági követelmény szintek csak 2018 elejétől lesznek érvényben, mert így a lakásépítési fellendülés első két évében épülő lakások energiaköltsége nagyobb lesz, mint az indokolt lenne.
