A bejelentett kormányzati ösztönzők által várhatóan bővülő kereslet egy része csak eltolva jelenik meg, s addig rengeteg cég kerül a tönk szélére – ezt az építőipari szervezetek egymás után megerősítik, legfeljebb finomabban fogalmaznak.

Hirtelen és átgondolatlan döntés vagy egy döntéssorozat első eleme, netán a 2022-es választásra való felkészülés egyik pontja az, hogy a kormányfő bejelentése szerint két évre visszavezetik az öt százalékos áfát – ezt találgatja most az ingatlanszektor minden érintettje. A lakásáfa által közvetlenül vagy közvetve érintettek, beleértve az MNB-t is, egyelőre csak kapkodják a fejüket és a részletekre várnak.   

Fordult a kocka, megint a megrendelők diktálnak az építőiparban – summázta a jelentős változást a magasépítési piacot messze vezető Market Építő Zrt. vezetője egy minapi sajtóbeszélgetésen. Az 5 százalékos áfát csak az egyik segítségnek tartja a lakáspiacon, szerinte sokkal többet használna, ha kiszámíthatóbb lenne a szabályozási és gazdaságösztönző környezet és a cégek a hatékonyságnövelésre összpontosítanának.

Általános iskolákban népszerűsítette az építő szakmákat a Mapei Kft. az elmúlt hetekben. Lehangoló a helyzet. Senki nem akar építő szakmát tanulni. Markovich Béla társadalmi összefogást sürget, mert ha ez így megy tovább, katasztrofális helyzetbe kerül az építőipar.

A 83. EUROCONSTRUCT Konferenciának idén nyáron Amszterdam adott otthont. A mostani prognózis a 2016. novemberi barcelonai EUROCONSTRUCT konferenciához viszonyítva szinte változatlan az 1,5–2 százalék közöttire becsült éves GDP-növekedés tekintetében 2017 és 2019 között a 19 európai országra vonatkozóan, melyeket a szervezet elemez – olvasható a Buildecon sajtóközleményében.

Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői, legalábbis ez derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez. A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, ugyanakkor például 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot, vagyis a megkezdett építőipari munkák összértéke megduplázódott az adatbázisban szereplő projektek alapján, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek valamint stadion-fejlesztések.

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, de a növekedést nagymértékben akadályozza a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. A CBRE szakértői szerint ezen problémák a kivitelezések elhúzódását és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik.

Márciusban már ötödik egymást követő hónapban emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A változások egyik alkalommal sem voltak jelentősek, de az index így is két és fél éves csúcsára jutott. A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára tavaly nyáron voltak ilyen kedvezőek, a fogyasztóiak viszont tizenegy éve.

Az építőipari beruházások tekintetében magasak és bizakodóak az elvárások az uniós forrásoknak és a csok-nak köszönhetően. A kérdés, lesz-e aki megvalósítsa ezeket, mert a kötelező béremelés és a munkaerőhiány viszont komoly kihívásokat jelent az építőiparnak.

Bár az építőipar termelése még mindig csökken, de mind alkalmazotti létszám, mind szerződésállomány tekintetében pozitív irányba fordult az ágazat az Opten elemzése szerint.

2950 építőipari cég szűnt meg 2016 első félévében, ami 13 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az ágazatban ugyanakkor ez időszak alatt 28%-kal több céget alapítottak, mint 2015-ben. Az építőipari cégek összesített 2015-ös árbevétele kismértékű növekedést mutat az előző évihez képest, ugyanakkor összesített nyereségük 13%-kal marad el a 2014-es évitől.

Legfeljebb a jelszavakban jelenik meg a klímaváltozás elleni harc a magyar város-, illetve lakáspolitikában, a konkrét intézkedésekben megfeledkeznek róla. Bár az előttünk álló lakásépítési fellendülés történelmi lehetőség lenne a klímatudatos építés elterjesztésére, egyelőre épp elszalasztani látszunk azt. Pedig a klímaváltozás okozta hőhullámok idővel egyre több halálesettel járnak majd.

Az elmúlt három hónapban átlagosan több mint 550 építőipari cég szűnt meg havonta, mégis mintha kifelé lábalna az ágazat a válságból. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis a felszámolás nyomán megszűnő cégek száma harmadik hónapja csökken, ami azt mutatja, hogy a nagy cégfluktuáció ellenére egyre kevesebb cég búcsúzik a piactól adósságokat hátrahagyva.

Tavaly megindult a növekedés az építőiparban, de ez elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott beruházások felfutásának volt köszönhető. Az építőipari cégek ezért bizakodóak ugyan, de óvatosak is az idei kilátásokkal kapcsolatban.

Az építőipar élénkülésével pozitívan változott az építőanyag- és burkolatkereskedők első féléves forgalma - az Első Magyar Építőanyag- és Burkolatkereskedők Hálózata (MÉBKER) augusztusi felmérése szerint. Az év hátralévő részére a többség további javulást vár.

Bár kevés a munka, mégis kevesen mozognak érte. Ezt is mutatja egy friss építőipari felmérés, ahogy azt is, ebben az ágazatban nem igaz már a mondás, hogy a cipész maradjon a kaptafánál.

Az építőipar tovább zsugorodott 2012. első félévében: a cégek háromnegyedének nettó árbevétele – az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva – csökkent vagy változatlan maradt, és az árbevétel-arányos jövedelmezőség is tovább romlott - derül ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) friss felméréséből.