Az építőipar tovább zsugorodott 2012. első félévében: a cégek háromnegyedének nettó árbevétele – az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva – csökkent vagy változatlan maradt, és az árbevétel-arányos jövedelmezőség is tovább romlott - derül ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) friss felméréséből.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A magánmegrendelések csökkenése miatt a cégek az export növelésében és a rengeteg adminisztrációval járó, sokszor önköltségi, sőt irreális áron pályázott közbeszerzések felé fordulásban próbálják a kiutat keresni. Az újra elindított szocpol pedig nem nyújt jelentős segítséget a lakáspiac fellendítésében.
Folytatódtak az elbonyátások
A kapacitáskihasználás optimalizálása, a megrendelésállomány csökkenése okozta elbocsátások tovább folytatódnak - a vállalkozások egyharmada számol a következő hat hónapban létszámcsökkenéssel. Azon cégek, amelyek a létszám növeléséről számoltak be, a jövőben az export növelését tervezik, melynek célországai elsősorban Németország, Ausztria és Románia.
A jó üzleti menetet leginkább zavaró tényező továbbra is a megrendelések hiánya, az ehhez társuló konkurencia, illetve a megrendelők fizetőképtelensége. A fizetőképtelenség olyannyira probléma, hogy a válaszadók 100 százaléka jelezte, kisebb-nagyobb mértékű kintlévősége van, melynek átlagosan 30 százalékát behajthatatlannak minősítették.
Számottevő plusz terhek jelentkeztek
A helyi önkormányzatok által kivetett adók mértékének megítélése is romlott, immár a cégek több mint 80 százaléka magasnak ítéli meg azokat.
A felmérésről
A felmérést az ÉVOSZ tagjai és más, jelentős piaci szerepet betöltő építési vállalkozók körében végezte. A válaszadók szinte kizárólag magyar tulajdonban lévő, fele-fele arányban kft-ként és részvénytársaságként működő társaságok voltak.
Az elvárt béremelés 2012. évi bevezetése plusz terhet rótt az építőiparra is. Ezt a válaszadók 82 százaléka hajtotta végre, ami infláció feletti, átlagosan 8 százalékos bruttóbér-emelést jelentett. Bár az 5 százalékos emelést teljesíteni nem tudó vállalatoknak kiírt állami támogatást a cégek többsége nem vette igénybe, nehézséget okozott számukra az elvárt béremelés megvalósítása részben mint többletköltség, részben mint adminisztrációs kötelezettség.
A 2012. I. félévében a válaszadók 82 százalékánál zajlott adó-, munkaügyi és munkavédelmi, valamint környezetvédelmi hatósági ellenőrzés valamelyike, ezek azonban zömében megállapítás nélkül zárultak.
Mérsékelt javulásra utaltak emellett az ágazatot érintő második negyedévi cégadatok is, ez azonban az Opten szakembereinek megítélése szerint inkább a szezonális hatások és a megváltozott jogszabályok kedvezőbbnek tűnő eredményét, mint a helyzet érdemi változását mutatta.
Szakemberhiány alapvetően azért nincs, mert az építőipar mélyrepülése ezt álcázza. Bár az év elejétől hatályos szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok kedvezőtlenül befolyásolták a szakember-utánpótlást – a vállalkozások közel 60 százaléka csökkentette dolgozói képzésére fordított költségét –, a szeptembertől visszaemelt építőipari gyakorlati képzőhelyeknek fizetett normatív támogatás mentőövet jelenthet az egyébként eszközigényes építőipari szakképzésnek.
A feketemunka és a lánctartozás csökkenésével továbbra sem számolnak a megkérdezettek. Az építőipart sújtó negatív hatásokkal egyre nehezebben birkóznak meg, elsősorban új piacokat keresnek, a tervezett beruházásokat inkább elhalasztják és sajnos a túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll rendelkezésükre.
