2013. évben az építőiparban megindult a növekedés, az építőipari cégek több mint kétharmadánál az értékesítés nettó árbevétele enyhén növekedett. Ez a növekedés az árbevétel-arányos jövedelmezőség növekedésében is jelentkezik, de a cégek közel felénél a korábbi évekhez hasonlóan az még mindig alacsony, 2% alatti, alig haladja meg az infláció mértékét (1,7%).
A megkérdezett cégek több mint fele a jelenlegi helyzetben a létszám megtartásával, a bérek és egyéb juttatások szinten tartásával, valamint új értékesítési, szolgáltatási piacok keresésével próbál talpon maradni. A cégek 2014. évben a fizetőképes kereslet enyhe növekedésére számítanak, de mindenképpen korábbi üzleti pozíciójuk megőrzésével. Továbbra is az uniós forrásból finanszírozott projektek húzzák az építőipart, a lakásépítés beindulása egyelőre várat magára.
Miközben a vállalkozások közel fele a szerződésállomány növekedéséről számolt be, a magánmegrendelések alacsony szintje, a lakásépítési piac mélypontja is körvonalazódott. Az épületek építésével foglalkozó cégek kétharmada a megrendelések hiányát, a megrendelők fizetőképtelenségét jelölte meg növekedést akadályozó tényezőként. Ezeket az akadályokat az exportpiac fenntartásával, növelésével próbálják kompenzálni, melynek fő iránya továbbra is Németország és Ausztria – derül ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének felméréséből. (Ügyfélkiszolgálásban is van mit behozniuk az építőipari cégeknek.)
Az évek óta beszűkülő piac által elfedett szakemberhiány a 2013. évi csekély termelésbővülés következtében kezd felszínre kerülni. Ezt mutatja, hogy a válaszadók közel egyharmada nem rendelkezik kellő számú és összetételű szakmunkással, többek között az ács, kőműves, bádogos, villanyszerelő szakmákat illetően. A válaszadók közel 80 százaléka jelezte, hogy cégük 2013-ban foglalkozott saját dolgozóinak továbbképzésével.
A felmérésben kitértek az elektronikus építési napló vezetésére is. A cégek felkészültnek tartják magukat az e-napló vezetésére, a mindennapokban azonban szinte mindegyik cégnek vannak vele nehézségei. Ilyen például, hogy a vállalkozások 50%-a nem, vagy csak késve kapott választ az elektronikus építési napló vezetésével kapcsolatban feltett kérdésükre, problémájukra. Szintén komoly akadályt gördít a vállalkozások elé, hogy a naplóvezetési kötelezettség okozta költségnövekedésnek a piaci árakban történő érvényesítése szinte lehetetlen.
2013-ban a megkérdezett vállalkozások 85%-ánál tartott ellenőrzést a NAV, illetve felénél volt munkaügyi ellenőrzés. Ezek a vizsgálatok sok esetben párhuzamosan zajlottak, az eljárások túlnyomó részt elmarasztaló megállapítás nélkül zárultak. A vállalkozások megítélése szerint az elmúlt évhez képest a feketemunka és a lánctartozás nem csökkent látványosan, úgy látják, hogy a jövőben sem fog pozitív változás bekövetkezni. A cégek mindennapjait még mindig árnyékolják a kintlévőségek, bár azok behajthatóságát a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik.
