Az egypárti uralom felé való átmenet sokakat megdöbbentett a 3,7 millió lakosú dél-kaukázusi országban. A Szovjetunió összeomlását követő években Grúzia virágzó demokráciának tűnt, amely gyorsan haladt az EU-csatlakozás és az orosz befolyás alóli kiszabadulás felé.

Egy brüsszeli értékelés szerint azonban most Grúzia messzebb van a Nyugattól, mint szinte bármikor posztszovjet történelmében. Demokratikus intézményei megbénultak, a bíróságok pedig az állam irányítása alatt állnak.

Ebben a hónapban az EU egy jelentése szerint, Grúzia már „csak névleg” tagjelölt. Az EU tbiliszi nagykövete azt mondta, hogy Grúzia már egyáltalán nem halad a blokkhoz való csatlakozás útján.

A grúz politika és diplomácia vezető veteránjai, akik a Reutersnek nyilatkoztak az elmúlt hónapok eseményeiről, azt mondták, úgy tűnik, Grúzia közel került egy határhoz, amelyen túl nehéz lesz a demokráciát helyreállítani.

Öt percre vagyunk az egypárti diktatúrától – mondta Szergi Kapanadze, korábbi külügyminiszter-helyettes és a parlament alelnöke 2020-ig.

Natalie Sabanadze, Tbiliszi EU-nagykövete 2021-ig azt mondta, hogy évtizedekig tartó, gyakran heves belpolitikai viták során mindig is politikai konszenzus volt arról, hogy Grúzia a Nyugathoz tartozik. Ez mostanra elveszett.

Tudják, hogy a demokratizálódás, amelyet az EU követel, azt jelenti, el kell fogadni, hogy valamikor el fogod veszíteni a hatalmat – mondta a kormányzó Grúz Álom pártról. „Ezt nem akarják. És alapvetően egy teljes értékű autoriter rezsimet építenek.”