Alacsony olajárak és gyenge euró segíti a gazdaság növekedését

Az európai gazdaság mérsékelt növekedését a viszonylag alacsony olajárak, a gyenge euró, továbbá az EKB (Európai Központi Bank) gazdasági ösztönző politikája segíti. A legtöbb országban – a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően – növekszik a hazai fogyasztói kereslet. A beruházás is növekedésnek indult, mivel a háztartások és a vállalkozások olcsón tudnak finanszírozni, illetve a külföldi kereslet is emelkedőfélben van. A növekedés üteme azonban várhatóan szerény marad a reformok lassú végrehajtása és a hosszú ideje fennálló gyenge növekedés miatt. Összességében az európai gazdasági növekedési potenciál alacsonyabb, mint a válság előtt, részben a lakosság elöregedése, részben a termelékenységnövekedés csökkenése miatt.

Javult az építési teljesítmény

Az európai gazdaság fellendülése jótékonyan hatott az építési teljesítmény alakulására. 2016-ban a teljesítmény 2,5 százalékos átlagértéke 0,5 százalékponttal haladta meg a félévvel korábban előrejelzett értéket. A 19 EUROCONSTRUCT ország építési teljesítménye várhatóan 2,9 százalékkal fog növekedni 2017-ben, és 2,4 százalékkal 2018-ban – mindkét évben erősebben, mint a fél évvel ezelőtt előre jelzett +2,1 százalék, illetve +2,2 százalék. A fél évvel ezelőtti vártnál erősebb gazdasági fellendülésnek, a fogyasztói bizalom erősödésének és a folyamatosan laza monetáris politikának köszönhetően növekedtek az építési igények, így az építési teljesítmény növekedését 2016–2018 között évi 8 százalékosra tehetjük, szemben a barcelonai 6,5 százalékos növekedési várakozással. 2019-re azonban ez az ütem lelassul, átlagosan +2 százalékra számítunk, valamivel alacsonyabbra, mint Barcelonában (+2,1 százalék).

A lakásépítés 5 százalékkal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7 százalékkal, 2018-ban 2,3 százalékkal, 2019-ben 1,7 százalékkal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az újlakás-építés 8,8 százalékkal nőtt 2016-ban, és 2017-ben is erős növekedést jósolunk (+6,8 százalék). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körülbelül 1,5 százalékkal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el, és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

Jelentős növekedés várható az egészségügyi létesítmények terén

A nem lakáscélú magasépítés területén szolid növekedés várható a következő években: +2,3 százalék 2017-ben, +1,8 százalék 2018-ban és +1,2 százalék 2019-ben. A nem lakáscélú új építés az építési alszektorok közül (lakás, nem lakás, mélyépítés) legutolsóként, 2016-ban indult növekedésnek. Az erősödés 2,5 százalékos volt 2016-ban, és 2,8 százalékos várható 2017-ben, míg a további években sokkal alacsonyabb dinamikával folytatódik majd. A lassú növekedés a válság veszteségeiből ered. A fogyasztói kereslet növekedése és a viszonylag magas vállalati nyereség pozitív impulzusa ellenére számos országban akadályozzák az ágazat bővülését a külső finanszírozás feltételei és az intézményi (közösségi) finanszírozás hiánya. Az oktatási és az egyéb, közösségi finanszírozású épületek építésénél 2017–2019 között a növekedés 1 és 1,4 százalék között ingadozik. Érdekes módon, az ugyancsak közösségi finanszírozású egészségügyi létesítmények fejlesztése terén ugyanakkor jelentős, évi 3 százalékos növekedés várható. A magánerőből finanszírozott, befektetési célú épületek építése is szerényen emelkedik, összességében 2 százalék körül alakul. A nem lakáscélú épületek felújítása, korszerűsítése mindössze évi 1,5 százalékkal fog nőni.

A mélyépítés teljesítménye a 2016-os 1,8 százalékos csökkenést követően ebben az évben előreláthatólag 2 százalékkal fog nőni, míg az utána következő mindkét évben 3,6 százalékra számíthatunk. A növekedési ráta 0,5 százalékponttal kisebb Nyugaton, mint az EUROCONSTRUCT-átlag, mivel a négy kelet-európai országban átlagban évi 10 százalékos, erőteljes növekedés várható, az EU strukturális alapok új fordulója miatt. A növekedés 2018–2019-es gyorsulása elsősorban Spanyolország és Nagy-Britannia erőteljes mélyépítési fejlesztéseinek lesz köszönhető. Az útépítés lesz a legdinamikusabb szegmens, 5 százalékos éves növekedéssel a következő három évben. A mélyépítési alszektor növekedése az infrastrukturális hálózatfejlesztéseknek, az EU, a nemzeti és a regionális pénzalapoknak, a gazdasági növekedésnek és a környezetvédelmi célok előtérbe kerülésének köszönhető. Néhány országban azonban a költségvetési egyensúly hiánya és más finanszírozási problémák fogják vissza a mélyépítési szektort a még erőteljesebb fejlődéstől.

Lassan több a megrendelés, mint a kivitelező

Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői, legalábbis ez derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez. A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, ugyanakkor például 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot, vagyis a megkezdett építőipari munkák összértéke megduplázódott az adatbázisban szereplő projektek alapján, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek valamint stadionfejlesztések.

2017–2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9 százalékos építési teljesítménynövekedésével a 19 EUROCONSTRUCT ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23, 18,8, majd 15,4 százalékos éves teljesítményével), a nem lakáscélú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható (itt 2017-ben és 2018-ban a két számjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30 százalékos lesz, majd a következő években 15 és 10 százalékos további erősödést prognosztizálunk).

Írország az éves 7,7 százalékos bővüléssel Magyarország kiemelkedő teljesítményét követi, másodikként. Lengyelország évi 5,5 százalékkal, Csehország 4,3 százalékos éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1 százalékkal követi őket. A közép-kelet-európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakáskereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja. Az írek és a portugálok nagyon mély gödörből kapaszkodnak ki, ennek ellenére Írország 2019-ben még mindig 60 százalékkal, Portugália 40 százalékkal tart lejjebb, mint a válság előtti szint.

Van ország, amelyik 20 százalékkal teljesít jobban, mint a válság előtt

Ezek a számok azt mutatják, hogy a válság utáni növekedési ráták nem feltétlenül adnak reális képet az építési piac egészséges állapotáról. A helyzet megítéléséhez szükséges a historikus adatok és a prognózisok együttes figyelembevétele is. Ha így tekintjük át az EUROCONSTRUCT építési piacát, három erőteljesen teljesítő országot kell kiemelnünk: Lengyelországot, Norvégiát és Svédországot. Ezek az országok már most 20 százalékkal a válság előtti teljesítményük felett állnak, és a következő években is kiemelkedő teljesítményt fognak nyújtani: Lengyelország évi 5,5 százalék növekedést produkál, Norvégia 3,9 százalékot, Svédország 3,5 százalékot. A többi ország közül azok, amelyek a válság előtti vagy ahhoz közeli szintet mutatnak, legfeljebb 2 százalékos átlagos növekedésre számíthatnak. Azon országok, amelyeknek még fel kell zárkózniuk, évente több mint 2 százalékkal fognak bővülni, de egyikük sem éri el a válság előtti szintet az elkövetkező három évben.