Az energiahatékonysági szektor vállalkozásainak 40 százalékánál a 12 hónappal korábbihoz képest növekedtek a megrendelések, 31 százalékuknál az átlagosnak megfelelően alakult a rendelésállomány. Meglepő azonban, hogy 29 százalékuk jelezte, visszaestek a megrendeléseik a tavalyi – amúgy is meglehetősen alacsony – szinthez képest – olvasható ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet felmérésének adataiból.
Több tényező is nehezíti a vállalatok piaci helyzetét. A legfőbb akadályt a bizonytalan gazdasági és a változékony jogszabályi környezet jelenti. Elég itt arra utalnunk, hogy az új állami lakásépítési, otthonteremtési kedvezmények és támogatások esetén Magyarország eltekint az EU-konform épületenergetikai elvárások alkalmazásától, mely az új épületek esetén akár 30-40 százalékkal is csökkenthetné az energiaigényt. Igen negatívan hat a szektor vállalkozásai piaci pozíciójára az is, hogy a kormány az uniós vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági programokra fordítható források elvonását, átirányítását kezdeményezte. Az akadályozó tényezők között a kereslet hiánya „dobogós” helyen végzett, és a tavalyi felmérés eredményeihez viszonyítva új elemként belépett a munkaerőhiány is.
2015-höz képest kevesebben várják, hogy javulni fog a szektor vállalkozásainak helyzete. A válaszadók többsége stagnálást prognosztizált. Érdekes látni azt is, hogy az ágazat egészére vonatkozó – egyébként sem pozitív – várakozások még borúsabbak, mikor a saját cégük helyzetéről nyilatkoznak: ott még visszafogottabbak a várakozások.
Ami a bevételeik alakulását illeti, 2015-öt a cégek 82 százaléka nyereséggel zárta, és többségük (55%) növelni is tudta a bevételeiket az egy évvel korábbihoz képest. Harmaduk teljesítménye változatlan maradt, és 12 százalékuk visszaesett. A pénzügyi problémák azonban sok cég életét megnehezítik. Főként a kisvállalkozások közül gondolták úgy többen, hogy 2015 legnagyobb eredménye, hogy egyáltalán talpon tudtak maradni.
Több kihívással kellett 2015-ben is szembesülniük az ágazat vállalkozásainak. Dominált közöttük az energiahatékonyság ösztönzésére vonatkozó tényleges kormányzati elkötelezettség, valamint a kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya, mely nagymértékben visszaveti a beruházási kedvet. A válaszadók többsége megegyezett abban a tekintetben is, hogy egy hosszú távú energiahatékonysági stratégia, és annak kiszámítható, lefektetett tervek mentén történő megvalósítása elengedhetetlen az ágazat tartós növekedéséhez. Minden szereplő számára problémás a finanszírozás, ösztönző programok és hitelek hiánya. Állami támogatások nélkül kevesen vágnak bele energetikai korszerűsítésbe, legyen szó vállalkozásokról vagy a lakosságról.
