Kilencedik alkalommal osztották ki ünnepélyes keretek között a 2000-ben Demcsák Mária, a Piac és Profit üzleti magazin főszerkesztője, és László Ervin professzor, a Budapest Klub alapító-vezetője által közösen alapított díjat. Az elismerést azzal a szándékkal hoztak létre, hogy minden évben felhívják a hazai társadalom figyelmét azokra a cégekre, vállalatokra, amelyek felelős tevékenységükkel és gondolkodásukkal, magatartásukkal példát mutatnak, és erősítik a bizalmat a társadalom és az üzleti szféra között.

Néhány évtizeden belül hazánk - vízbázisának köszönhetően - stratégiai fontosságú országgá válhat - mondta Kurdi Viktor,  a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Mára ugyanis az ivóvíz hiánya világviszonylatban kezd kritikus méreteket ölteni, miközben Magyarországon csak a felszín alatti vízkészletek utánpótlása évente kétmilliárd köbméter. Ennyiből az egész Balaton medrét fel lehetne tölteni. Ez nem csak, hogy bőségesen elegendő az ország lakosságának, de még „fölösleg" is képződik.

A Bringázz a munkába! kampány idén tavasszal immár 8. alkalommal mutatta meg, hogy a kerékpározás valós és egyre több közlekedő által választott alternatívája a közlekedésnek. A kampány évről évre növekvő számú résztvevője is jelzi, hogy megtörtént az áttörés, mára a kerékpárral közlekedők a közlekedés egyenrangú résztvevői lettek. Az 5 hetes, április 4-től május 8-ig tartó kampány alatt több mint 10 ezer munkába kerékpározó 1.8 millió kilométert tekert, ami 4.5 Föld- Hold távolságnak felel meg. A leggyorsabb, legolcsóbb és leginkább környezetbarát közlekedést választók összesen 338 tonna Co2 kibocsátásától kímélték meg a légkört és több mint 38 millió forintnyi benzinpénzt spóroltak meg.

Az öt legkeresettebb élelmiszernövény (búza, kukorica, rizs, krumpli, szója) mindegyike kizárólag édesvízzel termeszthető, a tengervíz néhány nap alatt elpusztítja őket. Napjainkban, amikor egyre ritkább kincs az édesvíz - amelynek 80 százalékát amúgy is az agrárium használja el -, és a takarmánytermelés kifárasztotta a termőföldek 46 százalékát, nagy szükség van a sós vizzel öntözhető élelmiszernövényekre, élelemként és takarmányként is. Ilyen növény a Salicornia - magyarul sziksófű, ballagófű -, ami meglehetősen ismeretlen faj ahhoz képest, hogy mi minden előnyt tartogat. Pedig a környezettudatos Marlon Brando a '70-es évek vége óta úton-útfélen propagálta mint az emberiség nagy problémáinak megoldását.

A német városokban különösebb infrastrukturális fejlesztések nélkül is lehetséges viszonylag magas szintre emelni a közlekedésben résztvevő elektromos járművek arányát - derül ki a Duisburg-Essen egyetem tanulmányából.

Márkanévvé vált. Épületeit messziről fel lehet ismerni. Ám a 81 éves amerikai sztárépítész, Frank Gehry tavaly nyilvánosan becsmérelte az energiatakarékos, környezetbarát LEED épületszabványt, vitába keveredve szakmája képviselőivel. A diskurzus kidomborította a modern építészet ökológiai, technológiai és művészi dilemmáit.

A társadalom április 22-ére, a Föld Napjára minden évben kiemelt évfordulóként tekint. Ilyenkor legalább egy napig igyekszünk környezettudatosabban viselkedni, óvni a természetet. Az Országos Erdészeti Egyesület ezúton emlékezik meg az év másik 364 teljesen átlagos napjáról, amikor a természet, az erdő szolgálja a mi érdekeinket.

2011 Az Erdők Nemzetközi Éve. A programot az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának (UNFF) kezdeményezésére 2011. február 2-án, New Yorkban indította útjára. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az erdők megőrzésének és fenntartható kezelésének a fontosságára, mert jelentős szerepet töltenek be az emberi környezet és a természet védelmében.

Nemzetközi felmérés eredményei szerint jobban teljesítenek az emberek a szelektív hulladékgyűjtés területén, mint a többi fogyasztói szokás megváltoztatásában. A 28 országra kiterjedő vizsgálat szerint a nők és az idősebbek viselkednek környezettudatosabban. - derül ki az ELTE TÁTK hírleveléből.

A világ 146 országában valósulhatnak meg a 3. Nemzetközi Holcim Awards for Sustainable Construction (Holcim-díj a fenntartható építészetért) világversenyre érkezett pályaművekben megfogalmazott építészeti projektek és elképzelések. Hazánkat ezúttal 32 pályázat képviseli.

Az Egyesült Államok prominens milliárdosai hatalmas föld-felvásárlásba fogtak, hogy megmentsék az ipari fejlődéstől érintetlen parkokat és erdőket. Ezidáig Ted Turner, a CNN alapítója és a sikertelen AOL-Time Warner vállalategyesülés egyik összehozója volt az ország legnagyobb földmágnása. Riválisa és barátja, a kábeltévé-mogul John C. Malone azonban legújabb ügyletével leelőzte őt.

Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York. De vajon elérhető-e a fenntartható és karbonsemleges életvitel a terebélyesedő metropoliszokban? Ugyanis ma ezekből kerül a légkörbe az üvegházgázok 80 százaléka. Magyarországon nem érvényesül ez a trend, amely alig kétmilliós városokból rövid idő alatt akár tízmilliós metropoliszokat „varázsol", Budapest nem növi túl magát, de hosszú távú életképessége érdekében összehangolt, sőt társadalmasított fejlődést kellene megvalósítania a jelenlegi szigetszerű fejlesztések helyett.

A Budapest Klub és az ELA European Leadership Academy nagyszabású eseményt tart a Planetáris Tudat 11. Világnapjának Ünnepségén 2011. március 21-én. A kerekasztal-beszélgetésen a hazai és nemzetközi tudományos élet jeles képviselői beszélnek a globális gondolkodásról, a planetáris tudatról, az egyéni és a társadalmi tudatváltozás szükséges elemeiről a fenntartható világ érdekében.

Nagy közhely, így aztán nagy igazság is, hogy ami valahol szemét, máshol kincs lehet. Erre az alapvetésre épít az adománybolt műfaja. Újrafelhasználás, társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság, szolidaritás. Vajon miért nem működik ez itthon? 

Ha létezik sztárépítész, ő mindenképpen az. Nem csupán a 20. század legismertebb, futurisztikus épületeinek, sci-fibe illő üvegcsodáinak megálmodója, de a környezettudatos tervezés pionírja is egyben. Újabban a világ első karbonsemleges városa, a sivatag közepén épülő Masdar City kiötlőjeként tartják számon a brit Norman Fostert.

Ihatatlan vizet tisztító „szívószál" és maláriát okozó szúnyogcsípések elleni ágyháló. E termékekkel védi a harmadik világbeli szegények életét egy dán cég. Ha a kibocsátásikvóta-piacok szabályait sikerül bővíteni, karbonsemlegesítő projektként is elszámolható lesz az, ami eddig humanitárius adakozásnak számított.

Új modelláló eszközt fejlesztenének, hogy megismerjék, milyen döntések kellenek egy fenntartható társadalom létrejöttéhez. A genfi CERN részecskegyorsítójához hasonlóan tudásgyorsítónak hívnák azt a még csak tervként létező szuperkomputert, mely a globális társadalom és az ökoszféra viselkedését szimulálná. A FuturICT csoport egyelőre befektetőket keres a projekthez: tíz éves ütemben 1,3 milliárd dollárra lenne szükség a szuperkomputer megépítésére.

A fenntartható fejlődés évkönyvét adta ki a TVK pénzügyi támogatását élvező GKI, nem fukarkodva egy-két érdekes megállapítással, így azzal, hogy a térségben hazánk rendelkezik a legkedvezőbb erőforrás-termelékenységi mutatóval.

Az internetes adatforgalom bővülésével és gyorsulásával exponenciálisan nő a számítógépes infrastruktúrák energiaigénye. Miközben a Facebookot felhasználói és környezetvédő aktivisták ostromolják, hogy váltson megújuló energiákra, a Google már zöld energiákba fektet, de több állami finanszírozást látna szívesen a megújuló energiákat övező kutatás-fejlesztésben.

Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb  eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.

A tekintélyes amerikai hetilap, a Newsweek szakemberek és kutatócégek bevonásával két toplistát készített a legzöldebb világmárkákról, az Egyesült Államokban és globális szinten nyújtott teljesítményük alapján. Mely nagyvállalatok kerültek be 2010 környezettudatos üzleti elitjébe? Az elmúlt néhány év nagy trendjének az energiatakarékosság tűnik.

Mely intézmények törekedtek leginkább arra, hogy minél kevesebb fosszilis energiaforrást vegyenek igénybe? Az amerikai Green Power Partnership megadja a választ: az éves megújuló energia-fogyasztás szempontjából vizsgál magáncégeket, valamint állami és oktatási intézményeket az Egyesült Államokban.

A portlandi Portfolio 21 nyílt végű befektetési alap a legkörnyezetkímélőbb céges ellátási láncokat vizsgálta. Mely vállalatok tettek szert tavalyi működésükkel zöld babérokra?

A feleslegessé vált mobiltelefon, fényforrás, porszívó nem csak környezetterhelő, hanem érték is - állítják az MTI által megkérdezett szakemberek. Egy átlagos mobiltelefonban például a periódusos rendszer több mint 40 eleme megtalálható, köztük több nemesfém is.

Nagy átalakulások előtt áll a nemzeti energiagazdálkodás, hogy a következő tíz évben az Unió zöld irányvonalai által megszabott szintre és állapotba kerüljön. Az ágazatban gyors az innováció, sok a kérdőjel, és sok a teendő is. A kormány stratégiája már merőben új irányokba mutat - mondták a november végén tartott Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs, a fosszilis energia és az alternatív, megújuló energia egymással szembeni esélyeiről, a sürgető tennivalókról, illetve a hazai problémákról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

Bár az emberiség egyre többet foglalkozik a fenntarthatóság fogalmával, mégis egyre rohamosabb tempóban romboljuk a környezetet magunk körül - jelentette ki Lányi András filozófus, író az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A népességnövekedés és az ipari fejlődés gyorsulása, valamint a természeti erőforrások véges volta közötti veszélyes ellentétet először tette egyértelművé a széles nyilvánosság számára harmincnyolc évvel ezelőtt a Meadows-jelentés. A Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent tanulmány címe a ma számára is sokat mondó: A növekedés határai.

Ötödik alkalommal hirdeti meg a KÖVET Egyesület a Zöld Iroda versenyt, amelyre 2011. január 31-ig várják a zöldülni vágyó szervezetek irodáinak jelentkezését. A verseny célja, hogy feltárják és csökkentsék az irodahelyiségekben és az irodai működéssel járó környezeti terheléseket, valamint környezettudatos gondolkodást alakítsanak ki a dolgozók körében. A verseny legjobbjainak teljesítményét a KÖVET díjjal ismeri el, melyeket az immár hagyományosan a budapesti Kinnarps Irodaházban megrendezendő Zöld Iroda kiállításon adnak át, 2011. június 23-án.

„Ez egy túltermelő rendszer miközben a népesség fele éhezik, egyötöde pedig a létminimum környékén él. A természet kihasználása nem folytatható, be kell látni, az erőforrások nem végtelenek és a fejlődésnek is vannak határai. Ennek nyomán alakulnak ki a krízisek az élet különböző területein." - üzente László Ervin, a Budapest Klub elnöke a november végén tartott az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Az interjút a Piac és Profit főszerkesztője, Demcsák Mária készítette.

"Az ok az emberben van, a világ az okozat. A tudatos tudat és a tudattalan világa összefügg, az ember benső világa és a külső környezete egymás tükörképe. Tehát először magunkat kell rendbe tennünk" - jelentette ki Müller Péter író a november végén tartott Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Amerika egyik legbőkezűbb zöld pénzembere 500 millió dollárt fektetett be napenergia-technológiákba, nonprofit céllal pedig több százmilliót adományozott környezetvédelmi programoknak.

A túlfogyasztás megszüntetése, a lelassított fejlődés és a felesleges luxustermékek nagy részéről való lemondás a fenntartható fejlődéshez vezető egyetlen út Tóth Gergely, a Pannon Egyetem docensének az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson elmondott beszéde szerint. Kérdés, ez is fog-e bekövetkezni?

A Balatonalmádiban november 18.-án kezdődő és 19.-én véget érő Első Magyar "Fenntarthatósági Csúcs"-ra a társadalom és gazdaság széles köréből, mintegy 430-an regisztráltak. A rendezvény a fenntartható fejlődés átfogó megközelítését vállalta fel.

Páratlan társadalmi összefogás tapasztalható az Első Magyar "Fenntarthatósági Csúcs" konferencia körül.  Eddig mintegy 33 szervezet, köztük a nonprofit szektor képviselői, a legkülönfélébb gazdasági szakmai szervezetek, a megújuló energiákban, hulladékgazdálkodásban, környezetvédelemben érdekelt gazdasági és érdekvédelmi szervezetek, szövetségek, az alternatív, megújuló energiák elterjedésében érdekelt szervezetek, ipari és kereskedelmi kamarák stb. karolták fel a fenntartható fejlődés témájának nemzeti szintű megvitatását. Szokatlanul sok média is csatlakozott a rendezvényhez.

Szuperolcsó cipőt tesztel Bangladesben az Adidas, az átszámítva alig 300 forintos lábbeli első szériáját néhány nap alatt elkapkodták a koldusszegény országban. A német cég, amely 2015-re a Nike-ot megelőzve a sportszergyártási ágazat vezetője kíván lenni, milliárdos üzletet vár a Nobel-békedíjas Muhammad Junusszal kidolgozott koncepciótól.

Miközben a politika és a média is többnyire a globális válságra fókuszál, vannak, akik szerint a szegénység és a klímaváltozás hosszú távon károsabb következményekkel jár a világra nézve. Néhány alternatív pénzintézet is ezt vallja.

Komoly hit kell - magunkban, a jövőben - ahhoz a folyamathoz, amelynek során egy gondolatból tárgyiasult valami lesz, különösen, ha az a helyi társadalom belső viszonyait befolyásoló, sokszereplős projekt. De a nehéznek tűnő helyzetekben is van mozgástér, csak fel kell ismerni, és tudni kell kihasználni. Aki elindul ezen az úton, mások hitét is erősíti, s ezzel az egyéneken keresztül a közösséget is.

A szokatlanul barátságtalan időjárás miatt a tavaly őszinél ugyan kevesebben regisztráltak a Magyar Kerékpárosklub Bringázz a munkába! kampányának őszi fordulójába, azonban ők arányosan többet kerékpároztak. A résztvevők 5 hét alatt összesen 1.5 millió kilométert tekertek, ezzel 285 tonna Co2 kibocsátástól kímélték meg a légkört és 32 millió forint benzinpénzt spóroltak meg, továbbá 35 millió kalóriát égettek el, ami 135 ezer kakaós csigának felel meg.

Elektromos gépjárműmodellek már voltak, de senkinek sem akaródzott pénzt fektetni akkutöltő hálózat kiépítésébe. Ekkor lépett színre az olajfogyasztást nélkülöző jövőkép híve, Shai Agassi.

A Károly Róbert Főiskola zöld főiskolai missziója a hosszú távon fenntartható fejlődés hatékony elősegítése. A sikeres pályázati projekttel a már meglevő tudást és a gazdasági szférával kialakított, működő kapcsolatokat fogják intenzívebbé tenni, többek között a technológia transzfer szolgáltatások nyújtásával, új kapcsolatok kiépítésével és a kutatási eredmények még hatékonyabb alkalmazásával. 

Az 1992-es Rioi Nyilatkozat és a 2002-es johanessburgi Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó után, a fenntarthatósági  világ-csúcstalálkozó 2012-es eseménye előtt az 1. Magyar „Fenntarthatósági Csúcs" konferencia a hazai  szereplőket hívja egybe, számvetésre és jövőkép megrajzolására.

Kétszázezer új munkahely jöhet létre a zöld gazdaságban, miközben jó okkal reméljük, hogy meg is találjuk azokat a technológiákat, amelyekkel vezető szerepet érhetünk el a piacon - tartja realitásnak Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár, aki hálózatot, önfinanszírozó fejlesztéseket tervez, és létrehozza a „megújulók" interaktív katalógusát is.

Senki sem vizsgálja hazánkban a hulladék-újrahasznosítás ökológiai lábnyomát, a tevékenység törvényileg túlszabályozott, és még profitérdek is keveredik bele. Újabban pedig az államosítását tervezik.

A Mars Magyarország Kisálleteledel Gyártó Kft., a Pedigree® állateledel termékcsalád gyártója a KÖVET "Ablakon bedobott pénz" kampányának keretében Környezeti Megtakarítási Díjat nyert.

Miskolcon tartja következő eseményét a "Kezünkben a Jövőnk" rendezvénysorozat, a Megújuló és fosszilis energiák kapcsolódása és leghatékonyabb felhasználási módjai címmel.

„A jövő gazdasági modelljei jól tennék, ha számításba vennék a természet és a fizika által inspirált innovációk stratégiai előnyeit" - ajánlja Günter Pauli „Kék gazdaság" című könyvét Anders Wijkman, a Svéd Tudományos Akadémia tagja és az Európai Parlament képviselője. Az új paradigma nem a „mindent zöldebb" elvre épül, hanem azt tanácsolja, hogy a természettel ellesett kreatív innovációkkal, profitorientáltan vállalkozzunk. A Kék Gazdaság „újdonsága" a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre, a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak gazdaságba való átültetésével.

Gazdasági válság, világméretű átrendeződés, globális klímaváltozás, szokatlan demográfiai trendek, megállíthatatlan technológiai fejlődés - olyan kihívások ezek, melyek alapjaiban új gondolkozásmódot követelnek.

A Vision 2050 jelentés, mely 14 gazdasági szektor másfél éves kutatási eredményeit dolgozza fel, felvázolja a teendőket, melyek a jelenlegi globális trendeket (romló ökoszisztémák, éghajlatváltozás, népességnövekedés, stb.) kedvezőbb irányba fordíthatják - derült ki a szeptember 23-án tartott fórumon, melyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület rendezett.