A felelősség már prioritás

A felelős vállalat számára a környezet mellett nem elhanyagolható szempont a társadalom és világ iránti felelősség. A felelős vállalatirányítási rendszer célja, hogy a lehető legjobban közelítse egymáshoz az egyének, a gazdasági társaságok és a társadalom érdekeit, elősegítve ezzel a növekedéshez szükséges források, tőke bevonását. Segítségével egy jól strukturált, átláthatóbb rendszer alakítható ki, mellyel hatékonyabb működés, ezáltal költség- és időmegtakarítás érhető el.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A válság egyik tanulsága, hogy az eddig leginkább önszabályozáson alapuló felelős vállalatirányítás nem működött megfelelő hatékonysággal. A felismerés eredményeként az Európai Unió áprilisban nyilvános konzultációt kezdeményezett, melynek célja annak feltérképezése, hogyan lehetne javítani az európai vállalatirányítás minőségén, beleértve a nyomon követést és a tervek szerint szigorított szabályok betartatását is. Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos szerint a „jelen gazdasági körülmények között a vállalatok hitelessége és fenntarthatósága szempontjából a felelős vállalatirányítás fontosabb, mint valaha. A rövid távú szemlélet túlzott elterjedése katasztrofális következményekkel járt. Mindenekelőtt hatékonyabb igazgatótanácsokra és felelősségüket teljes mértékben felvállaló részvényesekre van szükség."

Bölcsőtől bölcsőig

Zöld szempontok
■ Mennyire környezetkímélő az üzletvitel és a termelés?
■ Milyen mértékben érvényesítettek ökológiai megfontolásokat a termék összetételének kidolgozásában?
■ Mennyi megújuló energiát fogyasztanak az előállításához?
■ Milyen hatásfokkal használják fel az erőforrásokat?
■ Mennyivel csökkentette üvegházgáz-kibocsátását a vállalat?

A Cradle to Cradle (C2C), magyarul „bölcsőtől bölcsőig" a rendszertervezés egy megközelítése, mely az emberi tevékenységeket természeti folyamatokkal modellezi, az anyagokat tápanyagoknak fogja fel, amelyek biztonságos, egészséges és zárt rendszerben keringenek, azaz a folyamat végén kikerülő externália egyúttal a következő ciklus alapanyagát jelenti. Az elv szerint a természetben működő folyamatok modellezésével alakíthatók fenntarthatóvá mindennapi tevékenységeink. Bár Michael Braungart és William Mcdounough az elméletet összefoglaló könyve alapvetően terméktervezésről és -gyártásról szól, tágabb értelemben városi környezet vagy épületek működtetésére, közgazdaságtani vagy szociális rendszerre vonatkoztatva is alkalmazható a stratégiai tervezés elemeként. A megközelítés eredeti koncepciója a hetvenes évekből, Walter R. Stahel svájci építésztől származik.

Organikusan

Kell-e félteni a mediterránra hasonlító kontinentális helyi klímát, fenyegeti-e az északi irányba araszoló felmelegedés - kérdeztük egy évvel ezelőtt Malatinszky Csaba villányi borásztól, aki akkori igenlő válaszát azzal toldotta meg: szükség van a gazdálkodó vállalkozó reagálására, esetében arra, hogy organikusan menedzselje birtokát. A fenntartható szőlőművelés azóta már létező, jól vizsgázó valóság a Malatinszky-kúria környezetében. Bebizonyosodott, hogy egészségesebb és jobb ízű élelmiszerek, borok állíthatók elő ily módon, s az ezer sebből vérző természeti környezetet végre sikerül kímélni, sőt regenerálni. „A tavalyi szélsőséges időjárással is megbirkóztunk - magyarázza a borász -, alacsonyabb termésmennyiség mellett kiváló minőségű szőlőt szüreteltünk." Az organikus védekezés nem olcsóbb a kémiainál, de „ez így van rendjén - értékel a szakember -, végre van valami, ahol a minőség »de facto« igazolható".

Együttműködés a természettel

A fejlett világban szinte mindenütt elodázhatatlan a milliós nagyvárosok öreg víztisztítási rendszereinek korszerűsítése, a településeket ellátó folyók, élővizek rehabilitálása és megóvása. Nem véletlen, hogy éppen az élőgépes technológiára „váltanak" a legnépesebb országok. A mesterségesen kialakított ökoszisztémák és a mérnöki ökológia együttműködését hasznosító eljárás know-how-ja a nagyvilágban ismertebb és keresettebb, mint hazánkban, noha megalkotója egy magyar vállalkozás, az Organica Technológiák Zrt., s értékesítője is, főleg Indiában, Kínában, az Egyesült Államokban, Oroszországban. Legújabban ismét itthon szerepel a cég: a dél-pesti szennyvíztisztító teljes felújításában vesz részt. Kenyeres István vezérigazgató kifejtette: az élőgépes tisztítók jelentős energiamegtakarítással, nagy hatékonysággal és szagtalanul üzemeltethetők, működésük során nem keletkeznek szennyező végtermékek, s a technológia szerves részét képező növényzetnek köszönhetően szabályos botanikus kertek valósulhatnak meg a nagyvárosi környezetben. A megoldásra épülő decentralizált szennyvízhálózat egyik legfontosabb ismérve, hogy a városokból nem kell drágán üzemelő szivattyúkkal csatornákon kivezetni a szennyvizet, elvégre helyben folyik a tisztítás és a ma már nem ritka másodlagos újrahasznosítás. A közüzemi vállalatok úgy tudják megduplázni a kapacitásokat, hogy nem kell új műtárgyakat építeni, s nem vesznek igénybe több energiát. Most már hazánkban is rádöbbennek: még keresni is lehet azon, ha a felújításokat a hagyományos technológiáknál olcsóbban megvalósítva és működtetve állíthatnak százezrek szolgálatába.

tg-gl

CO2-transzparencia
Nemcsak a társadalmat és a közjót segítő akciókról illik rendszeresen beszámolni a fenntarthatósági jelentésben, hanem a kifejtett környezeti hatásról is, hiszen az ipari termelés és az energiaszolgáltatás juttatja a légkörbe az üvegházgázok 45 százalékát. A nagyvállalatok közül évente 2500 tárja fel szén-dioxid-kibocsátási adatait a londoni Carbon Disclosure Projectnek (CDP), amely 2003 óta küldi ki kibocsátási kérdőívét. A szervezet 475 befektetői csoportot lát el adatokkal, mely 55 ezermilliárd dollárnyi tőke felett diszponál. Az adatok nyilvánosságra hozásának célja új etikai normák bevezetése az üzleti gondolkodásba és a köztudatba: egy magára valamit adó vállalat nem engedheti meg, hogy emissziós összehasonlításban kedvezőtlenebb eredménye legyen, mint a vetélytársainak. Nem csak a hírnév miatt, jogi szempontból sem: Japán 2003-ban vezette be a cégeknél az emissziós jelentés kötelezettségét, az Európai Unió 2005 óta kvótarendszerrel szabályozza és limitálja a szén-dioxid-kibocsátást az energiaigényes iparágakban. Tagállami szinten eddig Angliában alkottak klímavédelmi törvényt 2008-ban, amely az előírt emisszió révén erőforrás-tudatosságot követel a szennyező szektorok szereplőitől. A projekt kritikusai szerint az adatok megbízhatatlanok, mivel „becsszóra” vallják be azokat, és nem ellenőrzi audit. Az azonban kiderült, hogy a londoni tőzsdeindexen szereplő cégek 77 százaléka a 2,4 százalékos évi mérséklésével elmarad a „dekarbonizáció” ütemezett mértékétől, amely a 2020-ra törvényileg előírt határértékek eléréséhez lenne szükséges.
kl

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo