A felelősség már prioritás

A felelős vállalat számára a környezet mellett nem elhanyagolható szempont a társadalom és világ iránti felelősség. A felelős vállalatirányítási rendszer célja, hogy a lehető legjobban közelítse egymáshoz az egyének, a gazdasági társaságok és a társadalom érdekeit, elősegítve ezzel a növekedéshez szükséges források, tőke bevonását. Segítségével egy jól strukturált, átláthatóbb rendszer alakítható ki, mellyel hatékonyabb működés, ezáltal költség- és időmegtakarítás érhető el.

A válság egyik tanulsága, hogy az eddig leginkább önszabályozáson alapuló felelős vállalatirányítás nem működött megfelelő hatékonysággal. A felismerés eredményeként az Európai Unió áprilisban nyilvános konzultációt kezdeményezett, melynek célja annak feltérképezése, hogyan lehetne javítani az európai vállalatirányítás minőségén, beleértve a nyomon követést és a tervek szerint szigorított szabályok betartatását is. Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos szerint a „jelen gazdasági körülmények között a vállalatok hitelessége és fenntarthatósága szempontjából a felelős vállalatirányítás fontosabb, mint valaha. A rövid távú szemlélet túlzott elterjedése katasztrofális következményekkel járt. Mindenekelőtt hatékonyabb igazgatótanácsokra és felelősségüket teljes mértékben felvállaló részvényesekre van szükség."

Bölcsőtől bölcsőig

Zöld szempontok
■ Mennyire környezetkímélő az üzletvitel és a termelés?
■ Milyen mértékben érvényesítettek ökológiai megfontolásokat a termék összetételének kidolgozásában?
■ Mennyi megújuló energiát fogyasztanak az előállításához?
■ Milyen hatásfokkal használják fel az erőforrásokat?
■ Mennyivel csökkentette üvegházgáz-kibocsátását a vállalat?

A Cradle to Cradle (C2C), magyarul „bölcsőtől bölcsőig" a rendszertervezés egy megközelítése, mely az emberi tevékenységeket természeti folyamatokkal modellezi, az anyagokat tápanyagoknak fogja fel, amelyek biztonságos, egészséges és zárt rendszerben keringenek, azaz a folyamat végén kikerülő externália egyúttal a következő ciklus alapanyagát jelenti. Az elv szerint a természetben működő folyamatok modellezésével alakíthatók fenntarthatóvá mindennapi tevékenységeink. Bár Michael Braungart és William Mcdounough az elméletet összefoglaló könyve alapvetően terméktervezésről és -gyártásról szól, tágabb értelemben városi környezet vagy épületek működtetésére, közgazdaságtani vagy szociális rendszerre vonatkoztatva is alkalmazható a stratégiai tervezés elemeként. A megközelítés eredeti koncepciója a hetvenes évekből, Walter R. Stahel svájci építésztől származik.

Organikusan

Kell-e félteni a mediterránra hasonlító kontinentális helyi klímát, fenyegeti-e az északi irányba araszoló felmelegedés - kérdeztük egy évvel ezelőtt Malatinszky Csaba villányi borásztól, aki akkori igenlő válaszát azzal toldotta meg: szükség van a gazdálkodó vállalkozó reagálására, esetében arra, hogy organikusan menedzselje birtokát. A fenntartható szőlőművelés azóta már létező, jól vizsgázó valóság a Malatinszky-kúria környezetében. Bebizonyosodott, hogy egészségesebb és jobb ízű élelmiszerek, borok állíthatók elő ily módon, s az ezer sebből vérző természeti környezetet végre sikerül kímélni, sőt regenerálni. „A tavalyi szélsőséges időjárással is megbirkóztunk - magyarázza a borász -, alacsonyabb termésmennyiség mellett kiváló minőségű szőlőt szüreteltünk." Az organikus védekezés nem olcsóbb a kémiainál, de „ez így van rendjén - értékel a szakember -, végre van valami, ahol a minőség »de facto« igazolható".

Együttműködés a természettel

A fejlett világban szinte mindenütt elodázhatatlan a milliós nagyvárosok öreg víztisztítási rendszereinek korszerűsítése, a településeket ellátó folyók, élővizek rehabilitálása és megóvása. Nem véletlen, hogy éppen az élőgépes technológiára „váltanak" a legnépesebb országok. A mesterségesen kialakított ökoszisztémák és a mérnöki ökológia együttműködését hasznosító eljárás know-how-ja a nagyvilágban ismertebb és keresettebb, mint hazánkban, noha megalkotója egy magyar vállalkozás, az Organica Technológiák Zrt., s értékesítője is, főleg Indiában, Kínában, az Egyesült Államokban, Oroszországban. Legújabban ismét itthon szerepel a cég: a dél-pesti szennyvíztisztító teljes felújításában vesz részt. Kenyeres István vezérigazgató kifejtette: az élőgépes tisztítók jelentős energiamegtakarítással, nagy hatékonysággal és szagtalanul üzemeltethetők, működésük során nem keletkeznek szennyező végtermékek, s a technológia szerves részét képező növényzetnek köszönhetően szabályos botanikus kertek valósulhatnak meg a nagyvárosi környezetben. A megoldásra épülő decentralizált szennyvízhálózat egyik legfontosabb ismérve, hogy a városokból nem kell drágán üzemelő szivattyúkkal csatornákon kivezetni a szennyvizet, elvégre helyben folyik a tisztítás és a ma már nem ritka másodlagos újrahasznosítás. A közüzemi vállalatok úgy tudják megduplázni a kapacitásokat, hogy nem kell új műtárgyakat építeni, s nem vesznek igénybe több energiát. Most már hazánkban is rádöbbennek: még keresni is lehet azon, ha a felújításokat a hagyományos technológiáknál olcsóbban megvalósítva és működtetve állíthatnak százezrek szolgálatába.

tg-gl

CO2-transzparencia
Nemcsak a társadalmat és a közjót segítő akciókról illik rendszeresen beszámolni a fenntarthatósági jelentésben, hanem a kifejtett környezeti hatásról is, hiszen az ipari termelés és az energiaszolgáltatás juttatja a légkörbe az üvegházgázok 45 százalékát. A nagyvállalatok közül évente 2500 tárja fel szén-dioxid-kibocsátási adatait a londoni Carbon Disclosure Projectnek (CDP), amely 2003 óta küldi ki kibocsátási kérdőívét. A szervezet 475 befektetői csoportot lát el adatokkal, mely 55 ezermilliárd dollárnyi tőke felett diszponál. Az adatok nyilvánosságra hozásának célja új etikai normák bevezetése az üzleti gondolkodásba és a köztudatba: egy magára valamit adó vállalat nem engedheti meg, hogy emissziós összehasonlításban kedvezőtlenebb eredménye legyen, mint a vetélytársainak. Nem csak a hírnév miatt, jogi szempontból sem: Japán 2003-ban vezette be a cégeknél az emissziós jelentés kötelezettségét, az Európai Unió 2005 óta kvótarendszerrel szabályozza és limitálja a szén-dioxid-kibocsátást az energiaigényes iparágakban. Tagállami szinten eddig Angliában alkottak klímavédelmi törvényt 2008-ban, amely az előírt emisszió révén erőforrás-tudatosságot követel a szennyező szektorok szereplőitől. A projekt kritikusai szerint az adatok megbízhatatlanok, mivel „becsszóra” vallják be azokat, és nem ellenőrzi audit. Az azonban kiderült, hogy a londoni tőzsdeindexen szereplő cégek 77 százaléka a 2,4 százalékos évi mérséklésével elmarad a „dekarbonizáció” ütemezett mértékétől, amely a 2020-ra törvényileg előírt határértékek eléréséhez lenne szükséges.
kl

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo