Zöldre át!

A környezet és védelme központi témává vált, és új magatartást hozott az üzleti életbe a szabályozás terén éppúgy, mind a közvéleményben: a felelős vállalatok vonzóbbak a fogyasztók és a döntéshozók szemében is. Ráadásul az effajta gondolkodás közvetlen versenyelőnyt is teremt.

2011. augusztus 3.

Timár Gigi

Annak igazolása, hogy nem csupán hangoztatott nézeteik, hanem valós működési stratégiájuk is fenntartható, egyre fontosabb a szervezetek számára. Ahogy fontos a környezet védelme is, amely csak tervszerűen, a vállalkozás minden elemébe beépülve lehet eredményes.

Összekapcsoltan

Emberi tényező

A felelős működés irányába mutató lépéseket azonban tanúsítvány nélkül is el lehet kezdeni, annál is inkább, mert az említett rendszerek csak az alapvető keretet adják meg ahhoz, hogy a szervezet aztán mindennapi folyamataiban alkalmazni legyen képes a környezettudatosság elveit. A környezetközpontú vállalati stratégiára való átállás a tapasztalatok szerint legalább egy, szilárd meggyőződésű embertől indul, akinek elég nagy a befolyása ahhoz, hogy lépésről lépésre keresztülvigye a változást a szervezeten, ami a bizonytalan környezet miatt nem egyszerű. A környezettudatos vállalati működés alapfeltétele a munkavállalók aktív bevonása is, mivel környezettudatos vállalatirányítási eszközök működése gyakran a szervezeti ellenálláson, tehetetlenségen, érdektelenségen akad meg. A dolgozók bevonásának eredményeként viszont – mintegy járulékos nyereségként – javul a munkamorál, és jelentősen nőhet az alkalmazottak lojalitása a céghez.

A környezettudatos vállalatirányítási rendszert leíró nemzetközi szabvány célja, hogy az eredményes környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemeit össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel. Ennek megvalósítása azonban súlyos anyagi és egyéb erőfeszítéseket követel. A tanúsítottan is környezettudatos - vagyis az ISO 14001-es szabványnak megfelelő - működés kialakítása legalább egy évig tart, költsége jó esetben is milliókban mérhető, végigviteléhez tehát elhivatottságra is szükség van. A megtérülés, bár bizonnyal nem marad el, mindenképpen hosszabb távú, ami a mostani válsághangulat közepette sajnos kevesek számára elég. A világon mintegy 89 ezer vállalat rendelkezett ISO 14001-es tanúsítvánnyal 2009-ben a Standard-Team adatai szerint, a legtöbb Japánban, de az élvonalban megjelent Kína és Spanyolország is. Magyarország a „világranglista" szerint a 21-22. helyen áll e tanúsítványok számát tekintve.

Az Európai Unió 1993 júliusában kibocsátott Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) rendelete is módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül a környezettudatos vállalati működés megvalósításához. A logójának a használatára jogosult szervezetek a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik.

Közvetlen és közvetett előny

A környezet és fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség javítja a cég arculatát, így szerepe lehet az ügyfelekkel, de az állami szervezetekkel való jobb kapcsolat kialakításában is. A környezettudatos működés szempont már például a közbeszerzések elbírálása során is.

A hosszabb távú pozitív hatások mellett a változásnak közvetlenebbül érezhető előnyei is vannak. A jobb energiafelhasználás, a korlátozottabb vízfogyasztás, a körültekintőbb nyersanyag-kiválasztás, a hulladék csökkentése és lehetőség szerinti újrafelhasználása számottevően mérsékli a költségeket, így növeli a vállalat versenyelőnyét. Egyszerű példa: ha egy termékre kevesebb csomagolás kerül, az csökkenti a vállalat által termelt hulladékot. Ez jó a természetnek, vonzóvá teszi a céget a környezettudatosság iránt elkötelezett, egyre növekvő fogyasztói réteg számára, mindemellett a be nem szerzett csomagolás sem kerül pénzbe.

A hosszú távú nyereség előnyeinek meglátásához gazdaszemléletre van szükség, vagyis arra, hogy a vezető a rövid távú kizsákmányolás helyett a fenntartható fejlődést tekintse üdvösnek. A rendszeres elbocsátások, váratlan átszervezések, a bizonytalan vállalati jövő mind megnehezítik azt, hogy egy vezető ne az adott évi nyereségre helyezze a hangsúlyt - vagyis arra a szinte egyetlen mutatóra, aminek alapján a teljesítményét értékelik -, hanem hosszabb távon beérő, kevesebb azonnali eredményt mutató fejlesztések levezénylésébe kezdjen.

Fenntartható helyhatóság

Az önkormányzat cégének jár a jelző, de az újszilvási helyhatóságot lehetne igazán a „felelős” minősítéssel illetni. Dr. Petrányi Csaba polgármester ki is jelenti: „Elkötelezettek vagyunk az alternatív energiahordozók alkalmazása tekintetében, már csak azért is, mert az önkormányzat a fenntarthatóság jegyében is csökkenteni akarja a rezsijét.” Jó pár évvel ezelőtt már felszerelték az idősek otthonára a napkollektort, hogy legyen „ingyen” meleg víz az intézményben. Később a geotermikus energia felhasználásába invesztáltak. A Norvég Alaptól elnyert pénz fedezte a költségek 85 százalékát.

A múlt év októbere és 2011 áprilisa közepéig tartott a próbaüzem, jól vizsgázott a 445 méterről felhozott, 33 fokos víz hasznosítása. A hőszivattyúk „leszedik” a hőt, a 14-15 fokos víz pedig bekerül a vízműbe, ahol megtisztítják, majd a napi 260-280 köbmétert ivóvízként fogyasztják el az újszilvásiak. Az önkormányzat lesz a gazdája annak a Közép-Európában is egyedülálló, kéttengelyes forgatórendszerrel ellátott, 400 kilowatt teljesítményű naperőműnek is, amelynek telepítését ez év novemberére fejezik be. A projekt lényege az, hogy az összes önkormányzati intézmény villamosenergia-fogyasztását kiváltják, s a közvilágítás áramszükségletét is „megtermeli” a kéthektáros mezőre épített erőmű. Az évi 606 ezer kilowatt bemegy a hálózatba, az intézmények pedig onnan vételezik az áramot: pró és kontra órával mérik a „forgalmat”, majd elszámolnak.

Véleményvezér