Közösségi bankok: fair pénzügyek

Miközben a politika és a média is többnyire a globális válságra fókuszál, vannak, akik szerint a szegénység és a klímaváltozás hosszú távon károsabb következményekkel jár a világra nézve. Néhány alternatív pénzintézet is ezt vallja.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Sok szó esik 2008 ősze óta a bankok megregulázásáról, a pénzintézetek felelős működéséről. Többségüket ugyanis csak a saját profitja érdekli, és ez határozza meg betétgyűjtési és pénzkihelyezési politikájukat. A válság azonban megmutatta: ez a filozófia káros. Sőt az is kiderült, a mindenek feletti profitmaximalizálási szándék hosszú távon nem fenntartható.

Lehet másképp

Mégis, ha a szokásostól eltérő banki stratégiáról hallunk, inkább a kétkedés kerekedik felül legtöbbünkben. Pedig Európában számos olyan bank van, amely nem a hagyományos modell szerint működik. A közösségi vagy zöld, esetleg alternatív - ki hogy nevezi - pénzintézet betétesei pénzéből a társadalom számára hasznos beruházásokat igyekszik finanszírozni. A betétes tudja, hogy a bankja mibe és mennyit invesztál, és mekkora az abból származó nyeresége. Arra is van példa, hogy az ügyfél maga dönti el, mire fordítsa a bank a rajta realizált nyereség bizonyos százalékát.

A fenntartható világot középpontba állító bank sikerének egyik titka a kellően érett társadalom és gazdaság: ahol fontos az emberek számára, hogy beleszóljanak környezetük alakulásába, s vannak olyan fenntartható projektek, amelyek támogatása beleillik a bank filozófiájába. Ezek a Nyugat-Európában évtizedek óta létező intézmények elsősorban a lokális gazdaság működésére koncentrálnak, és nyereségesek maradtak a globális gazdasági válság időszakában is. Állami pénzügyi segélycsomagot pedig egyik országban sem igényeltek.

Vajon van-e olyan ember, aki a piaci kamat egy részével is megelégszik annak érdekében, hogy egy szerinte is támogatandó projektet minél olcsóbban lehessen finanszírozni? Vajon reális-e azt feltételezni, hogy a világ elérte azt a tudati állapotot, amikor a saját hasznunkhoz hozzá tudjuk adni a társadalom szintjén elért nyereséget, és a kettő eredőjét tartjuk hozamnak? Van-e olyan becsületes bankár, aki számára a pénz nem cél, csupán eszköz? Vagy a fenntartható bank csupán divatos hívószó, jó marketingfogás?

Marketingnek sem rossz

A nemzetközi példák szerint a felelős viselkedés hosszú távon kifizetődő stratégia lehet egy bank számára is. Az elkövetkező hónapokban kiderülhet, hogy Magyarországra is igaz-e az állítás. A 70 százalékban hazai és 30 százalékban a spanyol takarékbank tulajdonában lévő HBW Express ugyanis MagNet néven közösségi bankként működik tovább. Az igazgatóság elnöke, Fáy Zsolt az elindulást bejelentő sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy egyre szélesebb az a tudatos vásárlói réteg, amely banki ügyfélként is érzékeny a fenntarthatóság kérdéseire, és fontos számára, hogy a megtakarításából milyen programok valósulnak meg. Salamon János vezérigazgató pedig úgy vélekedett, hogy akár a pénzügyi válság is elkerülhető lett volna, ha több hasonló elven működő pénzintézet lenne a világon.

Kérdés, lesz-e elegendő betétes, aki a hozam maximalizálása helyett a finanszírozott célt helyezi előtérbe, illetve van-e kellő számú zöld cég vagy projekt, amely megfelelő üzleti tervvel és elegendő saját erővel rendelkezik ahhoz, hogy finanszírozni lehessen. A veszteség ugyanis nem fenntartható a közösségi bank számára sem.

Nem tündérmese
Hollandiában egy év alatt több mint 50 ezer fővel növelte ügyfelei számát a 2009-ben „Az év fenntartható bankja” címet elnyert Triodos Bank, kihelyezett kölcsönei összegét 31 százalékkal 1,7 milliárd euróra bővítette, idei tervei pedig ennél is ambiciózusabb növekedést céloznak meg. Az 1980-ban alapított, kizárólag fenntartható szervezeteket finanszírozó pénzintézet eddig 275 megújulóenergia-projektet finanszírozott Európában, amelyek mára 950 megawatt tiszta zöldenergia-kapacitást hoztak létre. A 175 szélkerékfarm, 85 napelemtelep és számtalan kisebb biomassza- és hidroprojekt körülbelül évi 2,25 milliárd kilowattóra elektromos áramot termel, ami hozzávetőleg 630 ezer európai háztartás fogyasztását fedezi. A bank által kihelyezett pénzek több mint 800 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától mentik meg évente a Földet.
Németország első szociális és ökobankja, az 1974-ben létrehozott GLS Gemeinschaftsbank eG ma 6500 projektet vagy vállalkozást – független iskolákat, óvodákat, biofarmokat vagy a munkanélküliség problémáját enyhítő terveket – finanszíroz, kizárólag olyan kulturális, szociális és ökológiai programokat, amelyek kreatív válaszokat adnak a társadalmat érő kihívásokra. Számos ügyfele olyannyira felelős, hogy valóban megelégszik a piacinál alacsonyabb kamattal: ez mindössze a kölcsön adminisztrációs költsége, ami tavaly például évi 3,4 százalékot jelentett.
Spanyolország egyik legismertebb hasonló intézménye, a Caja Navarra nemcsak hitelt nyújt bizonyos cégeknek, hanem éves nyeresége 30 százalékáig támogatja is a bank menedzsmentje által előre meghatározott szociális célok megvalósulását. A profithányad felhasználásáról pedig az ügyfelek határoznak: ők döntik el, hogy melyik szervezet melyik programját támogassa a bank az adott évben: a kritériumoknak megfelelő bármely kezdeményezés a világban felkerülhet a támogathatók listájára. A katalógusban ma 3600 szociális projekt szerepel, és a szám évről évre nő a fejlődő és átmeneti gazdaságú országokban felbukkanó újabb és újabb problémák révén.
Magyarország első közösségi bankja, a MagNet betétekből finanszírozható céljai között jelenleg a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, a munkahelyteremtés, a K+F, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a kultúra és oktatás szerepel. A kínált másik konstrukció keretében a betétes a hitelfelvevő céget határozhatja meg (egyelőre csak egy szerepel a lehetőségek között). A betétekre 0,5 és a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 0,25 százalék (ez augusztusban 5 százalék volt) közötti éves hozamot kínál. A betétesen múlik, hogy milyen kamattal és céllal helyezi el a pénzét. A bank kötelezettséget vállal arra, hogy az átlagos betéti kamatra 3 százalékos marzsot tesz, és azon az áron folyósítja a hitelét. A bank az ügyfélspecifikus kockázat alapján további felárat is felszámolhat. A hitelt felvevő ki van téve annak is, hogy negyedévente módosul a folyósított kölcsön ára: a betétes ugyanis háromhavonta jelentést kap arról, hogy a finanszírozott projekt hogyan halad, és ekkor módosíthatja hozamelvárását is. A Caja Navarra modelljéhez hasonlóan bevezették a Közösségi Adományozási Programot is: az éves nyereség 10 százalékának erejéig az ügyfelek választják majd ki, hogy a bank kiknek adja a rájuk eső nyereséghányadot.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo