Sebők Orsolya cikkei


Sebők Orsolya cikkei

A magánellátás nem választás, hanem kényszer

A magánellátás nem választás, hanem kényszer 

A kormánynak vissza kellene fognia a magánszféra növekedését – mondja a Magyar Orvosi Kamara új elnöke. Kincses Gyulával beszélgettünk hálapénzről, a magán- és a közösségi ellátás egyensúlyáról és arról, hogy mikor jön el az a pont, amikor a hazai egészségügy rendbetételét nem odázhatja el a politika.
A példamutatás a siker egyetlen útja

A példamutatás a siker egyetlen útja 

A Mystic Nails Hungary Bt.-t tizenegy éve Gyimesi Dóra és édesapja alapította, majd csatlakozott a céghez az édesanya is, az egyetem elvégzése után pedig ifj. Gyimesi László vette át a családi vállalkozás irányítását, hogy nemzetközi sikerre vigye a nővére által megálmodott magyar műkörömmárkát.
Zsidai Roy és a családi örömüzlet

Zsidai Roy és a családi örömüzlet 

Nem vendéglátósnak, hanem közgazdásznak tanult Zsidai Roy. Előbb foglalkozott pénzügyi és telekommunikációs vállalatokkal, aztán átvette a szülők nyolcvanas években alapított gasztrovállalkozását. A szülei által alapított és vezetett  sikeres Pierrot éttermet és az azzal szemben lévő 21 Magyar Vendéglőt működtető családi cégből tizenkét év alatt több mint négyszáz főt foglalkoztató, három országban jelen lévő, pillanatnyilag tizenhét egységből álló gasztrobizniszt épített Zsidai Roy.
Építőipari sikerrecept

Építőipari sikerrecept 

Nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kis- és középvállalatok, amelyek a mostani bőségkorszakban nem gondolnak a jövőre, és nem ruháznak be innovatív megoldásokba – véli Mészáros Antal. A betonelemek gyártásával foglalkozó CSOMIÉP ügyvezetője szerint arra is szükség lesz ebben a körben, hogy a szereplők konkurensekből együttműködő harcossá váljanak.
A siker egyetlen útja a példamutatás

A siker egyetlen útja a példamutatás 

A Mystic Nails Hungary Bt.-t tizenegy éve Gyimesi Dóra és édesapja alapította, majd csatlakozott a céghez az édesanya is, az egyetem elvégzése után pedig ifj. Gyimesi László vette át a családi vállalkozás irányítását, hogy nemzetközi sikerre vigye a nővére által megálmodott magyar műkörömmárkát.
Zsidai Roy: családi örömüzlet

Zsidai Roy: családi örömüzlet 

Nem vendéglátósnak, hanem közgazdásznak tanult Zsidai Roy. Előbb foglalkozott pénzügyi és telekommunikációs vállalatokkal, aztán átvette a szülők nyolcvanas években alapított gasztrovállalkozását. A Pierrot étteremből és az azzal szemben lévő 21 Magyar Vendéglőből álló családi cégből tizenkét év alatt több mint 400 főt foglalkoztató, három országban jelen lévő, tizenhét egységből álló gasztrobizniszt épített Zsidai Roy. 
Nulláról egyre lépni nem ugyanaz, mint egyről a kettőre

Nulláról egyre lépni nem ugyanaz, mint egyről a kettőre 

A növekedés komoly gátjává válhat maga a cég, ha a vállalat szervezeti struktúrája nem igazodik a bővüléshez, és a generációváltás – amely szintén sok hazai céget érint mostanában – is gyakran jár új vállalatirányítási modell bevezetésével. Kazi Károly cége, a BHE Bonn is hasonló kihívásokkal nézett szembe.
A HR-t is átalakítja az ipar 4.0

A HR-t is átalakítja az ipar 4.0 

Ahogy terjed az automatizáció, és uralkodóvá válnak a digitális folyamatok a cégen belül, a vezetőknek és a munkatársaknak is újra kell tanulniuk a vállalati kultúrát. Szűts Ildikóval, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnökével beszélgettünk a hr-szakma előtt álló újkori kihívásokról.
„Az alternatív gyógyászat nem sarlatánság”

„Az alternatív gyógyászat nem sarlatánság” 

Kispesten, családi házak közé simulva bújik meg a Yamamoto Intézet, ahol a diagnosztikai és gyógyító módszerekben ötvöződnek a hagyományos és a természetes gyógymódok és gyógyszerek. Az intézet alapító főorvosával, dr. Hegyi Gabriellával beszélgettünk a komplementer medicina helyzetéről, a hazai egészségügy problémáiról és arról, hogy hogyan lett háziorvosból vállalkozó.
A mesepedagógiától az áfacsökkentésig

A mesepedagógiától az áfacsökkentésig 

Az ötszázalékos áfa továbbra is kedvezően befolyásolhatja az építési kedvet, 2018–2019 a lakásépítések időszaka lesz. Ugyanakkor számolni kell a szakember- és építőanyag-hiány, a magas építési költségek kedvezőtlen hatásaival.

Feketén-fehéren a magánegészségügyről 

2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szűk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetéről.

Hegyi Gabriella: ez nem sarlatánság 

Kispesten, családi házak közé simulva bújik meg a Yamamoto Intézet, ahol a diagnosztikai és gyógyító módszerekben ötvöződnek a hagyományos és a természetes gyógymódok és gyógyszerek. Az intézet alapító főorvosával, dr. Hegyi Gabriellával beszélgettünk a komplementer medicina helyzetéről, a hazai egészségügy problémáiról és arról, hogy hogyan lett háziorvosból vállalkozó.

Oláh Zsanett: „A kkv-k sikeréért dolgozunk” 

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint 2018 a konzorciális projektekről fog szólni, amelyek révén a hazai és a határon túli magyar vállalkozások közös árualappal tudnak majd sikeresen megjelenni harmadik országokban, piacokon. Mindennek előfeltétele volt, hogy a Kereskedőház a határon túli magyar vállalkozások számára is elérhetővé tette széles körű szolgáltatási portfólióját.

Erősen kell fogni a gyeplőt 

A kormány teljesítette, amit ígért: 2017 márciusáig meghirdették a 2014–2020-as pályázati ciklusban elérhető fejlesztési forrásokat. Kiírtak 546 pályázati konstrukciót 9630 milliárd forint értékben, és 2488 milliárd forint kifizetésével zárták az évet. Most az a kérdés, hogy hogyan fogják tudni a nyertes pályázók tartani a vállalásaikat időben és költségben. Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét kérdeztük.

Csepreghy Nándor: „Erősen kell fogni a gyeplőt” 

A kormány teljesítette, amit ígért: 2017 márciusáig meghirdették a 2014–2020-as pályázati ciklusban elérhető fejlesztési forrásokat. Kiírtak 546 pályázati konstrukciót 9630 milliárd forint értékben és 2488 milliárd forint kifizetésével zárták az évet. Most az a kérdés, hogy hogyan fogják tudni a nyertes pályázók tartani a vállalásaikat időben és költségben. Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét kérdeztük.

Bért vagy cafeteriát? 

Bármelyik vállalati felmérést nézzük – készüljön a kkv-k vagy a nagyvállalatok körében –, a cégek többsége a munkaerő-piaci helyzetet említi 2018 legnagyobb problémájának. Vajon pusztán a bérek emelése megoldja a kihívást? Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, a Patika Egészségpénztár ellenőrző bizottságának elnökét kérdeztük a teljesítményelismerés gyakorlatáról a hazai vállalati kultúrában.

A fiatalokat hagyományos módon már nem lehet megszólítani 

Nem a meglévő üzleti modelljeinket kell digitalizálni, hanem új, digitális modelleket kell létrehozni annak érdekében, hogy lépést tartsunk a digitálisan egyre gyorsabban változó világgal – állítja Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója. E nélkül a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozások nagyon hamar versenyhátrányba kerülnek a világ fejlődését ma meghatározó cégekkel szemben. A megoldást az alapvető igény felismerése és az arra adható legolcsóbb és leghatékonyabb válasz megtalálása hozza mindenkinek ágazattól és cégmérettől függetlenül.

Outsourcing újrafogalmazva 

Az outsourcing vagy kiszervezés nem új keletű üzleti modell, de a létjogosultsága a mai napig nem csökkent. Sőt! Egyre több vállalat dönt úgy, hogy az üzleti folyamatait támogató alaptevékenységeket házon belül létrehozott tudásközpontra vagy külső, a feladat – olcsóbb – ellátására specializálódott cégre bízza. A magyar munkaerő főként az ára miatt vonzó, de a cél, hogy a jövőben inkább a szakértelme legyen az.

Mennyit is költünk focira? 

A 2011 júliusában bevezetett tao milliárdokkal nyomta meg egyes egyesületek büdzséjét. A cél nemes: a rendszer nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni, s a cégek szívesen élnek a lehetőséggel.

Szülésre is fizet az egészségpénztár 

Az idei évben jelentős változások léptek életbe a nyugdíj-kiegészítésként használt öngondoskodási formák szabályaiban, az egészségpénztárakban fölhalmozott megtakarítás felhasználhatósága pedig az önsegélyező szolgáltatásokkal bővült. Az önkéntes kasszákba érkező munkáltatói befizetések viszont drámaian visszaestek a cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakításának hatására.

Csúcson az irodapiac 

Mind Magyarországon, mind Közép-Kelet-Európában erős növekedésnek indultak az ingatlanberuházások és az irodafejlesztések. A fejlesztések meglódulásának az oka főképp az a hatalmas igény, amely megjelent a piacon. Tavaly már nemcsak a nagy multinacionális cégek, szolgáltató központok kerestek új irodát, hanem azok a kis- és középvállalatok is, amelyeknek az elmúlt öt–hét évben eszük ágában sem lett volna a kockázatos váltásban gondolkodni.

Számoljunk le a startup-illúziókkal 

Erdei Sándor egyszemélyes tanácsadói vállalkozásból fejlesztette fel a ma több mint háromszáztíz főt foglalkoztató, komplex üzleti infrastruktúrát, vállalati és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint kockázati tőkét nyújtó DBH-csoportot húsz év alatt. A gyökerek Debrecenbe és Hollandiába vezetnek, méghozzá az önkormányzatokhoz.

Beck György: visszajelzés nélkül nincs megújulás 

Beck György a rendszerváltás óta számos multinacionális vállalat hazai leányát vitte sikerre vezérigazgatóként. Nemcsak az adott cég piaci pozíciója volt fontos számára, hanem az is, hogy Magyarországot felrajzolja a nemzetközi cégek térképére. Jelentős régiós szolgáltató központok, K+F tevékenység letelepítése fűződik a jelenleg a Vodafone Magyarország elnöki pozícióját betöltő üzletember nevéhez.

Hinora Ferenc: Tudni kell delegálni és vitázni 

Precíz stratéga, tudatos és hiú. Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség májusban újraválasztott elnöke azt mondja, ezek a tulajdonságai predesztinálták arra, hogy innovatív szakemberré váljon, és mindezek a tulajdonságai tették jó cégvezetővé. A Hinora Marketing Group (HMG) sikere viszont a csapat teljesítményén múlott és múlik ma is.

95 éves Magyarország egyik legismertebb közgazdász gondolkodója 

Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ível. Kopátsy Sándor idén február 27-én ünnepelte 95. születésnapját. Ebből az alkalomból tallóztunk a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2011) kitüntetésben részesült közgazdász írásaiból, gondolataiból. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Kopátsy Sándor az idén 20 éves Piac & Profit alapítói között volt, s a szerkesztőbizottság tagjaként gondolkodásmódját, tudását adta lapíróinknak és olvasóinknak.

Egy vezető hitvallása: óriások válláról messzire látni 

Inspiráló történet dr. Kazi Károlyé, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatójáé. A 25 éves vállalat egyike azon kevés hazai sikersztorinak, amelyben a rendszerváltáskor egy lakótelepi lakásból induló cég ma milliárdos vállalatként hódít meg újabb és újabb piacokat. A BHE sikerében komoly szerepük van az operatív vezetést is gyakorló tulajdonosoknak, így Kazi Károlynak.

Big Data: lehetőség vagy veszély? 

Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.

Adójóváírással támogatnák az öngondoskodást egy javaslat szerint 

Egy most elkészült tanulmány a meglévő adózási feltételek mellett egy új adózási lehetőség bevezetését javasolja, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen vállal felelősséget az öngondoskodás erősítéséért. A javaslat részleteit dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke ismertette a Piac & Profit konferenciáján.

Mivel nincs kereslet, kínálat sincs az életjáradék piacon 

Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás Magyarországon, nincs viszont olyan termék, amelynek kockázati eleme lenne.

A készpénz viszi az idei cafeteriát 

Lassan körvonalazódik az idei cafeteriakép, ahogy a cégek többségénél lezárul a nyilatkoztatási időszak. Kardos György cafeteria-tanácsadót kérdeztük eddigi tapasztalatairól.

Miért nem száguld a szép számok ellenére a magyar gazdaság? 

2016 alapvetően pozitív év volt a vállalkozások többségének. A GDP több mint két százalékkal bővült, élénkült a belső fogyasztás, a finanszírozói oldalon megjelent a régóta áhított forrásbőség. A kép mégsem egyértelműen pozitív: a beruházási szint továbbra is alacsony, a munkaerőhiány pedig már ágazattól, mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül szinte minden hazai céget érint. De talán még ennél is nagyobb gond a bizalomhiány.

Ideje belehúzni a kutatásba 

Számos területen bővül a hazai K+F-tevékenység támogatása. A cél, hogy 2020-ra az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérje a GDP 1,8 százalékát. Dr. Márkus Csabát, a Deloitte partnerét kérdeztük az esélyeinkről.

Az egészségügy is lehet jobb és olcsóbb 

Leitner György az elmúlt közel huszonöt évben egészségipari vállalatoknál dolgozott vezetőként. Tapasztalatait, vezetői kvalitásait most egy globális magán-egészségügyi szolgáltató élén kamatoztatja, ahol egyszerre kell leküzdenie a munkaerő-hiányból fakadó nehézségeket és a for-profit–nonprofit világ együttélésének problémáit.

Öngondoskodás olcsóbban, etikusan 

Jelentős változás előtt áll a biztosítási piac: 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként, amelynek egyik hatása az, hogy százszor inkább összehasonlíthatóvá válnak az ugyanolyan célt szolgáló megtakarítási formák. A várakozások szerint az etikus koncepció hatására erősödni fog az öngondoskodás a hazai lakosság körében.

Magyar szoftver lesz az onkológusok Google-ja? 

Kétszer már jól látta a jövőt dr. Peták István, az Oncompass alapítója, aki most új irányba tereli az általa alapított orvosi startupot. Az egészségügyi keresőprogramok globális csatájában szeretné győzelemre vinni a cégét azzal a szoftverrel, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban az onkológusok Google-jaként emlegetnek. Ám ha nem tud elég gyorsan piacra lépni, könnyen lehet, hogy elveszti elsőségét.

Pénzek, álmok, gazdák 

Banki konstrukciók, vissza nem térítendő uniós támogatások, garanciaprogramok állnak az agrárium szereplőinek a rendelkezésére annak érdekében, hogy javuljon a szektor exportpotenciálja, versenyképessége, hatékonysága. Most úgy tűnik, a gazdáknak is van kedvük beruházni, amit most újabb 400 millió eurós EKB hitel is segít.

Közös, de nem egyterű az ideális iroda 

Az egyterű irodák pár éve mindent átíró trendje nem fog megtörni - bár egyre több látszik a hátrányokból is. Szó sincs róla, hogy megszűnne az iroda és mindenkit távmunkába küldenek, a formák és a terek viszont átrajzolódnak.

Mondunk egy juttatást, ami a munkaadónak is jó! 

Muszáj jövőre többet adni a dolgozóknak. Vagy a fizetését, vagy a plusz juttatásokat – cafeteriát, béren kívüli juttatásokat – kell növelni, különben versenyhátrányba kerül a tehetséges munkavállalóért folytatott küzdelemben. De vajon melyik megoldás az, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is? Balázs Ivánt, az UFS Group egészségbiztosítási szakértőjét kérdeztük.

Feldmár András: „Ha a szeretet vírus nem lesz járványszerű, kihalunk” 

A világ legnagyobb problémája a hanyagság, vagyis az, hogy nem arra figyelünk, ami fontos. Feldmár András, a Feldmár Intézet alapítója, pszichoterapeuta szerint az engedelmesség jelentheti fajunk végét.

Feldmár András: gyakorolni kell a szeretetet 

Napjainkban az erőszak, az agresszivitás, a populizmus, a gyűlöletkeltés egyszerre erősödött fel a tolerancia, az együttműködés, az egyéni autonómia és a társas együttélés igényével. Hogyan hat ránk a rettegés? Kiért vagyunk felelősek? Feldmár Andrással beszélgettünk, aki következő előadását november 16-án a Fenntarthatósági Csúcson tartja.

Ki tesz pénzt az egészségügybe? Se az állam, se az emberek 

Nemcsak a nyugdíjunkról, az egészségünkről is magunknak kellene gondoskodni. Egyéni szinten nem gondolkodunk ezen előre, a szabályrendszer pedig nem támogatja az öngondoskodást. Felébred az emberek veszélyérzete?

Így nyer végül az állam 

Jó darabig úgy tűnt, nem döntöttek rosszul, akik anno az állami nyomás ellenére magánnyugdíjpénztár-tagok maradtak, hiszen a kasszák szép hozamot termeltek. Mostanra viszont kiderült, bármit is gyűjtöttek, végül a közösbe kell dobniuk.

Nyugdíjat, de miből? 

A magyarok legnagyobb arányban a nyugdíjas években várható jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is rámutatott: csak 2030-ig biztosak a nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18 és 65 év közötti lakosság mindössze tíz százalékának van megtakarítása.

A tulajdonos is árthat 

Adat volt, van, lesz. Ezt dr. Kürti Sándor, a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. alapítója, az igazgatótanács elnöke már 1989-ben is sejtette, bár akkor még számtalan más kompetencia is szerepelt a cégleírásban. Miután egy kanadai tanácsadó lehülyézte, kiválasztott egyet, így lett az adatmentés a cég brandje. A kemény dorgálás forintmilliárdokat hozott a KÜRT-nek.

Lejárt az engedmények ideje 

Azt mondják, az irodapiac a gazdaság tükre: ha biztonságban érzik magukat a vállalatok, ha finanszíroznak a bankok, ha szívesen települnek adott országba a külföldi cégek, megindulnak az irodaépítések is. Az elmúlt öt-hat évben marginális volumenű új irodát adtak át Budapesten, 2018-ban viszont több százezer négyzetméter nyílik meg. Technológiai újításokban nem lesz hiány, ám az árat a bérbeadó diktálja.

Perelhetnének a cégek a SZÉP kártya miatt 

Alaposan átalakította a kormányzat a 2017-es cafeteriarendszert, miután az Európai Bíróság 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya kibocsájtási feltételei miatt. Az Erzsébet utalványt átszabták, a SZÉP kártyához viszont még nem nyúlt a kormány, pedig számos kkv-t érinthet a kérdés.

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés 

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

A cukorkvótáról múlt időben 

Magyarország szempontjából a cukoripar fejlődését az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolgozható. Az iparági szereplők mindenesetre készülnek a kvóta eltörlésére Magyarországon is.
Feliratkozás a Piac & Profit Online magazin hírlevelére
Megjelentek az ipar 4.0-ás megoldások a hazai felületkezelési szegmensben

Megjelentek az ipar 4.0-ás megoldások a hazai felületkezelési szegmensben 

A felületkezelési szegmens hagyományosan kézi erővel dolgozik, de az elmúlt pár évben komoly változáson ment keresztül Magyarországon.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

Költségkímélés

Szakítottak a biztosítók

Szakítottak a biztosítók  

Díjbevétel-növekedésben a 2008-as pénzügyi válság óta a legjobb évét produkálta tavaly a globális biztosítási szektor.

Pénzszerzés

Új irányt kell venni a cégeknek, ha erre rápillantanak

Új irányt kell venni a cégeknek, ha erre rápillantanak  

Erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába - közölte az elemző a foglalkoztatási adatok után.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo