A válság hatására nőtt a likviditás, a termelés és az árbevétel kockázata, miközben szűkültek a pénzpiacok. A cégeknek azonban ma is éppúgy forrásra van szükségük, mint a válságot megelőző időszakban, a bankok üzletpolitikájában pedig továbbra is fontos terület a hitelezés annak ellenére, hogy egyelőre sokuk látszólag passzivitásba vonult. Vajon a megváltozott finanszírozási környezetre hogyan kell reagálniuk?

Idén az első három hónapban látványosan megugrott a Széchényi Kártya iránt érdeklődő vállalkozások száma. A kifejezetten a kis- és középvállalkozásokra szabott konstrukció elsősorban alacsony árazásának, rugalmas feltételrendszerének és ismertségének köszönheti népszerűségét.

A pénzügyi válság számos, a hitel és a faktoring közötti különbség szerepét felerősítette: például faktoringszerződéshez nincs szükség fedezetre - az ugyanis maga a vevőkövetelés engedményezése -, és nem terhelik a hitelfelvétel járulékos költségei sem. Itthon kevés kis- és középvállalat él a faktorálás lehetőségével, pedig ezzel a korszerű finanszírozási móddal nem csupán a likviditási gondok kezelhetők. A faktoring lehetővé tesz egy sor olyan szolgáltatást is, amely 2009-ben várhatóan felértékelődik, és amely a megnövekedett kockázatú üzleti környezetben akár a túlélést is jelentheti.

Nincs könnyű helyzetben a hazai GDP 9 százalékát adó, csaknem félmillió embert foglalkoztató, a korábbi években lendületesen fejlődő turisztikai ágazat. Csökken iránta a kereslet, a vendégek rövidebb időt töltenek el, és kevesebbet fogyasztanak. A válságnak azonban lehet egy másik hatása is: nőhet a hazai kereslet a belföldi pihenőhelyek iránt. Szakértők úgy vélik, a specializáció és az innovatív marketing segítheti a szállodaipar szereplőit a túlélésben.

A válság kapcsán az utóbbi időben egyre többször merült fel különböző fórumokon, hogy Magyarország mielőbbi euróövezeti tagsága segítene a bajok leküzdésében. Egy a Financial Timesban megjelent vélemény szerint a kelet-európai pénzügyi összeomlás elkerülésének leghatásosabb eszköze lenne, ha az övezeten kívüli országokban - akár a jelenlegi feltételrendszer elhagyásával - a lehető leggyorsabban áttérnének a közös fizetőeszközre. A Piac & Profit dr. Rácz Margitot, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatóját kérdezte a Magyarország lehetőségeiről.

A vállalatok energetikai költségeinek optimalizálásában meglepően komoly tartalékok rejlenek. Akár új villamosáram-szolgáltató választásával, az alternatív energiaforrások kiaknázásával, akár az informatikai megoldások ésszerűsítésével jelentős megtakarításokat lehet elérni. Ráadásul az energiafelhasználás a vállalat környezettudatosságának is komoly fokmérője, a költségoptimalizálás tehát a „zöldülés" felé vezető úton is fontos előrelépést hozhat.

A pénzek nem jutnak el elég gyorsan a gazdaság szereplőihez. Ezt február elején tette szóvá a kormány. A hónap közepén már a jelenlegi válságban a vállalkozások számára különösen fontos kedvezményes forgóeszközhitel közvetítéséről írt alá szerződést ünnepélyes keretek között a gazdasági tárcavezető és öt kereskedelmi bank. Ezzel az összesen 140 milliárd forinttal együtt a mintegy 1000 bankfiókban kínált mikrohitel, beruházási hitel és a különböző hitelgaranciák révén közel 550 milliárd forintnyi forrás áll a vállalkozások rendelkezésére.

Az iroda, mint a munkavégzés helye akadályozhatja vagy ösztönözheti is a benne végzett tevékenység hatékonyságát. Ahhoz, hogy "második otthonunk" serkentően hasson, alapvető fontosságú az ergonomikus térszervezés. Ami fontos azért is, mert az iroda "a céglélek tükre": kifejezi a vezetőség stílusát, prioritását kifelé és befelé egyaránt. A modern irodák térszervezését a flexibilitás és a kommunikáció előtérbe helyezése jellemzi.

A válság hatására a kereskedelmi bankok szerte a világban nehéz helyzetbe kerültek forrásaik jelentős mértékű beszűkülése miatt. A tőke drágulása mellett a kockázati kitettség emelkedése és a magas jegybanki alapkamat is hozzájárult ahhoz, hogy az itthoni pénzintézetek többsége a saját termékek helyett az állami támogatással nyújtott hitelprogramokra helyezi a hangsúlyt. Egyes vélemények szerint a kis- és középvállalkozásokat illetően a válság akár jótékonyan is hathat a bankok versenyére.

"Zöldmegújulás" néven született munkahelyteremtő program Amerikában. A százmilliárd dolláros csomag létrehozói két éven belül legalább kétmillió új munkahely és az úgynevezett alacsony szénfelhasználású gazdaság (low-carbon economy) kiépülésére számítanak. A program az üzleti szféra számára nyújtott adóhitelből, kormányzati beruházásokból és szövetségi hitelgaranciából áll. Célja, hogy fékezze a munkanélküliséget, és ösztönözze a növekedést hat tisztatechnológiai és hatékonyságnövelő területen.

Míg korábban kizárólag a bankkártya létezett mint készpénzkímélő fizetési megoldás, ma sokan úgy vélik, a mobilfizetés elterjedése lesz a következő "nagy durranás". A mobilfizetési tranzakciók bruttó értéke globálisan a jelenlegi volumen ötszörösére nőhet.

2008 az Európai Unióban az e-Befogadás és az esélyegyenlőség éve. A Piac & Profitnak Viviane Reding, az unió információstársadalom- és médiaügyekért felelős biztosa beszélt arról, miért kulcskérdés a 21. században a digitális írástudás széles körű elterjesztése. A beszélgetés egyértelműen rávilágít: az információs társadalom modernkori felfogásban már az emberi szükségletekről, lehetőségekről és különösképpen az esélyegyenlőség megteremtéséről szól, s nem technológiákról vagy gépekről.

Magyarországot erőteljesen sújtja az amerikai jelzálogpiaci válság hatására Európa egészét fenyegető recesszió, de hogy milyen mértékben lassul le a hazai gazdaság, az többek között attól is a függ, hogy az ország GDP-jének felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektort milyen mértékben érintik a negatív hatások. Ezt felismerte az állam is, de maguknak a vállalkozóknak is tenniük kell önmagukért a nehéz helyzet átvészelése érdekében!

Mennyire képesek zölddé válni az infokommunikációs technológiák? Ezeknek ugyanis áruk és hasznuk egyaránt van, s hogy az előnyök vagy hátrányok kerülnek-e túlsúlyba a klímaváltozás megfékezése szempontjából, az a kérdésre adandó választól függ. Mindenesetre az Európai Bizottság a gazdaság három területét is megnevezte, ahol a modern infokommunikációs technológiák terjedésétől vár jelentős hatékonyságnövekedést. Az IKT-szektor felelőssége tehát nem korlátozódik csupán az iparágon belüli kibocsátáscsökkentésre és energiamegtakarításra, az egész társadalom hatékony működésére is kiterjed.

Mennyire képesek zölddé válni az infokommunikációs technológiák? Ezeknek ugyanis áruk és hasznuk egyaránt van, s hogy az előnyök vagy hátrányok kerülnek-e túlsúlyba a klímaváltozás megfékezése szempontjából, az a kérdésre adandó választól függ. Mindenesetre az Európai Bizottság a gazdaság három területét is megnevezte, ahol a modern infokommunikációs technológiák terjedésétől vár jelentős hatékonyságnövekedést. Az IKT-szektor felelőssége tehát nem korlátozódik csupán az iparágon belüli kibocsátáscsökkentésre és energiamegtakarításra, az egész társadalom hatékony működésére is kiterjed.

Az igazságügyi tárcánál már lassan másfél éve tervezik, hogy az egyéni vállalkozásokról szóló törvényben említés szintjén létező cégformát, az egyéni céget tartalommal töltik meg. Jelenleg a részletes koncepció kialakításánál tartanak, és elképzelhető, hogy a tervezet még idén a parlament elé kerül.

Napjaink egyik legkomolyabb kihívása a klímaváltozás, amelynek következményei messze túlmutatnak a környezeti hatásain. Nem véletlen, hogy a téma viszonylag rövid időn belül beférkőzött a politikai és gazdasági életbe egyaránt. A KPMG nemrégiben publikált tanulmánya ugyan kísérletet tesz arra, hogy felmérje a probléma üzleti életre gyakorolt esetleges hatásait, de kérdései és következtetései elsősorban a figyelem felkeltését célozzák.

Vannak, akik úgy vélik, ma nem kérdés, hogy begyűrűzik-e a 2007 nyarán kirobbant amerikai jelzálogpiaci válság hazánkba, hiszen a reálgazdaság lassulása már érezhető. A világ pénzpiacai komplex módon, határokon átnyúló modellben működnek, így az elemzők előrejelzései is óvatosak; jobbára nem szabnak határt a már eddig is jelentős, Amerikában sok milliárd dolláros veszteségeket okozó jelenségből következő hatások további terjedésének.

Sokat tehetnek a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében a beruházók, tervezők és építészek. Tőlünk nyugatabbra egyre több lakó- és irodaház használja a nap, a föld, a szél energiáját, vagy éppen az épület tájolása és szigetelése révén spórolnak a fűtési, hűtési energiával. Magyarországon azonban ez a tendencia még nem érezhető.

Nem tudhatnak maguk mögött kedvező első félévet a nyugdíjpénztárak. Mind a kezelt vagyon, mind pedig a nyugdíjpénztári befektetések hozama csökkent, igaz, a taglétszám nőtt. A pénztári megtakarítások is csak bővebb időtávon értékelhetők reálisan.

A globális pénzpiaci ingadozások, a tőkepiacok negatív hangulata rosszul hat a befektetési alapok piacára is, bár az alapkezelők szerint pánikra nincs ok. Az elemzők azonban óvatosságra intik a kezdő kisbefektetőket, a tapasztaltabbakat pedig nyugalomra, a hozamok volatilitására hivatkozva.

Mi kell a nemzetközi sikerekhez? Kertész Viktor szerint a kérdésre nem lehet magyar szempontból válaszolni, az üzleti siker ugyanis nem országspecifikus kérdés. Az már más lapra tartozik, hogy a hazai vállalkozói kultúrából még mindig hiányzik sok olyan tényező, amely elengedhetetlen a külpiacokon való eredményes megjelenéshez. Ezekről beszélt a Piac & Profitnak a világszerte számos jelfelismerő alkalmazást eladott vállalat, az A.R. Hungária Zrt. igazgatója.

A globalizáció hatására, úgy tűnik, felerősödött a nemzeti piac védelme. A jelenséget sokszor nehéz tetten érni, hiszen leginkább érzelmi alapokon működik, ráadásul az európai integráció egyik legszignifikánsabb jellemzője az egységes belső piac kialakítása, amely az uniós államokat egy gazdasággá olvasztja. A tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások áramlása tekintetében az unió elvileg lebontotta a nemzeti határokat, nincs vám vagy egyéb versenykorlátozó megkötés. Ám az egyes országok egyre komolyabban veszik az új kihívást: a liberális kereskedelempolitika nem járhat együtt a saját érdekekről való lemondással vagy azok fel nem ismerésével.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége március közepén Keresztesi Jánost választotta elnökké. A FreeSoft vezérigazgatója szerint az IVSZ nem csupán a szakmáért lobbizik, az infokommunikációs szektor ugyanis az egyének boldogulása és az ország fejlődése szempontjából is jelentős tényező. Versenyképességünk egyik záloga, hogy a kormányzat felismerje ezt.

Az ISO 9001 tanúsítvány ma már szinte alapkövetelmény, és a hazai cégek többsége rendelkezik is vele, ám a környezetközpontú irányítási rendszer szabványa, az ISO 14001 lassabban terjed el. Pedig ma már számos üzleti előny társul a minősítéshez. Persze a vállalat pusztán egy tanúsítvány megszerzésétől még nem válik "zölddé", a környezettudatos működés útján azonban mindenképpen elindul. S hogy meddig jut el, csak rajta múlik.

Az euró tízéves születésnapja alkalmából az Európai Bizottság megbízásából számos tanulmány készült, hogy a közös európai fizetőeszköz eddigi életútját feltárja. Bár az elemzések általában pozitív képet festenek pályafutásáról, és optimistán tekintenek a jövő elé, egyes közgazdasági elemzők mégis kétségeiknek adnak hangot a közös valuta szerepével kapcsolatosan.

Az elmúlt években az élelmiszerárak az egész világon drasztikusan megemelkedtek, és jelentősen megugrott a fogyasztás. Miután a folyamatnak még nincs vége, és valószínűleg a magas árak és a nagy kereslet hosszú távon jellemző marad, az Európai Unió is lépéskényszerbe kerül, hiszen jelenlegi támogatási mechanizmusa éppen a termelés csökkentését szolgálja. Vajon mi lesz a már eddig is sok vitát okozó közös agrárpolitika sorsa?

A golf nálunk is egyre többek érdeklődését felkelti, bár még számos tévhit kapcsolódik ehhez a sporthoz. Az egyik az, hogy kizárólag a nagyon gazdagok játéka, a másik, hogy az időseké. Pedig a gyönyörű tájon végezhető, kifejezetten egészséges mozgás nem kerül többe, mint a síelés vagy a tenisz. Ráadásul 9-99 éves korig bárki számára kellemes kikapcsolódást kínál.

A workflow-rendszerek - magyarul munkafolyamat-irányító vagy ügymenet-automatizáló megoldások - tulajdonképpen a CRM alapjai. Nincs olyan cég, ahol ne lennének bonyolult, időrabló, számos terület munkáját érintő adminisztratív eljárások, mint például költségelszámolás, anyagigénylés vagy -beszerzés. Nagyon leegyszerűsítve, ezek papírmentes - számítógépes - megvalósítását teszi lehetővé a workflow.

Világszerte egymás után kezdik meg a műsorelosztó cégek a legkorszerűbb, nagy felbontású digitális HD-tévéadások továbbítását. Jó okuk van: közeleg az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság is. A sorból a hazai szolgáltatók sem maradnak ki, igaz, a HD-műsorok kínálata még viszonylag szűk. Az átállás nem megy gyorsan, de abban mindenki egyetért, hogy az újfajta technológia előbb-utóbb kiszorítja a hagyományos műsorokat a piacról.

A hazai e-kormányzat fejlődése nem a rendelkezésre álló technológián múlik, hiszen a magyarországi megoldásszállítók közül többnek is vannak jelentős nemzetközi tapasztalatai e-téren. Az állam és az állampolgárok életét is kényelmesebbé és olcsóbbá tevő elektronikus szolgáltatások lehetőségének teljes körű kiaknázásától azonban még messze vagyunk.

Nem mondhatjuk azt, hogy nem történt semmi az e-kormányzat terén, hiszen folyamatosan nő az egyes hatóságoknál, intézményeknél elektronikusan intézhető ügyek száma, működik és bővül a Magyarország.hu portál. Elégedettségről azonban mégsem beszélhetünk sem a megoldásszállítók, sem az állampolgárok, sem a vállalkozások oldaláról. Van, aki forráshiányra, van, aki érdektelenségre, van, aki átláthatatlan portálra, van aki a társadalmi párbeszéd elmaradására hivatkozik, és akadnak olyanok is, akik a koncepció és az azon alapuló szabályozás hiányára panaszkodnak.

Mára lassanként egybefüggő kamionsorok jellemzik az unió autópályáit. Az európai árufuvarozás volumene ugyanis évek óta dinamikusan nő, a szállított termékek közel fele pedig közúton jut el a célállomásra. Igaz, az áruk és személyek szabad mozgása egyértelműen a kontinens versenyképességének és növekedési dinamizmusának egyik záloga, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontok a napjainkra kialakult közlekedési modell újragondolását sürgetik.

A kisfiú állatszeretetéből mára komoly vállalkozás lett. Az elért sikerekhez azonban kevés lett volna a gyermeki vonzódás, tanulásra, kreatív ötletekre, megbízható üzleti magatartásra, türelemre és bátorságra is szükség volt. Bár a tíz éve nulláról indult Papp Farm mára egymilliárd forintos sikeres beruházássá fejlődött, tulajdonosának az elkövetkező tíz évre is hasonlóan nagyszabású tervei vannak.

A hazai informatikai piac egészséges szerkezetű, 2006-ban mégis a legszerényebb növekedést produkálta a régió országai közül, és 2007-ben sem fejlődött az iparág reményei szerint. A lassabb növekedés okaként az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke elsősorban a reformokhoz, az államigazgatás modernizációjához, valamint a közszolgáltatások átalakításához kötődő jelentős beruházások elmaradását jelölte meg. Kovács Zoltánnal az IVSZ és az IDC Magyarország átfogó tanulmányának következtetéseiről beszélgettünk.

A kommunikáció által támogatott üzleti folyamatok bevezetése javítja a vállalat hatékonyságát. Természetesen számos megoldás létezik, de egyikből sem hiányozhat cég ama képessége, hogy szinte azonnal érzékelje a környezetében zajló változásokat, és arra hatékonyan tudjon reagálni. Ennek egyik eszköze a kommunikációs technológiák és az üzleti folyamatok integrálása.

Az információtechnológia soha nem látott versenyelőnyt és életminőség-javulást hozhat az Európai Unió és lakossága számára. Ám ha ezt csupán a szakma látja, a digitális tudás nem tudja betölteni szerepét. Az előnyök tényleges kiaknázhatóságának alapfeltétele, hogy az e-képességek az egész társadalmat áthassák. Az Európai Unió most azon igyekszik, hogy felszámolja a digitális analfabetizmust. Ezért lett 2008 az e-befogadás éve, és erről szólt a január 23-án Brüsszelben tartott e-Skills konferencia, amelynek egyik előadója volt Herczog Edit európa parlamenti képviselő. Őt kérdeztük az e-tudás szerepéről, fontosságáról és a lehetséges kimenetekről.

Miközben az ország gazdasági mutatói több ponton nem túl biztatóak, egy sikerágazat mégis kirajzolódni látszik. Ez pedig a tőkeexport, amelyben néhány éve az élen állunk a régió országainak versenyében. 2006-ban a magyar vállalatok már 2,4 milliárd eurónyi invesztíciót hajtottak végre határainkon kívül. Bár korábban szakértők ezt egyszeri rekordként és nem trendváltásként értékelték, mégis úgy tűnik, a tőkeexport dinamizmusa továbbra is töretlen, sőt újabban már a hazai kis- és középvállalatok is egyre nagyobb szeletet hasítanak a tortából.

Az elmúlt fél évben a világgazdaságban jelentkező zavarok kapcsán szakértők sokszor kongatták meg a vészharangot. A globális konjunktúra végét jelző aggodalmak ugyan némiképp mérséklődtek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentését követően, makrogazdasági elemzők mégis úgy vélik, a kisebb-nagyobb válságok veszélye továbbra is fennáll. A kockázatokról és lehetséges kimenetekről kérdeztük Dr. Gál Péter egyetemi tanárt, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdászát, aki az MFB makrogazdasági elemzői által készített kutatásban három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a nemzetközi folyamatok alapján.

Csökkenő árak, növekvő sávszélesség jellemző mindhárom hazai mobilszolgáltató internetcsomagjaira. Sokan úgy vélik, a mobileszközön keresztüli internetezés átveszi a hagyományos hozzáférés szerepét. A kérdés az, hogy mire van szükségük a felhasználóknak, és hogyan reagálnak erre a szolgáltatók.

Közeleg a karácsony, és a legtöbb cég valamilyen módon megköszöni munkatársainak és partnereinek az egész éves együttműködést. Ez a gesztus pénzbe kerül, és hogy mennyibe, az attól függ, hogy milyen ruhába bújtatjuk az ajándékot. Mindenesetre az üzleti ajándékozásra vonatkozó jogszabályok bonyolultak és nehezen átláthatók, ráadásul szakértők szerint nem is mindig "igazságosak".

Miután az utóbbi évben legalább ötven fogyasztói megkeresés érkezett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez, a szervezet javaslatai alapján a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács ajánlást dolgozott ki a mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatók hűségszerződésekkel kapcsolatos gyakorlatának rendezésére. A dokumentumot aláíró szolgáltatók most azt vállalták, hogy amennyiben jelenlegi szerződési gyakorlatuk eltér az ajánlásban lefektetett szabályoktól, akkor ennek megfelelően hatvan napon belül módosítják az általános szerződési feltételeiket.

Ormosy Gábor a versenyszférában betöltött pozícióját cserélte fel a közelmúltban megalakult Magyar Gazdaságfejlesztési Központ, a MAG Zrt. vezérigazgatói székére. Az ambiciózus, fiatal közgazdász nem épít politikai karriert, ám az ország jólléte a rendszerváltás óta nagyon fontos számára. Nem passzív szemlélője az eseményeknek, aktívan igyekszik tenni a köz és a saját fejlődéséért. Ez az attitűd mozgatja már gimnazista kora óta.

Új kezdeményezést indított el Lisszabonban 2000. március 24-én az Európai Unió a nem sokkal korábban elfogadott lisszaboni stratégia részeként annak jegyében, hogy az unió a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává és gazdaságává váljék. Az eEurope Akcióterv azóta többször módosult, újabb prioritások jelentek meg, ám ma már egyértelműen látszik: a 2010-re kitűzött lisszaboni célok nem fognak teljesülni. Vajon milyen szerepe van mindebben az eEurope-nak, illetve összességében az unió információstársadalom-stratégiájának?

Bár megszületésekor sokan kétkedéssel fogadták a kormányzat e-kormányzati célkitűzéseit, most mégis úgy tűnik, a dolgok jól alakulnak. Akik már használják az e-Magyarország portál, illetve az Ügyfélkapu szolgáltatásait, azok általában az "akárki csinálta, jól csinálta" véleményen vannak, akik pedig még nem vették igénybe ezeket, talán hamarosan találnak olyan funkciót, amiért ők is az elektronikus ügyintézés mellett döntenek. Az elmúlt év eseményeiről és a jövőben várható újdonságokról Simon Gézát, a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost kérdeztük.

Az Európai Unió filozófiájának hangsúlyos eleme a tagállamok közti kohézió erősítése. Ennek egyik tárgyszerű, kézzelfogható megnyilvánulása a Szolidaritási Alap, amelyből természeti katasztrófák esetén az egyes nemzetek - ahogyan Magyarország is - gyorssegélyhez juthatnak a károk elhárításának megkönnyítése érdekében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az unió fedezné a helyreállítás teljes költségvetését, mindössze támogatást nyújt a mielőbbi rendezéshez. A klímaváltozás következményeként várhatóan megsokszorozódó természeti katasztrófák most arra késztették az EU-t, hogy újragondolja ezt a támogatási mechanizmust.

Kevés kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalkozás mondhatja el magáról, hogy indulását és legnagyobb sikereit a külföldi piacnak köszönheti. Az idén tizenöt éves Hilltop Neszmély Zrt. ilyen. A főképpen családi tulajdonban lévő vállalat karrierje Angliában kezdődött, és ma is a szigetország számít a borászcég legnagyobb piacának. Keresztury Éva, a családi vállalkozás jogelődjének alapítója, résztulajdonosa és a borkereskedelemért felelős vezetője azonban biztos benne, egyszer a hazai fogyasztók is rájönnek, hogy a rossz bor ártalmas, a jó viszont számos betegség megelőzésére alkalmas.

Ahogyan a kommunikáció szerepe felértékelődött, és a mobiltelefonok egyre inkább mindennapi életünk részévé váltak, a biztonsági kérdések is előtérbe kerültek. Minden veszély ellenére a mai világban nem megoldás, ha nem élünk a fejlődés kínálta lehetőségekkel, hiszen azok hang- és adatvitele olcsóbb és hatékonyabb. A technológiai fejlesztés pedig lehetővé teszi azt is, hogy megvédjük eszközeinket.