Három úttörő cég vezette be Magyarországon először az ISO (International Standard Organisation - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) 14001 rendszert még 1996-ban, és azóta a tanúsított vállalatok száma folyamatosan és dinamikusan nő. A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) adatai szerint 2006 decemberében már közel 1200-an rendelkeztek tanúsítvánnyal, igaz, miután a bevezetés nem jár bejelentési kötelezettséggel, pontos számot nehéz mondani.

Ma már Magyarországon sem csupán a legnagyobb vállalatoknak van ilyen minősítésük. Míg eleinte elsősorban a környezetet erőteljesen szennyező cégek vezették be a rendszert, ma már mindössze tíz főt foglalkoztató szolgáltatót is találunk a minősítettek között. A tanúsítvány azonban nem azt jelenti, hogy a megszerzésével egyszeriben megszűnik a károsanyag-kibocsátás; a nulla kibocsátás ugyanis bizonyos fokig utópia. Az ISO 14001 "mindössze" azt bizonyítja, hogy a cég és vezetősége számára a környezettel való összehangolt foglalkozás legalább olyan fontos, mint a pénzügyi menedzsment vagy a humánerőforrás-gazdálkodás.

- Egy cég kétféle módon lehet környezettudatos. Vagy ad hoc módon próbálja meg orvosolni a problémát, akkor, amikor az már fennáll, vagy- és számukra született meg ez a nemzetközi standard - szervezett modellekben és megelőzési stratégiákban gondolkodik - hangsúlyozza Pap Imre, a KÖVET munkatársa.

Az ISO tanúsítványok általában nem írnak elő kötelező utat, így a környezetre vonatkozó szabványcsalád sem határoz meg kötelező minimumot vagy megengedett maximumot, sem pedig kötelező jogszabályi megfelelést. Minden vállalat maga dönti el, hogy milyen módszerrel határozza meg saját környezeti hatásait, és hogy környezeti terhelését hol és milyen mértékben kívánja csökkenteni. A lényeg a folyamatos fejlődés, amelyet évente ellenőriz valamely tanúsító szervezet.

A teljes cikk elolvasható a Piac és Profit Magazin júniusi számában