A statisztikákban az uniós szabálynak megfelelően szegmentálják a vállalkozásokat, de a szolgáltatáscsomagok kialakításánál a helyi sajátosságokat a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük. A nemzetközi besorolás szerinti tízmillió euró éves árbevételű kisvállalat nálunk már inkább a közép- és nagyvállalati kategóriába tartozik. A hazai mikro- és kisvállalkozások ennél sokkal kisebbek, így sajátos kockázatot jelentenek a bankoknak.

Ha a családi vállalkozások, mikrovállalatok a termékeiket közvetlenül a fogyasztókhoz tudnák eljuttatni, kiiktatva a közvetítőket, jelentősen nőne a forgalmuk, és javulna az ismertségük. Erre az értékesítési szövetkezetek jeletnhetnek megoldást.

A sok kérdőjel mellett számos lehetőség van arra, hogy valaki kiszámítható jövedelemről gondoskodjon maga számára időskorára úgy, hogy aktív korban saját „egyéni számlát" nyit.

A hektikus árfolyammozgás számos vállalkozás számára szerencsejátékká alakítja az üzleti életet. Az exportőrök és az importőr cégek jövedelmezősége kiszámíthatatlan, és azok sem tudják tervezni kiadásaikat, akik euróban kötöttek irodabérleti szerződést, vagy devizahitelből fejlesztettek. A devizakitettség a kisebb cégek körében is a mindennapok egyik legégetőbb problémájává vált, amit kezelni kell. Ha természetes módon nem megy, árfolyam-fedezeti ügyletekkel.

A válság éppen az mikro- és kisvállalkozások körét érintette a leginkább, és a felhők továbbra is ott tornyosulnak a fejük felett. Az mkv-k a bankok szempontjából nem sokban különböznek a lakossági ügyfelektől, mégis, több kereskedelmi pénzintézet dolgozott ki a mikrovállalkozások igényeihez alakított termékcsomagokat, és a kormányzat is speciális támogatásokkal segíti túlélésüket.

Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.

A pénteken benyújtott Matolcsy-csomag érzékenyen fogja érinteni a hazai kkv-kat, mint a gazdaság szereplőit általában is, és különösképpen mint jelentős foglalkoztatókat. Kérdés, hogy megússza-e Magyarország a recessziót, a még talpon lévő kisebb cégek pedig az összeomlást.

Az álomautó, a csillogó jacht, az üvöltően drága órák, a különleges ékszerek, kozmetikumok, egyes pezsgők és néhány divatcikk - ezek a luxustermékek legfontosabb kategóriái. A 80-100 milliárd dollárra becsült piacot a világgazdasági válság sem rázta meg.

Nem érinti a válság a luxuscikkeket gyártó cégek szárnyalását. Aki egyszer megszokta a magas színvonalat és kiváló szolgáltatásokat, az ugyanis az utolsó lehetőségéig ragaszkodik hozzá.

Az Országos Egészségpénztár (OEP) öt év alatt átlagosan 542 ezer forintot költött annak a betegnek az ellátására, aki nem tagja valamely egészségpénztárnak, 9 százalékkal többet, mint azokra, akik csatlakoztak valamely kasszához, rájuk ugyanis 497 ezer forintot fordított az állam a társadalombiztosítási hozzájárulásokból.

A kandalló vagy a cserépkályha hangulatos lakásdísz, de a szépségén túl legfeljebb a hagyományos fűtési rendszer kiegészítésére képes, míg az úgynevezett tömegkályha 100 százalékban alkalmas a lakás vagy akár a családi ház átfűtésére.

Az egészségügy átalakítása hosszú évek óta napirenden van. A már bevezetett és a közeljövőben várható változások - miként a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos gondok - is rávilágítanak az öngondoskodás fontosságára. Emellett - az egykulcsos adórendszer által is kedvezményezett - magasabb jövedelmű réteg egyre tudatosabban keresi az igényes termékeket az egészségiparban is.

Miután a következő hétéves uniós költségvetési keretösszeg legfeljebb a 2013-as becsült inflációval növekedne az előző hétéves büdzséhez képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell, merthogy kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra többet akar költeni az unió. A bevételi oldal egyik újdonságként szerepel két európai adó, amely az uniós polgárok zsebét is érintheti.

Bár ma a következő hét év büdzséjénél égetőbb problémának látszik az unió következő hét hónapjának finanszírozása, a 2014-2020-as költségvetés elfogadása nem csúszhat. A vita most kezdődik.

Ha egy cég veszteségessé válik, vagy negatívba fordul a saját tőkéje, nagyon nehéz felállnia. Sem hitelhez, sem fejlesztési forráshoz nem jut, még akkor sem, ha amúgy lenne piaca. A szabályozás szerint a negatív saját tőke elhanyagolása akár a társaság megszűnésével is járhat. A törvény azonban tartogat néhány lehetőséget, ha valaki időben lép, véli Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere.

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását követően sokaknak lett egyértelmű, hogy az állami nyugdíj nem fogja fedezni a családok megélhetését a jövőben. Ennek ellenére az öngondoskodás szintje még mindig rendkívül alacsony a hazai társadalomban. A hosszú távú megtakarítások arányának növeléséhez anyagi forrásra legalább olyan szükség lenne, mint tudatformálásra.

Egy cégvezető hiába igyekszik racionálisan és kiszámítható módon gazdálkodni, ha a jogszabályi környezet megváltozása miatt kerül váratlan helyzetbe. A parlament költségvetési bizottságának június 21-én benyújtott módosító javaslata után 2011. október elsejétől az üdülési csekk kikerülhet a kedvezően adózó juttatások köréből.

Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.

A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.

A világgazdasági válság kitörésekor szorult helyzetükben az államok azonnal a pénzügyi szféra megmentésére siettek azért, hogy a bankrendszer fenntartásával elkerüljenek egy súlyosabb katasztrófát. A mentőcsomagok hatására a válság átalakult, de a problémák továbbra is fennállnak.

A globális katasztrófát ugyan megakadályozták az amerikai és az uniós monetáris ösztönzők azáltal, hogy a pénzügyi szférát átsegítették a válságon, a válság gyökeréig azonban nem hatoltak le, így csupán a probléma elodázásáról beszélhetünk. A válság az egyes európai gazdaságok között lévő fejlettségbeli különbségekre, az euróövezet gyenge pontjaira és több globális strukturális problémára is rávilágított, amelyek megoldása nem kerülhető el hosszabb távon.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

Az internet terjedésével az ingyenes üzleti modellek logikája is átalakult. Létrejöttek a valóban ingyenes szolgáltatások, miután az online csatornán a disztribúció költsége nulla, vagy közelít ahhoz. Az információ és bármi más, ami online, ingyenes akar lenni. Nem látszólag, hanem tényleg.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól.

A francia cégek Magyarországon a gazdaság számos területén jelentős szerepet játszanak. A francia szaktudásnak köszönhetően az első vállalatprivatizációk óta különösen számottevő lett a francia jelenlét a közszolgáltatások terén - víz, gáz, áram, hulladékkezelés - is. Az itt működő vállalatokat súlyosan érintheti a koncessziós és PPP-szerződések felülvizsgálata és újratárgyalása. Eric Lavost-t, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) elnökét a külföldi cégek helyzetéről kérdeztük.

Valóban számos változás történt az Új Széchenyi Terv pályázati rendszerében, ám a pályázni szándékozók feladata nem lett sokkal könnyebb. Az útmutatásul szolgáló dokumentum sem könnyű olvasmány, és a projektek között sem egyszerű eligazodni. Buktatókból a pályázat elnyerése, a támogatási szerződés aláírását követően sincs hiány.

A világ legtöbb országának gazdasága valamelyest nő, a munkavállalók helyzete némileg javul, de felbukkant az infláció. Vannak, akik szerint a korábban nyújtott, és sok esetben még vissza sem vont gazdaságpolitikai ösztönzők a régen látott magas infláció korszakába vezetik vissza a nagy gazdaságokat, míg mások csupán egy globális átalakuláshoz köthető átmeneti jelenségről beszélnek. A tartós infláció ellen tenni kell, ha viszont valóban csak időszakos az áremelkedés, kár lenne befékezni az épphogy megindult növekedést akár Amerikában, akár az Európai Unió országaiban.

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

Az elmúlt egy évben a lakáshitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a bankok nem szívesen hiteleznek, egyre kevesebb új lakás épül, a használt lakások nehezen értékesíthetők, a bajba jutott adósok száma és tartozása pedig hónapról hónapra nő. Az ingatlanpiac mélypontra jutott. Ugyanakkor a kilakoltatási és árverezési moratórium július elsejei megszűnése után közel ötvenezer hiteles lakhatását kell majd megoldani, amire egyelőre sem az önkormányzatok, sem az állam nincs felkészülve. Május 30-án, hosszas tárgyalások után a kormány és a bankszövetség végre megállapodott, így július elsejével a bankokat és a befektetőket elbizonytalanító közel egyéves moratórium megszűnik.

Bár a vállalati kör hitelállománya jelentősen csökkent 2008-at követően és a finanszírozási kereslet ma is visszafogott, a kkv szektor 55-60 százaléka rendelkezik banki finanszírozással. A pénzintézetek termékportfoliója a keresleti és kínálati piaci tényezők hatására alakul.

Az Új Széchenyi Terv eddig megjelent kiírásaira szép számmal érkeztek a pályázatok, a honlapján megjelent statisztikák szerint viszont május elejéig csak a "Mikrovállalkozások fejlesztése" pályázat kapcsán született eredmény. Néhány pályázatíró céget arra kértünk, hogy ossza meg eddigi tapasztalatait a Piac & Profit olvasóival.

Az Új Széchenyi Terv eddig megjelent kiírásaira szép számmal érkeztek a pályázatok, a honlapján megjelent statisztikák szerint viszont május elejéig csak a "Mikrovállalkozások fejlesztése" pályázat kapcsán született eredmény.

A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét. A sokkoló adat a Pioneer Alapkezelő pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásából származik. Ahogyan a bankok a kkv-k számára készített csomagajánlatoknál rendszerint számolnak azzal, hogy a cégek és dolgozóik magánszemélyként is megjelennek az ügyfelek körében, hasonló tendencia várható a biztosítási szektorban is.

Sok hazai kis- és középvállalat ma is felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra áldoznak. A biztosítók különböző csomagajánlatokkal igyekeznek kiszolgálni a kört, de ez kevés a valódi igény felkeltéséhez.

A világ kénytelen szembenézni az alapanyagárak emelkedéséből eredő inflációval és az ebből fakadó gazdasági és társadalmi problémákkal. Az élelmiszer-alapanyagok árának trendszerű emelkedése mögött alapvetően a feltörekvő országok gazdagodása miatti élénk keresletbővülés és a kínálat lassabb növekedése áll.

Hetekig tartó, több tízezres tüntetések, mobiltelefonnal felvett és az interneten terjesztett videók, egyik országról a másikra terjedő megmozdulások az évtizedek óta hatalmon lévő rezsimek ellen - vagyis korábban elképzelhetetlen események sora történt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Bár három hónap múltán közel sem létszik a folyamat vége, egy biztos: valami új kezdődik. Látnunk kellett ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a politikai válság akut szakaszba érkezésében a demokratikus deficiteken, belső feszültségeken kívül az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet. Az árak elszabadulása nemcsak az arab világban, hanem más országokban is valós veszély, és nem csak azért, mert az arab térségben zajló események következtében az olaj drágább lett.

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Gazdálkodási gyakorlatuk azonban sok esetben hagy(ott) kívánni valót maga után.

Az összesen 1100 milliárd forintos forrást jelentő Új Széchenyi Terv első pályázatai január 17-étől nyíltak meg, február 10-én újabb 77 uniós pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. Március elsejétől pedig összesen 510 milliárd forint áll rendelkezésre foglalkoztatási programokra, a gyógyító Magyarország egészségügyi programra, közlekedésfejlesztésre, a tudomány, innováció támogatására, vállalkozás-, valamint zöldgazdaság-fejlesztésre.

Hosszú évek óta véget nem érő körbetartozások akadályozzák a kisebb cégek boldogulását. A lehetetlen helyzetet fokozza, hogy mostanában divat lett a bedőlés mint a tartozásoktól való megszabadulás egyik legegyszerűbb módja. A körbetartozás problémájának megoldása keserves feladat, hiszen „ludas" benne az állami és az önkormányzati szféra és a bankok meg a multik is. Vagyis a nagy vásárló- és lobbierővel rendelkezők éppúgy, mint az, akinek a helyzetet alapjaiban megváltoztató törvényt kellene megalkotnia.

Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg. 

Hallani aggódó hangokat, hogy a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatására a magyar megtakarítások egy része külföldi bankokba vándorolhat. A téma kényes, a hazai pénzintézetek többsége cáfolja a feltételezéseket. Tavaly év végén ugyanakkor gyakorlatilag nem folyt be friss tőke a hazai befektetési alapokba.

Az arany szerepe és az aranybefektetésekkel kapcsolatos kérdések egyre többeket foglalkoztatnak. Soros György egy interjúban azt mondta: az arany ára lufi. Mások szerint azonban a nemesfém árának emelkedése tartós, és gazdasági tényekkel alátámasztható. Dr. Asztalos László György pénzügypolitikust az aranypiacról és az aranynak a pénzügyi rendszerben játszott szerepéről kérdeztük.

Az egyes országok nyugdíjszisztémájának működőképességét alapvetően nem befolyásolja, hogy abban az állami nyugdíj vagy az öngondoskodás dominál, és az sem, hogy milyen struktúrában történnek a be- és kifizetések.

Negyven-ötvenmillió forint megtakarításra lenne szüksége a tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba menő generációnak ahhoz, hogy nyugodtan élhessen nyugdíjas éveiben, ám az akkori nyugdíj ennek hozzávetőleg egyharmadát - de lesz olyan is, hogy csupán az egyhatodát - fogja finanszírozni, állítják pénzügyi szakértők.

Aranyba az fektessen, akinek elsődleges a biztonság, a jövedelmezőség csak másodlagos, vélik a szakértők, akik szerint egy egészséges megtakarítási portfólióban körülbelül 10-15 százalékot tesz ki a sárga fém. Azért nem többet, mert a piac kicsi, a termék pedig nem likvid.

A válság kirobbanása és az azóta eltelt idő számos kérdést felvetett, többek között azt, hogy milyen módon lehet megőrizni a pénz értékét, netán magas hozamot elérni még a legbizonytalanabb időszakban is. A Piac & Profit már a múlt hónapban is foglalkozott a témával, megvizsgálva a betétek, alapok hozamát, az arany és a föld értékállóságát, a nyugdíjpénztárak javuló, akkor még stabilnak tűnő helyzetét. Ezúttal további lehetőségeket veszünk górcső alá.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozások számára, mérettől függetlenül. A hagyományos felelősségbiztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon pedig alapjában van baj a felelősségbiztosításokkal.