Hosszas, küzdelmes tárgyalások után megszületik a szerződés, ám a remélt nyereséget egy pillanat alatt elsöpörheti a kedvezőtlen árfolyam. Az eltérő devizanemben és eltérő időpontokban keletkező bevételek és kiadások okozta gondok mérettől és ágazattól függetlenül egyre több céget terelnek a bankok treasury osztályára. A kis- és középvállalatok mintegy 25-30 százaléka érintett. A kör kitettsége az export- és importtevékenység mellett abból is adódhat, hogy sokan, az euró bevezetését előrevetítve, a belföldi szállításra és szolgáltatásra vonatkozó szerződéseik egy részét is devizában vagy devizaárfolyamhoz kötött árakon fixálták. A hullámázó ráta azokat a vállalkozásokat is érzékenyen érinti, amelyeknek ugyan nincs devizában sem bevételük, sem kiadásuk, de a cég működéséhez szükséges hiteleket - a forinténál alacsonyabb kamatszinteket látva - inkább külföldi fizetőeszközben vették fel.

Az ingadozás a legveszélyesebb

Az importőrök nyereségességét alapvetően a gyenge, míg az exportőrökét az erős forint csökkenti, de egy kiszámítható, tartósan magas vagy alacsony árfolyam negatív hatása szerződésmódosítással vagy árképzési stratégiával csökkenthető. A hektikus mozgások ellen - a kkv-k leginkább az euró árfolyammozgásában érintettek, számukra viszonylag kisebb jelentőségű az amerikai dollár ingadozása - azonban nehéz természetes módon védekezni. A vállalkozás működésétől teljesen független tényező következtében szélsőséges esetben akár veszteségbe is fordulhat a korábban pozitív eredmény, és a keletkező árfolyamveszteség az üzleti év zárásával - a mérleg szerinti eredményen keresztül - csökkentheti a saját tőkét. Amennyiben a saját tőke a gazdasági társaságok részére előírt szint alá esik, a társaságnak azonnali lépéseket kell tennie.

Az importtevékenységet folytató vállalkozások közül azok számára jelenthet kockázatot a gyenge forint, amelyek nem tudják árképzésükön keresztül vevőikre áthárítani az árfolyamváltozás hatását. Mégis kevés importőr védekezik árfolyam-fedezeti ügylettel a CitiBank szakértői szerint. Ebből egyrészt arra következtethetünk, hogy rugalmas árképzésük hatékony megoldásnak bizonyul, de az is lehet, hogy inkább lenyelik a veszteséget a piacon maradás érdekében, amíg a tartalékaik engedik ezt.

Ezzel szemben az exportőrök inkább hosszú távú szerződéseket kötnek a partnereikkel, így ezek a vállalatok hosszabb időn keresztül ugyanazzal a devizabevétellel számolhatnak, miközben annak forintellenértéke az árfolyammozgás nyomán napról napra jelentősen változhat. Ebben az ügyfélkörben gyakran a mindennapi üzletmenet része az árfolyamfedezet kezelése. (Néhány éve még előfordulhatott, hogy egy vállalkozás kevésbé figyelt a bankköltségeire, ma ez a luxus elképzelhetetlen.)

Külön veszélyt jelenthet importőrök és exportőrök számára is, ha rendelkeznek megkötött fedezeti ügylettel, de ezek nagysága meghaladja a tényleges import és export volumenét.

A bankok válasza

A minimum ügyletkötési határ miatt a kkv-k korábban nem is gondolkodhattak árfolyamfedezésre használható banki termékekben. Ez azonban a múlté, ma a kisebb cégeknek sem kell lemondaniuk a preventív védekezésről. A piacon számukra elérhető termékskála egyre szélesebb: az azonnali devizaváltásoktól a határidős devizaváltásokon át a strukturált fedezeti ügyletekig, illetve opció vásárlásáig a bankok kínálata folyamatosan bővül. Persze vállalkozásonként eltérő, hogy melyik lesz a leghatékonyabb megoldás. Ez függ a cég tevékenységétől, a partnerekkel kötött szerződéseitől, pénzügyi folyamataitól, kockázatviselő képességétől és a jövővel, illetve árfolyamokkal kapcsolatos várakozásaitól.

Az azonnali devizaváltásokra a bankoknál telefonos és online megoldások állnak rendelkezésre. A telefonos szolgáltatások többnyire ingyenesek, míg az online rendszerek használatáért több pénzintézeti szereplő havi díjat számít fel. A határidős devizaváltások költségeit többnyire a határidős árfolyam képzésébe építik be, ezenfelül addicionális költségek nem terhelik az ügyfeleket. A strukturált fedezeti ügyletek, opciók árazása teljesen ügyfélre szabott, egyedi módszerrel működik, az egyes konstrukciókhoz kapcsolódó díjak a struktúrától, futamidőtől és az ügyfél-preferenciáktól egyaránt függenek.

A pénzintézetek napi árfolyam-értesítők, hírlevelek útján rendszeresen szolgálnak piaci információval ügyfeleik számára, gyakorta szerveznek a devizakockázatok kezeléséről szóló szemináriumokat.

A kamatok és az árupiaci termékek változásából fakadó kockázatot ugyanúgy hatékonyan lehet csökkenteni a devizaárfolyamok esetén használt eszközökkel. Termékenként változó, hogy mi az a minimummennyiség, amire a bankoknál árfolyam-fedezeti ügyletet lehet kötni. A vállatok mérlegeiben szereplő nem forintos tételek szintén bevonhatók a fedezeti ügyletek körébe, bár a bankok beszámolója szerint a vállalkozások ma még a cég bankszámláján azonnal tükröződő eredményességre és a cashflow-tételeikre koncentrálnak. Pedig a számviteli nyereséget vagy veszteséget jelentő időszak végi átértékelések plusz adófizetést, illetve adómegtakarítást hozhatnak.

Pénzügyi evolúció

A bankok termékkínálatának fejlődésével párhuzamosan a kis- és középvállalatok is egyre nyitottabbak lettek a szofisztikált treasurytermékekre. Sokan az aktív devizakockázat-kezelés első fázisánál tartanak még. Ezek a vállalkozások jellemzően aktívan figyelik a napi árfolyam-ingadozást, de inkább csak tájékozódási céllal. A következő szinten levő ügyfelek az árfolyammozgások és pénzmozgásaik függvényében tudatosan választják meg a devizatranzakcióik időpontját, de kizárólag azonnali ügyleteket kötnek. Egyelőre az előző körnél jóval kevesebben vannak, akik határidős devizaügyletekre is vállalkoznak, és e cégeknek is csupán kisebb hányada érdeklődik a nagyvállalatok pénzügyi kultúrájához hasonlatosan strukturált treasuryügyletek iránt is, illetve használja ezeket annak érdekében, hogy a gazdálkodása kiszámíthatóbb legyen.

Az azonnali és határidős ügyletek esetén a legtöbb cég inkább az online felületeket használja a telefonos csatornákkal szemben. A szofisztikált, strukturált ügyletek esetében viszont mindinkább a kockázatok bemutatását és az ügyfél kockázatvállalási képességének pontos felmérését célzó, körültekintő személyes konzultációk jellemzőek. Nem véletlen, hogy a bankok kínálatában kifejezetten hangsúlyosak a testreszabott egyedi devizakockázat-kezelési struktúrák.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pénzintézet ugyanolyan küldetéstudattal szolgálja ki a kkv-szektort treasurymegoldásokkal. Mielőtt pénzintézetet választ egy kkv, érdemes személyesen vagy telefonon beszélni a bank treasury-munkatársaival, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre minél szakszerűbb válaszokat kapjanak azok is, akik a területtel még csak ismerkednek.