Az országos felmérést a CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet készítette 1712 fős mintán május 30. és június 12. között. Az eredményt a CVVM a honlapján hozta nyilvánosságra.

A megkérdezettek egytől ötig terjedő skálán minősíthették az egyes nemzetiségekhez fűződő viszonyukat, az egyes nagyon szimpatikus, míg az ötös nagyon nem szimpatikus értékelést jelentett.

A szlovákok értékelésének átlaga 2,13, a második vietnamiaké 2,45, a harmadik lengyeleké 2,49, a negyedik németeké 2,71, az ötödik zsidóké pedig 2,72. A hatodik hely 2,82-es átlaggal a magyaroké, akiket a bolgárok (2,88), a kínaiak (2,91) és az ukránok (3,12) követnek. A tizedik helyen a románok (3,15) vannak, majd a listát az oroszok és az arabok (egyaránt 3,66), illetve a hagyományosan utolsó romák (3,7) zárják.

A részleteket bemutató táblázatból kitűnik, hogy a magyarok a megkérdezettek három százalékának nagyon szimpatikusak, 23 százaléknak szimpatikusak, 57 százaléknak közömbösek, szimpatikusak is, meg nem is, 9 százaléknak nem szimpatikusak, egy százaléknak pedig nagyon nem szimpatikusak. Az emberek hét százaléka nem nyilvánított véleményt.

A szlovákok a Csehszlovákia felbomlása (1992) utáni években rendszeresen az első helyen állnak minden hasonló felmérésben, míg a romák szintén hagyományosan az utolsók. A CVVM elemzése szerint az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a vietnamiak iránti rokonszenv, míg az arabok és az oroszok megítélése romlik.

Csehországban a legutóbbi, 2021-es népszámláláskor mintegy 11 ezer ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A rendszerváltás utáni első népszámláláskor (1991) még 20 ezren voltak. Szakértői becslések szerint a csehországi magyarok reális száma ma mintegy 12-13 ezerre tehető.