Ami meglepett: a legtöbb trükk nem bonyolult. Sőt, néha egészen egyszerűek. Egy kis kézügyesség, egy kis türelem (annál azért több, mint elsőre gondoltam), rengeteg gyakorlás és jó előadásmód – és máris kész a „varázslat”. De a lényeg nem maga a trükk, hanem a hatás. Az, hogy a közönség ne a kezedet nézze, hanem azt, amit mutatni akarsz.
Na, itt kapcsolódik be a képbe a mesterséges intelligencia.
A trükk egyszerű. A varázslat mögötte már nem.
Az AI rendszerek – legyen szó ChatGPT-ről, Google Geminiről vagy a Microsoft Copilotról – az utóbbi időben elképesztően nagy figyelmet kaptak. Sokan beszélnek róluk úgy, mint egy új ipari forradalom motorjai, mások pedig inkább veszélyforrásként tekintenek rájuk. Részben az is, de a valóság viszont – akárcsak egy bűvésztrükknél – se nem félelmetes, se nem földöntúli. Egyszerűen csak… nem ismerjük eléggé.
Fotó: Depositphotos
A kkv vezetők gyakran azt látják, amit „megmutatnak nekik”. Egy színes prezentációt, egy mesterségesen generált képet, egy automatikus szövegjavaslatot. És azt hiszik: „Na, ez nekem is menni fog!” Aztán amikor meg kellene írni egy e-mail kampányt vagy egy ajánlatot generálni, valahogy mégsem jön össze.
Miért? Mert – és ezt sok AI-párti elfelejti kimondani – az AI-t is tanulni kell használni. Pont úgy, mint a bűvésztrükköt.
A figyelemelterelés mesterei – avagy mit nem mondanak el nekünk az AI-ról?
A bűvészek a figyelmedet terelik el: miközben a bal kezükben történik a „csoda”, a jobb kezük a zsebében matat. Valahogy így működik a globális AI-kommunikáció is. Miközben Sam Altman (OpenAI) és Sundar Pichai (Google) konferenciáról konferenciára járnak, és azt hirdetik, hogy az AI minden problémánkat megoldja, keveset beszélnek arról, hogy:
