- az AI adatból él, és ez az adat a miénk,
- a mesterséges intelligencia használata módszertant igényel, nem csak egy gombnyomást,
- és hogy a rendszerek mögött gyakran óriásvállalatok marketinggépezete áll, akiknek nem a kkv-k hatékonysága a fő céljuk.
Közben a kormányok – különösen Európában – próbálnak szabályozni, GDPR-rel, AI Acttel, miközben az USA és Kína gyakorlatilag korlátlanul építi ki az AI-ökoszisztémát. És hogy ebben hol van a magyar kkv? Hát… valahol a „nézőtéren”. Nézi a show-t, de nem tudja, hogyan került bele.
A kkv mint bűvészinas – lehetőségek vagy illúziók?
Ha visszatérünk a képzésekre: a magyar kkv-k éves képzési költése (amely gyakran az IT, PR és értékesítés területeire is kiterjed) még mindig elenyésző. Egy 40–50 milliós árbevételű mikrovállalkozás jellemzően évente kevesebb mint 200 ezer forintot szán tanulásra – már ha egyáltalán. Ez a szám egy országos átlag, mert sok olyan céget ismerek, akik nagyságrendileg többet költenek képzésre, ebben a bevételi kategóriában, de a szomorú tény, hogy a kkv-szektor közel 50 százaléka nem költ semmennyi pénzt a saját képzésükre.
És most vegyük ezt az összeget, és gondoljuk végig: ebből mennyit szánnak AI-hoz kapcsolódó tudásra? Talán 10-20 ezret? Talán semmit?
Ez az egyik oka annak, hogy sokan csalódnak. Mert nem az AI a gyenge – hanem a használója nem tanult meg bánni vele. Még egy kalapáccsal is meg kell tanulni egy szöget beverni a keményfába, hogy az ne hajoljon el.
