Még nagyobb az eltérés, ha csak a betegségek kezelésének a költségeit vizsgáljuk, tehát a táppénzkiadások nélkül számolunk: a nem egészségpénztári tagokra átlagosan 39,5 százalékkal több kiadás jutott, 369 ezer 304 forint a pénztártagok 264 ezer 817 forintjával szemben, olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által végzett kutatásban.

Az egészségpénztári tagok gyakrabban vesznek igénybe egészségügyi ellátásokat, rendszeresebben keresik fel a szakorvosi hálózatot, és váltanak ki gyógyszereket időben, így nagyobb valószínűséggel kerülik el a súlyos, magas egészségügyi kiadásokkal járó betegségeket, mutatják az AXA Önkéntes Egészségpénztár felkérésére végzett vizsgálatban megjelent statisztikák. Az egészségcélú megtakarítások nagy valószínűséggel szerepet játszanak abban, hogy ezek az emberek könnyebben tudják finanszírozni a szükségessé váló egészségügyi kiadásaikat, ami hosszú távon mind az egészségi állapotot, mind az állami egészségügyi kiadásokat tekintve kifizetődő. A tanulmányból kiderül az is, hogy a lakosságnak ez a köre jellemzően egészségtudatosabban él. Átlagosan 18 százalékkal többször vesznek részt például emlőrákszűrésen, mint a tagsággal nem rendelkezők.

Nem jár adókedvezmény

A forrásallokáción alapuló működésükkel az egészségbiztosítások is jótékony hatással lehetnek az állami költségvetésre. A Nyugat-Európában népszerű, itthon még alig keresett orvosi szolgáltatásokat nyújtó magán-betegségbiztosítások is fontos pillérei lehetnének az öngondoskodásnak, de a fejlődés pontos időpontját nehéz prognosztizálni.

- Az európai és regionális trendek alapján az már most megállapítható, hogy a gépjármű- és lakásbiztosítások, valamint az életbiztosítások után az egészségbiztosítás lesz a biztosítási piac következő erőteljes fejlődési területe, de hogy mikor, az a gazdaság növekedésétől, az egészségügyi reform lépéseitől és a rendelkezésre álló jövedelem nagyságától is függ - véli Maják Viktor, aki szerint a fejlődéshez szükség van szabályozásbeli változásokra is. Többek közt egészségügyi reformra vagy az egészségbiztosítások hátrányos adóhelyzetének változására.

Azért egyre szélesebb kör ismeri fel az öngondoskodás jelentőségét e téren is, és van egy réteg, amely anyagilag is megengedheti magának, hogy magas színvonalú egészségügyi ellátást vegyen igénybe. Ezt a kört célozzák a hazai piacon elérhető egészségügyi magánbiztosítások. A régiós statisztikák biztatóak: 1998 és 2009 között - az egy főre jutó GDP növekedésével párhuzamosan - mindenhol nőtt az egy főre jutó biztosítási díjbevétel: Magyarországon nem egész 100 euróról közel 300 euróra emelkedett, Csehországban 2009-re megközelítette az 500 eurót. A fejlettebb országok magasabb mutatószámai miatt az európai átlag 1800 euró közelében van.

- A kiadások eltérő mértékében az öngondoskodási kultúra fejlettsége mellett az egyes országok eltérő szociálpolitikája - társadalombiztosítási és nyugdíjrendszere - is szerepet játszik - mondja Juhos András, az UNIQA igazgatóságának tagja.

Ausztriában például az állami társadalombiztosítás nem fedezi a szabadidős tevékenységek - például síelés - alatt elszenvedett balesetek kezelését. A közelmúltban itthon is felmerült az extrém sportokkal kapcsolatos különbiztosítás kérdése, ami, bár éppen lekerült a napirendről, nem biztos, hogy végleg feledésbe merült.