Városi adóssághegyek: versenyfutás az idővel

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Gazdálkodási gyakorlatuk azonban sok esetben hagy(ott) kívánni valót maga után.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A válságot megelőző években heves verseny folyt a bankok között az uniós fejlesztési forrásokra esélyes önkormányzatok - a főváros és kerületei, nagyobb városok, megyék és megyei jogú városok - megszerzéséért. Bár számosságát tekintve az összes önkormányzat alig tíz százalékáról beszélünk, a 2013-ig prognosztizált forrásigény - az összesen 1,675 milliárd forintot kínáló Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaihoz szükséges saját erő - jelentős piaccá tette a szektort. Az önkormányzati hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya 2006-ban 1,8 százalék volt, 2008-ban pedig már 2,2 százalék, 2009-ben csekély mértékben nőtt, és azóta gyakorlatilag stagnál. Ma közel 1000 milliárd forint az önkormányzatok adósságállománya, amelynek 90 százalékán mindössze 370 önkormányzat - a szektor 11 százaléka - osztozik.

- A 2008-ig kibocsátott kötvényállomány túlnyomórészt svájci frankban, kisebb részben euróban és még kisebb része forintban denominált. Az árfolyamváltozás hatására ma ezek akár 20-40 százalékkal is többet érhetnek forintban. Jóllehet a válság kitörésekor a nyugat-európai pénzpiacokon csökkentek a kamatok, ez a kamatelőny - az önkormányzatok változó kamatozású konstrukciókban adósodtak el - nem kompenzálja az árfolyamveszteséget. Ráadásul a gazdaságok újraéledésével a jegybankok inkább kamatemelést terveznek az inflációs veszély csökkentése érdekében - magyarázza Redling Károly, az Erste Bank önkormányzati üzletágának igazgatója.

A válság érezhetően szűkítette a helyi bevételeket, és a párhuzamosan zajló központi költségvetési konszolidációt is ez a szektor érezte meg leginkább.

- A forráselvonás elsősorban a működési kiadásokat érinti, miután a fejlesztések forrásbázisa áttevődött az uniós pályázatokra. A kisebb, szegényebb önkormányzatok döntően a működés finanszírozási forrásaiért küzdenek, vagyonuk, szabad forrásaik alig vannak. Ebben a körben reális lehet a csődveszély. A feladatellátás átstrukturálása, a többcélú kistérségi társulások megjelenése részben oldotta a problémát, és az olyan egyszeri állami segítség, mint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatása (önhiki) is segít a gondok elodázásában. A nagyobb városok önkormányzatainak a működés finanszírozása nem okoz problémát - sokszor fajlagosan is olcsóbb a szolgáltatások fenntartása -, az ötéves türelmi idő mellett 15-20 évre kibocsátott kötvények hatása viszont még nem jelentkezik a költségvetésükben. A terhek és az eladósodottság hatása valójában a sokadik ciklusban lesz látható - mondja dr. Kovács Róbert önkormányzati szakértő, a Helyi Obszervatórium ügyvezető igazgatója.

A veszélyt az is növeli, hogy csak elenyésző számú esetben valósult meg olyan fejlesztés, amely hosszabb távon kiadáscsökkentést vagy esetleg bevételnövekedést jelenthet, mert a pénzekből legtöbbször a főterek szépültek, vagy drágán fürdők épültek. Ezek a társadalmi elvárásokat kielégítő beruházások nem termelik ki a hitelek árát, amelyeket így más forrásból kell majd fedezni. Kérdés, lesz-e esély a helyi bevételek bővülésére az elkövetkező években.

Bár a fejlesztések mérséklődtek 2010-ben, az önkormányzatok gazdálkodási nehézségeinek gyarapodása miatt megnőtt a működési célt szolgáló, éven belüli lejáratú likviditási hitelek iránti kereslet. Ugyanakkor 2010 közepéig nőtt az önkormányzati betétállomány is, legalábbis nem csökkent. Ennek magyarázata, hogy 2010 végéig a kibocsátott kötvények mintegy felét használták fel az önkormányzatok. Vagyis a felvett hitelek egy része ma bankszámlákon, különböző megtakarítási formákban pihen. Vannak ugyan, akik sikertörténeteket zengnek az e források termelte bevételekről, ám a helyhatóságok - a sajátos önkormányzati cash-flow alapú elszámolás miatt - nem kényszerülnek arra, hogy feketén-fehéren bemutassák a nyereségek és veszteségek mérlegét. S bár az önkormányzati hitelezésnek vannak törvényi gátjai - az adósságszolgálati ráta a korrigált saját bevétel legfeljebb 70 százaléka lehet -, sok helyhatóság ennél jelentősen nagyobb mértékben adósodott el: miután az önkormányzati költségvetésben számos kötelezettségvállalás nem jelenik meg, előfordulhat, hogy az adósságszolgálati ráta nem tükrözi a város tényleges anyagi helyzetét.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo