Ez van: Drágább lett a pénz

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

A hitelezés visszaesése nem a bankok szándékainak, hanem a piacok és a gazdaság állapotának a tükre. Tamás Gábor szerint a rossz eredményben nincs szerepe a bankadónak. Emiatt ugyanis rövid távon a pénzintézetek nem fogják vissza a kihelyezéseiket, aktívan keresik az új partneri kapcsolatokat. Persze hosszabb távon, ha a jövedelmezőségi mutatók romlanak, vagy végső esetben tőkeemelésre kényszerülnek, a pluszelvonásnak is lehet fékező hatása.

Új garanciaprogram van, garancia nincs

Ma a cégek nem jutnak államilag támogatott garanciához. 2011. április elseje óta ugyanis a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nem ad garanciát a beruházási hitelek mellé, mivel a kormányzat a jövőben a korábban nem kihasznált JEREMIE-pénzeket csoportosítaná át erre a célra a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-n keresztül. Az új konstrukcióban a viszontbiztosítás a hitel 80 százalékára fog szólni, szemben a korábbi, általában 60 százalékos mértékkel. A döntés megszületett, a program elvileg kész, az indulás mégis csúszik. Az űrt a bankok speciális termékekkel igyekeznek kitölteni, a vállalkozásoknak azonban még így is lényegesen magasabb fedezeti költségekkel kell számolniuk.

Elrettentheti a cégeket a válság hatására bedőlt hitelek nagy aránya is. A források nem lettek olcsóbbak, és szigorodtak a kért biztosítékok is. A korábban is viszonylag konzervatív politikát folytató bankoknál a devizahitel kamata futamidőtől függően 100-200 bázisponttal, a forinthitelé a kockázati prémium növekedéséből fakadóan 50-100 bázisponttal lett magasabb. A kamatfelár is mindenhol nőtt. Rövid lejáratú forinthiteleket ma BUBOR+2-6 százalékért adják, a középlejáratúakért minimum BUBOR+4 százalékot kell fizetni. A végső ár az ügyfél minősítésétől, a tervszámok megalapozottságától és a partneri kapcsolat egészének jövedelmezőségétől függ.

A - részben a Bázel II, részben a bankok óvatosság miatt - megszigorított fedezeti követelmények is drágítják a hiteleket. Általánossá vált a hitelszerződések közokiratba foglalása, a készletfinanszírozás helyett pedig hosszú távú, elsősorban ingatlanfedezetet kérnek a bankok. A tulajdonosoknak nagyobb súllyal kell a hitel mögé állniuk, és a készfizető kezességvállalás is elvárás lett, miután a múltbeli működési számok alapján nem egyértelmű, hogy teljesülnek-e a jövőre vonatkozó tervek. A bankok a hiteligény alátámasztásához minden esetben hosszú távú szerződéseket kérnek, ilyet viszont ma senki sem ír alá szívesen. A bizonytalan piac miatt a potenciális vevő is nehezen szánja rá magát a többéves elköteleződésre.

Ma a tulajdonosoknak minden téren nagyobb kockázatot kell vállalniuk. A pénzintézetek nem finanszírozzák azokat a beruházásokat, amelyekbe a vállalkozó nem tesz elegendő saját tőkét - szögezi le Biczó Anikó, aki szerint ma mindennél fontosabb a bank számára a cég transzparens működése, aminek a tükre a szakszerűen és felelősen kialakított mérleg. A cég valós pénzügyi erejét kell, hogy mutassa a beszámoló, különösen, ha külső finanszírozóra van szükség. A bank szemszögéből a cég tevékenysége pont annyira sikeres, mint amennyire azt a mérleg alátámasztja.

Sokakat elrettenthet a hitelfelvételtől az is, hogy tavaly közel 40 százalékkal emelkedett a hitelgarancia ára, miután a bedőlések révén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. komoly veszteséget halmozott fel. A veszteségek részbeni ellensúlyozása miatt 20 százalékkal nőttek a díjak, és módosították a kalkulációs eljárást is, amely ugyancsak 20 százalékkal növelte a hitelfelvevő költségét. Ráadásul a 2011-es költségvetési törvény alapján április elseje óta a Garantiqa már nem állhat a beruházási hitelek mögé. Bár a kormány kidolgozta az új konstrukciót, az államilag támogatott garanciaprogram egyelőre nem lépett életbe.

Jön a kombihitel

Véleményezés alatt van az ÚSZT új pályázata, a kombinált hitel, amely talán segíthet a forráskihelyezésben, bár kétségek is felmerülnek. A program szerint először a bankok elvégzik a hitelbírálatot, így a közvetítőszervezet csak olyan pályázatokat fog befogadni, amelyek mögött hitelképes cégek állnak. A kkv-nek szóló konstrukcióban legfeljebb 200 millió forint igényelhető, és előleg nem jár. A vállalkozó egy lépésben pályázhat a beruházás értékének 25 százalékát fedező uniós támogatásra, 50 százalék hitelre és a hitelösszeg 80 százalékára fedezetet nyújtó viszontkezességre.

A maradék 25 százalékot saját erőből kell biztosítania, bár a pályázat nem zárja ki, hogy a cég arra a részre is bankhitelt igényeljen. A konstrukció valószínűleg a legtöbb kereskedelmi banknál elérhető lesz, ám sem a cégek hitelképességén, sem a beruházási kedvén nem fog lendíteni. Piacélénkítő hatása abban az esetben lesz, ha egy amúgy tőkeerős, jó helyzetben lévő vállalkozás számára a 25 százalékos támogatás olyan vonzó, hogy mégis belevág a fejlesztésbe. A rossz helyzetben lévő cégeknek azonban ez sem mentőöv, mint ahogyan a bankoknak sem az a feladatuk, hogy a lejtőről bárkit visszahúzzanak.

Véleményvezér