Zártkerti ingatlan: mit jelent pontosan és mi is vele a gond?

A zártkerti ingatlanok korábban lakóövezetek környékén kialakult kertek, gyümölcsösök, szőlők voltak, amelyeken esetlegesen a tulajdonos hétvégi házat húzott fel. Bár az ilyen telkek elsődlegesen mezőgazdasági művelés alá tartoztak korábban, azokat a gyakorlatban sokszor lakóingatlanként használják, ilyen például az a hétvégi ház, amelyet valaki nyaralónak vásárolt egy tóparti telken, vagy az a kis ház, amelyet valaki hobbitelken épített fel a kerti szerszámoknak. De ilyenek lehetnek például a Budapest környéki településeken található, korábbi nyaralóövezetekben épült, elsődleges lakóhelyként használt kertes házak is.

De mi is a baj ezekkel az ingatlanokkal? A zártkert hosszú ideje a magyar ingatlanpiac „peremén” helyezkedik el: jogilag különleges külterületi egység, amelyet jellemzően mezőgazdasági művelésre szánt földként tartanak nyilván. A zártkerti ingatlanon található épületek sok esetben gazdasági épületként kerültek bejegyzésre. Ez a besorolás azonban ellehetetleníti a lakáshitel vagy családtámogatási kedvezmények igénybevételét: egy zártkerti ház hibába felel meg ugyanis műszakilag egy lakóépület szintjének, a „gazdasági épület” besorolás miatt nem lehet rá hitelt felvenni és egyéb támogatások sem járnak utána. Ráadásul a zártkerti státuszú ingatanok általában csak alacsony arányban építhetők be és fenntartásuk is többletkötelezettséggel járhat (pl. gyommentesítési kötelezettség, művelési elvárások). Nem utolsó sorban az ilyen ingatlanok értékesítése kizárólag a földforgalmi törvény szigorú szabályai szerint történhet (kifüggesztés, elővásárlási jog), ami lassabb ügymenetet és gyengébb piaci pozíciót is eredményez.