„A budapesti albérletpiacon a 40-60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja jelenleg a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékát viszi el. A korábbi években 44-50 százalék volt ez az arány, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bérlők sokkal olcsóbbnak tartanák az albérleteket. Sőt, még mindig komoly kiadást jelentenek különösen a fővárosban, hiszen a bérleti díjakon felül a rezsikiadások és közös költség jelentős része is a bérlőt terheli. A megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra, ami egyben azt is jelenti, hogy egy fizetésből fenntartani egy albérletet jelenleg még sok helyen nagy kihívás.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Beszélt arról is, hogy az utóbbi 1-2 évben az albérletpiac keresleti és kínálati oldalán is nagy átalakulás történt, ami inkább a bérlőknek kedvezett mint a bérbeadóknak.
Az V. kerület a legdrágább, a XX. és XXIII. kerületben a legkedvezőbb a helyzet
Visszatérve a fizetésekre és a lakbérekre: Budapesten a kiadó 40-60 négyzetméteres társasházi lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint, ami a kedvezmények nélküli becsült fővárosi nettó bér 41 százalékát teszi ki. A kerületek között jelentős a különbség. A legmagasabb arány az V. kerületben látható, ahol a 310 ezer forintos medián bérleti díj a budapesti becsült nettó bér 49 százalékának felel meg. Ezt az I. és II. kerület követi 46-46 százalékkal, majd a VI. kerület 44 százalékkal. A III., VII., VIII. és IX. kerületben, valamint a budapesti összesített adatban egyaránt 41 százalékos arány látható. A skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol a medián bérleti díj a budapesti nettó bér 33 százalékát teszi ki.
