A legfrissebb gazdasági programtervek szerint célzott adójóváírás bevezetésével csökkentenék a mediánbérnél kevesebbet keresők adóterhét. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a bruttó mediánkereset jelenleg 609 000 forint, a kormányzat 625 000 forint körüli összegű felső határt említett. Aki ennél kevesebbet keres, annak a személyi jövedelemadója a jelenlegi 15 százaléknál alacsonyabb lehet, a minimálbér esetében 9 százalékra mérséklődne. Ez a 6 százalékpontos csökkenés közvetlenül a nettó fizetést növeli meg: egy minimálbéres munkavállaló esetében például havi 20 000 forint (évi 240 ezer forint) pluszt jelent, míg 500 000 forintos bruttó bérnél körülbelül évi 120 ezer forint marad majd pluszban az adózónál.

Ezzel párhuzamosan a kormány másik deklarált célja a családi pótlék összegének megduplázása. Ez az intézkedés hosszú évek óta változatlan alapösszegeket emelne a duplájára, ami szintén közvetlen, kiszámítható készpénztöbbletet jelent a gyermekes családok havi költségvetésében.

A bankok törvényi kötelezettsége, hogy a hitelbírálat során megvizsgálják, a havi igazolt nettó bevételek mekkora részét fordíthatja az ügyfél hiteltörlesztésre. Ezt a korlátot hívják Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatónak (JTM). A Magyar Nemzeti Bank által meghatározott adósságfék-szabályok elsődleges célja a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása.

A JTM-szabály szerint 800 000 Ft alatti havi nettó jövedelem esetén – amennyiben a lakáscélú jelzáloghitel kamatperiódusa legalább 10 év, vagy a futamidő végéig fixált – a havi törlesztőrészlet maximum a rendszeres nettó jövedelem 50 százalékát érheti el.