Válság után spórolósabban
Akár tíz-tizenöt évig az alapjárandóságnál nagyobb nyugdíj-kiegészítést tud biztosítani egy hozam- és adózási szempontból jól megválasztott portfólió - hangsúlyozza Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési szakértője. A válság óta Magyarországon is többen spórolnak a bankok egybehangzó állítása szerint, és az új ügyfelek között szép számmal vannak olyanok, akiknek korábban soha nem volt semmiféle megtakarítása, még lekötött betétje sem. S bár az elmúlt három évben azok száma is nőtt, akik kifejezetten nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkeznek, arányuk az aktív dolgozók között még mindig csekély. Az Aviva biztosító kutatása rámutatott arra, hogy Magyarországon a 25-34 évesek - az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály - 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, s a 35-54 év közöttieknek is mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Zolnay Judit vezérigazgató-helyettese emellett azt is hangsúlyozza, hogy a nyugdíjtervezés olyan folyamat, ami már évtizedekkel a nyugdíjba menetel előtt megmutatja, hogy mekkora rendszeres megtakarításra van szükség adott majdani életszínvonalhoz, így a számok alapján lehet dönteni az előtakarékosság mértékéről.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt várhatóan többet tudnak majd félretenni a háztartások, aminek egy része az egyéni befektetések bővülését szolgálhatja. Igaz, 2011-től módosul több befektetési eszközre vonatkozó adózási szabályozás is: 30 százalékról 20 százalékra csökken az adójóváírás mértéke az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után. De a magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságok és a kisebb kedvezmény ellenére is a hosszú távú megtakarítási formák felfutását eredményezheti, véli a szakember, mert bizonytalan gazdasági környezetben felértékelődnek a hosszú távon biztos befektetési lehetőségek.
A fiatal és középkorú munkavállalóknak még elég idejük van, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak. Ráadásul minél fiatalabban kezd valaki gondoskodni a jövőjéről, annál kisebb havi összegeket kell félretegyen ahhoz, hogy megfelelő megtakarítást halmozzon fel. S ha figyelembe vesszük, hogy ma Magyarországon állítólag minden nyolcadik forintot pazarlóan és egészségrombolóan költenek el, a megtakarítások forrása is kirajzolódhat.
Önkéntesen
Az önkéntes nyugdíjpénztárak - a harmadik pillér - hozamrátája 2000 és 2009 között portfóliótól függően 7-8 százalék körül szóródott, míg ugyanebben az időszakban az átlagos éves infláció 5,9 százalék volt a pénzügyi felügyelet honlapján megjelent adatok szerint. Mivel a nyugdíjpénztári befektetések időtávja jellemzően több évtized, ezért a befektetési teljesítményt is hosszabb távon kell értékelni. Ezt a célt szolgálja a tízéves hozamráta, amit az elmúlt 10 év nettó hozamaiból mértani átlagolással számítanak a pénztárak. Mivel átlagos mutató, értékét úgy értelmezhetjük, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénzár nettó hozama. Ennek ellenére az elmúlt két évben mintegy 100 ezerrel csökkent a tagok száma, és a munkáltatók által fizetett hozzájárulások volumene is apadt, vélhetően a béren kívüli juttatásokat érintő adóváltozások miatt.
2011-től viszont az eddig 25 százalékos adómérték alá tartozó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadó-kulcs és az újonnan bevezetésre kerülő adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökken. Ha a munkáltatók átengedik alkalmazottaiknak a különbséget, nőhet a kasszákban halmozódó megtakarítás. A GfK Hungária tavasszal közzétett tanulmánya szerint a felsőfokú végzettségűeknek a 25, az alapfokú végzettségűeknek pedig csak 6 százaléka rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, és ugyanez a tendencia figyelhető meg a jövedelmeket vizsgálva is: a 200 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 ezer forint alatti jövedelmű háztartásban élőknek pedig csak 9 százaléka.
Vélekedések és tettek Európában
A magyarok csaknem 40 százaléka a rendszeres megtakarítással felhalmozott vagyont tekinti a nyugdíjas korban várható bevételi forrásnak, míg 33 százalékuk szerint elegendő, ha akkor tesz félre, ha van rá lehetősége, és az ingatlanbefektetést is jó lehetőségnek tartja a megkérdezettek csaknem 10 százaléka - állapítja meg az Aviva csoport által egész Európára évek óta elvégzett, a lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló kutatás. Honfitársaink háromnegyede azonban aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, Európában ez a mutató 60 százalék. Lengyelországban a legnagyobb azoknak az aránya, akik elsősorban az állami nyugdíjra számítanak, míg Franciaországban a legalacsonyabb. A franciák 47, a spanyolok és a lengyelek 39 százaléka, az osztrákok harmada, míg a németek több mint 60 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Az állami nyugdíj, a megtakarítások és a valós igények közti különbség fedezésére a nyugdíjas kori munkavállalást tartják a legkézenfekvőbb megoldásnak Európa polgárai. Ám ennek esélyeit kevesen latolgatják.
