Akár az önkéntes nyugdíjpénztár, akár tartós befektetési számla (TBSZ), akár nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), akár megtakarítással ötvözött biztosítás mellett döntünk, a hangsúly a rendszeres, hosszú távú megtakarításon van. Bár az elmúlt egy-két évben egyre többet hallani a különböző lehetőségekről, ezek népszerűsége továbbra is csekély.
A helyzeten - ellentétben a várakozásokkal - a reálhozamok augusztusi kifizetése sem sokat javít: továbbra is a rövid távú megtakarítások a legnépszerűbbek a Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából a reálhozamok kifizetése kapcsán készült lakossági kutatás szerint. Bár az átlag feletti reálhozamot kapók 58 százaléka részben vagy egészben megtakarítja azt, elsősorban biztonsági tartalékot képeznek (56 százalék), és mindössze a megkérdezettek 28 százaléka jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadók több célt is kiikszelhettek). A pénzek nagy része bankbetétekbe vagy folyószámlákra kerül - a megtakarítani szándékozók 37 százaléka egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget -, mindössze 17 százalék tesz félre nyugdíjcélra: 14 százalék önkéntes magánnyugdíj-pénztári számlájára fizeti be (de csak 5 százalék kérte eleve ide az utalást), 3 százalék pedig NYESZ számlán fialtatja a reálhozamot. A teljes mintára vetítve a megkérdezettek 18 százaléka a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzből a hitele törlesztőrészletét fogja befizetni.
Fotó: sxc
Mivel a felmérés az átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapók körében készült, feltételezhetjük, hogy az alacsonyabb jövedelmi szegmens tagjai között még jelentősebb lehet azok aránya, akik a napi megélhetés lyukait igyekeznek betömni az egyszeri forrásból. Különösen a svájci frank augusztusi galoppja után valószínű, hogy a tartalékokkal nem rendelkező adósok a hitelüket kénytelenek törleszteni az egyszeri pluszjövedelemből. Az Aviva Életbiztosító által végzett friss kutatás is ezt a vélekedést erősíti. Ott a megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebbet tud megtakarítani, mint öt évvel ezelőtt. Annak okaként, hogy a jelenlegi összegnél miért nem tesznek félre többet, 44 százalék a meglévő hiteltörlesztési kötelezettségét jelölte meg indokként.
A megtakarítások célját tekintve is hasonló eredményt hozott a két felmérés: a lakosság elsősorban konkrét, rövid távú befektetésekben gondolkodik. Az Aviva kérdőívének eredménye szerint csak kevesebb, mint egyötödük elképzeléseiben szerepel tíz évnél hosszabb befektetés. „A lakosság egy része fél a hosszú távú elköteleződéstől, mivel a gazdasági környezetet kiszámíthatatlannak tartja, és ezért rövidebb távon és határozott céllal fekteti be megtakarításait" - véli Bartók János, az életbiztosító elnök-vezérigazgatója.
Hasonlóan vélekedik Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint először a világgazdaság akkut problémáinak kell rendeződniük ahhoz, hogy a befektetői bizalom visszatérjen, és az emberek merjenek pénzügyeikben is hosszabb távon gondolkodni. Addig viszont a nyugdíjcélú öngondoskodás - főképp Magyarországon - csekély szerepet játszik a tartalékképzésben. Az elemző is inkább a kisebb összegű rendszeres megtakarítások növekedésére számít, a várttól elmaradó keresletet prognosztizál viszont az öregkori megélhetést segítő befektetési-biztosítási konstrukciók iránt.
