A kiskereskedelem szereplőinek – főleg a vidéki kisboltosok – lelkesedés még nagyobb lenne, ha a SZÉP-kártyás vásárlások tranzakciós költsége nem 3,6 százalék lenne, mert ez a szint mintegy 3 százalékponttal magasabb, mint a szokásos fizetési tranzakcióké. A kiskereskedelemben szokatlanul magas költség eredetileg azért terheli a SZÉP-kártyás fizetéseket, mert az ebből befolyó díjak javarészt a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt (MTSZA) gazdagítják, amely a befolyó díjakat visszaforgatja a magyar turizmus fejlesztésére. Az eredeti koncepció szerint tehát a többletdíj befizetésével az elfogadóhelyek hozzájárulnak saját szektoruk működési feltételeinek javításához. A kiskereskedelem ezzel szemben nem haszonélvezője az MTSZA költéseinek, és közvetlenül nem részesedik a magyar turizmus fejlesztéséből, így a díj a kereskedelemben egy újabb forgalmi adóként viselkedik.

Az adó mértéke pedig nem is kicsi. A tranzakciós költség a termékek ÁFA-val növelt ára után fizetendő, éppen úgy, mint a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó. A kiskereskedelmi adó és a SZÉP-kártyás tranzakciók többletterhe együtt 7,5 százalék, ami normál körülmények között is elviszi a kiskereskedelmi árrés jelentős részét, de például egy árrésstoppos terméknél a 10 százalékos árrés háromnegyedét. Ez extrém terhelés, amely mindössze 2,5 százalékos árrést hagy az árrésstopos termékek SZÉP-kártyás kifizetése után. Ebből kellene fedezni a munkatársak fizetését, a logisztikai, infrastrukturális és rezsiköltségeket. Ilyen mértékű hatékonyságot a legjobban működő nagy kereskedelmi láncokkal szemben sem lehet elvárni, vagyis a SZÉP-kártyás fizetések áremelésekhez, árrésstoppos termékek esetén pedig egyértelműen veszteséghez vezetnek.