Az Otthontervező Lakásszámla megújításával még közelebb hozza a lakáscélok megvalósítását a Fundamenta.

Látványosan erősödik a tudatosság.

Fordulat a pénzügyekben.

A pályakezdés nemcsak a munka világába való belépést jelenti, hanem egy új fejezetet is a pénzügyi tudatosságban.

A magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van.

Nemcsak az öngondoskodás egyik alappillérét jelentő nyugdíjbiztosítások, de a kockázati életbiztosítások is egyre népszerűbbek valamennyi korosztályban.

Magyarország népessége csökkenő tendenciát mutat, és öregszik is.

Még tovább drágultak a Nyugdíjas Árkosárban szereplő termékek.

Szeretnénk, ha kizárólag az állam vállalná a nyugdíjgondoskodást, de egyre kevésbé hiszünk benne.

Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon.

Az öngondoskodás egy újabb szintje.

Egy megvalósult álom.

Igen eredményesen kezdték az évet a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak.

A magyarok úgy vélik, akár már az óvodában el lehetne kezdeni a pénzügyi ismeretek átadását.

Az ügyfelek egyre inkább felismerik és ki is használják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit.

Beszélgetés Horváth Zsófiával, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár értékesítési és marketingvezetőjével.

Az OTP Bank az idei évben is közzétette Öngondoskodási Indexét.

Több milliárd forinttal nőhet az idén a nyugdíj- és egészségpénztári tagok befizetései után visszautalt személyi jövedelemadó összege.

Magyarországon a 40-49 évesek rendelkeznek a legnagyobb arányban nyugdíjmegtakarítással.

A bizonytalan helyzet hatására nőhet az öngondoskodás jelentősége.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a Makronóm Intézettel közösen javaslatcsomagot állított össze.

A válaszadók negyede szerint az aktív korúak, több mint harmada szerint pedig a nyugdíjasok is sokkal rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva.

1,1 millió időskorú önmagára vagy jobb esetben a családjára van utalva.

A 18-35 év közötti magyar lakosság több mint 63 százaléka érzi bizonytalannak a jövőjét.

A nehéz gazdasági helyzet és az elmúlt időszak váratlan eseményei sokak figyelmét ráirányították a megtakarítások fontosságára.

Az egyik legnagyobb félelem az időskorral kapcsolatban az, hogy rokonokra vagy másokra kell majd támaszkodni anyagilag

Vannak hatékony megoldások azok számára is, akik csak kis összegeket tudnak félretenni.

Az OECD előrejelzése szerint 2080-ban 100 aktív korú emberre 61 hatvanöt évnél idősebb, azaz nyugdíjaskorú fog jutni a tagállamok körében.

Egy kihagyhatatlan műsor, amelynek témája előbb-utóbb mindenkit érint. 

Változóban van a magyarok megtakarításhoz való viszonya egy friss felmérés szerint.

Többen vannak, akik fontosnak tartják a nyugdíjas években megfelelő anyagi helyzetet biztosító öngondoskodást.

Lépten-nyomon olvashatunk a nyugdíjrendszer problémáiról. A fokozatosan elöregedő társadalom azonban nem csak hazánkra, de Nyugat-Európára is jellemző, és az aktív munkaerőt illetően igencsak csekély az utánpótlás.

A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint nagyok voltak a különbségek a nyugdíjpénztári hozamok között tavaly.

Bár egyre több 35 év alatti fiatal kezd el takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, kifejezetten a nyugdíjas évekre összességében még mindig kevesen tesznek félre. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság logikus módon a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Idén februárban nagyságrendileg 1,4 millió, arra jogosult család kapja kézhez a családi-adóvisszatérítés összegét. Az OTP Bank szakértői szerint ez kezdőlökést adhat a hosszú távú megtakarításoknak. Az OTP Öngondoskodási Index kutatás eredményei is bizakodásra adnak okot, hiszen a pénzügyi öngondoskodást, illetve a gyermekük jövőjét tudatosan tervezők aránya tízéves csúcson van.

Egy friss kutatás szerint viszonylag többet és többen tudnak félretenni nyugdíjas éveikre, mint négy évvel ezelőtt, de még így is minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most.

Egyre több 35 év alatti kezdi meg a takarékoskodást a nyugdíj- és egészségpénztár segítségével. Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a belépők átlagéletkora – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból. Az egészségpénztár esetében a 21-30 éves belépők aránya 20-ról 25 százalékra, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb mértékben, 10-ről 20 százalékra emelkedett. A Prémium Pénztárak kutatása szerint a 35 év alattiak gondolják a leginkább fontosnak az öngondoskodást, és támaszkodnának a legjobban az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is. Ráadásul a fiatalok közül kétszer annyian tervezik a kasszákba való belépést.

Bár minden második hazai háztartást negatívan érintett a koronavírus okozta válsághelyzet – sőt, a magyarok csaknem felének egyhavi vésztartaléka sincs –, épp ekkora arányban vannak azok is, akik ugyanakkora összeget terveznek félretenni az elkövetkező időszakban, mint a pandémiát megelőzően.

Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele.

Hamarosan a standokon a megújult Piac & Profit következő száma.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó pénztárak összvagyona dinamikusan növekedett tovább, és 1425 milliárdot tett ki. Az adóváltozások miatti munkaáltatói befizetéseket az egyéni befizetések jórészt pótolták. Kiugró hozamokat értek el a nyugdíjpénztárak az első kilenc hónapban.

A magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ám a 35 százalékuknak mindössze annyi spórolt pénze van, amelyből egy hónapig tudna megélni fizetés nélkül. A K&H felmérése szerint a férfiak 30 százaléka, a nők 41 százaléka tudná magát egy hónapig fenntartani a tartalékaiból. 

A KSH adatai szerint tavaly történelmi rekordot ért el a lakosság által felhalmozott készpénz összege. A 2018-as év utolsó negyedévére 4792 milliárd forintot tett ki az a vagyon, amit a magyarok a saját otthonukban őriznek.

A mai nyugdíjasok szerint folytonos tanulással, önképzéssel érhető el az időskori anyagi biztonság, míg a fiatalabbak inkább a minél nagyobb összegű megtakarításban látják a szép nyugdíjas évek zálogát. De minden generáció a legfontosabb lépések közé sorolja, hogy már pályakezdőként el kell kezdeni a nyugdíjas évekről való gondoskodást – derült ki egy több generáció visszajelzésén alapuló hiánypótló kutatásból.

Lassan, de teret nyer az öngondoskodási készség a lakosság körében, a sebességet azonban célszerű fokozni - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu konferenciáján – adta hírül az mfor.hu.

Sokan nincsenek tisztában azzal, mit jelent valójában az öngondoskodás, mi a szerepe a mindennapokban? Pedig gyakran ez jelentheti a kiutat az anyagi bizonytalanságból, kiszolgáltatottságból. Ennek fontosságát egyre több fiatal ismeri fel.

A nők tudatosabban készülnek a nyugdíjas évekre, mint a férfiak. Leginkább a városokban jelentős a különbség a két nem nyugdíjcélú megtakarításai között. A nők általában tudatosabban bánnak a pénzzel, így jó hír, hogy tízből nyolcan aktívan részt vállalnak a családi kassza kezelésében is az Aegon kutatása szerint.

Egyre több magyar rendelkezik megtakarítással, és egyre többen tudnak önerőből fedezni komolyabb összegű váratlan kiadást is. A rendszeres megtakarítással rendelkezők közel fele azonban készpénzben tartja megtakarításait – egy felmérés szerint.