A magyar nők tudatosabban bánnak a pénzzel, így a nyugdíjas éveikre is nagyobb arányban gondolnak, mint a férfiak. Különösen igaz ez a nagyobb városokban, ahol a nyugdíjbiztosítási termékek 54 százalékát nők veszik igénybe. A szebbik nem a kistelepüléseken is vezet, de itt a legkisebb az előnye, mindössze 2 százalékpont.

A biztosítótársaság egy korábbi kutatása arra is rávilágított, hogy a nők 80 százaléka aktívan vesz részt a családi kassza kezelésében is, ami a nagyobb pénzügyi tudatosságra tekintettel kifejezetten jó hír a magyar családoknak.

A nők még a fizetésben is tudatosabbak: a legkevesebb vesződséggel járó csoportos beszedést választó ügyfelek 55 százaléka nő. Igaz, a nagyobb tudatosságra rá is szorulnak, hiszen jellemzően hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, miközben a családban rájuk háruló nagyobb terhek mellett a pénzkeresésre is kevesebb idejük jut. Gyakrabban szakítják meg a munkát, többször dolgoznak részmunkaidőben. Ez magyarázza, hogy a férfiak, bár kisebb arányban gondoskodnak a késői éveikről, 11 százalékkal többet tesznek félre erre a célra.

„A férfiak ma még átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, de abban, hogy a megkeresett pénzt hogyan és mire költik, nem árt, ha hallgatnak a szebbik nemre, a statisztika a nőket igazolja” – jegyezte meg Szombat Tamás az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

A tudatosság megtérül, legalábbis azok a nők, akik a leginkább terveznek, sokkal nyugodtabbak is. A megkérdezettek 84 százaléka tervezi a nyugdíjas éveit pénzügyileg, de közülük csak minden második írja is le a pontos terveit, pedig az írásban tervezők 52 százaléka nagyon biztos abban, hogy kényelmesen élhet majd idős korában, míg azok között, akik nem vetik papírra a terveiket, ez az arány csak 28 százalék. A legtudatosabbak jóval nagyobb arányban is takarítanak meg: 68 százalékuk tesz félre, miközben az írásban nem tervezők között ez az arány nem éri el az 50 százalékot. Akik pedig még fejben sem gondolnak a nyugdíjas éveikre, a megtakarítók aránya mindössze 18 százalék.