Mivel az egészségbiztosítás 2012. január 1. óta adómentesen adható juttatási elem, sok cég szeretné valamilyen módon beilleszteni meglévő rendszerébe. De hogyan működik, és mire is jó ez tulajdonképpen? Szakértőnk segít!

A napi, apróságoknak tűnő, pár száz forintos vásárlási tételek éves szinten százezres kiadásokat jelentenek. Egy megspórolt kávé, péksüti vagy otthonról hozott ebéd akár a lakásfelújítás vagy az autóvásárlás alapja is lehet, éves szinten összesítve.

Az év első napjaiban érdemes egy gondolatot szentelni a megtakarításokra, főként, ha már van NYESZ, vagy önkéntes pénztári számlája valakinek. Az öngondoskodás önérdek, de az állam is jelentős mértékben támogatja.

Egy felmérés szerint nagyon csekély azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer harminc év múlva is képes lesz ellátni a feladatát. Ennek ellenére Magyarországon az öngondoskodás gyerekcipőben jár: keveset rakunk félre, rövid időre.

Az egyre alacsonyabb bankbetéti kamatok és a kormányzat korántsem elegáns lépései az állampapírok, illetve az állampapírokba is fektető befektetési alapok felé fordíthatják a lakossági befektetőket. A kényszerű pénzmozgatással eljöhet végre a lakossági megtakarítások régen várt diverzifikálódása.

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Rekordszámú tartós befektetési számla nyitását hozhatja az idei év, a 2010-ben bevezetett tartós befektetési szerződés (TBSZ) népszerűsége ugyanis a KBC Securities tapasztalata szerint az utóbbi két évben jelentősen nőtt.

A harmadik negyedévben is kitettek magukért a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak: az összvagyon 8 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó vagyon pedig az inflációt bőven felülmúlva több mint 10 százalékkal gyarapodott.

Az új adótörvények megjelenése előtt munkáltatók és szakértők osztották meg véleményüket, hogy milyen változásokat fogadnának szívesen a cafeteria rendszer szabályozásával kapcsolatban.

A negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, elsöprő többségük úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre. A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.

Bár még mindig az azonnali fogyasztást támogató cafeteria elemek szerepelnek az első helyen, a munkáltatói gondoskodást biztosító juttatások népszerűsége is jelentősen növekedett az elmúlt egy évben. Az ok egyszerű, a magyarok többsége nem bízik az állami szociális hálóban.

Az első félévben összesen 21 milliárd forintos, 2,5 százalékos hozamot értek el a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. A kasszák vagyona a második negyedév végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ez 2012 második negyedévéhez képest több mint 13 százalékos növekedést jelent.

A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.

Bár az eurózónabeli és magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak, -alapok pénzügyi eszközei nagyjából azonos mértékben növekedtek az első negyedévben, a nettó vagyonnál már más a helyzet. A magyar életbiztosítási piacon bár emelkedett a díjbevétel, az életbiztosítási szerződések száma az első negyedévben hét éve nem látott mértékben esett vissza, így még messze vagyunk a nyugat-európai szinttől. Az AGNB szakértői szerint ahhoz, hogy meginduljon a fejlődés az öngondoskodás fontos pillérét képező, a nyugat-európai országokban megszokott kockázati életbiztosítások területén, tudatosulnia kell a hosszú távú gondolkodásnak, valamint annak, hogy az élet védelme a vagyon védelménél fontosabb.

Nem állunk jól a nyugdíjasévekre való felkészülésben, ami nem pusztán a szándékon múlik. A magyar lakosság túlnyomó részének nincs lehetősége gondoskodni a jövőjéről a napi megélhetés finanszírozása mellett. Ebben a helyzetben nagy felelősség hárul a munkáltatókra, valamint a kormányra is, hogy milyen ösztönzőkkel próbálja alakítani szemléletünket, és terelni a forintjainkat.

Lassan a végéhez közeledik a cafeteria év eleji nyilatkoztatása a vállalatoknál. A K&H tapasztalatai azt mutatják, hogy a kisebb méretű kkv-k körében egyre kevésbé alkalmaznak béren kívüli juttatásokat, de a nagyobb vállalkozások túlnyomó részénél továbbra is népszerű juttatási forma. A juttatás összegének csökkenéséről is többen beszámoltak.

A munkáltató többféle béren kívüli juttatással is támogathatja költséghatékony módon munkavállalója öngondoskodását.

Az új szabályok értelmében jóval korábban kell majd megkezdeni az előtakarékoskodást, mert 2013-tól a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) minimális tartási időszaka háromról tíz évre nő.

Az öngondoskodás ma már nem csak valamikori terveinkben szerepel: aki csak teheti, tudatosan tervezi jövőjét, s a célok elérésének fedezetére megtakarít. Ennek során értelemszerűen mindenki szívesen él az adókedvezményekkel, egyebek mellett a tartós befektetési számlák (TBSZ) révén kínált lehetőségekkel. De akár bukhatunk is az üzleten, tehát számlanyitás előtt érdemes alaposan tájékozódni.

A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt még nem jellemző az előtakarékosság, igaz, nő azoknak az aránya, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.

Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.

A magán-nyugdíjpénztári tagok ugyan március végéig döntöttek, visszalépnek-e az állami rendszerbe, de a maradás mellett voksolók még most sem tudhatják biztosan, hosszú távon fennmarad-e akár egyetlen pénztár is.

A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás. 

A hosszú távú eszközök szűkülő palettája a biztosítások felé tereli a megtakarítókat, állítja az ING Biztosító. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy ma Magyarországon kevesen tudnak rendszeresen megtakarítani. Különösen a hosszú távra szóló lehetőségek nem kapósak. Ugyanakkor bizonyos életbiztosításokat adómentes juttatásként adhat a munkáltató, amennyiben a kedvezményezett a munkavállaló.

A Stabilitás Pénztárszövetség felmérése szerint a maradók közel háromnegyede továbbra is kitart korábbi döntése mellett, és nem tervezi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy március 31-ig él a visszalépés lehetőségével.

A lakosság körében olyan alacsony még soha nem volt a megtakarítói hányad, mint tavaly, amikor is a hazai lakosság 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással. Ez az érték 2004 óta a legalacsonyabb, alulmúlja még a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.

Megjelent a Piac&Profit februári száma, benne többek között részletes összeállítással az öngondoskodás szükségességéről és lehetőségeiről, a kkv-kat érintő legfontosabb idei változásokról. Interjút készítettünk Peter Gleick nemzetközi hírű szakértővel a klímaváltozás várható hatásairól, és közgazdászokat, valamint cégvezetőket kérdeztünk 2012-es várakozásaikról. 

A nyugdíjtörvények európa-szerte kitolják a nyugdíjkorhatárt, a munkáltatók azonban szívesebben foglalkoztatják a fiatalabbakat. Uniós szinten viszont a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is folytathassák az emberek a munkát, mutat rá az Eurobarométer, amelyet az aktív idősödés jegyében indított kampányév kapcsán publikált az unió. Tízből hatan viszont nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár emelésével.

Míg a magyarok idén már 40 millió napot töltöttek külföldön, nem változott a biztosítások aránya, s csupán az utazások közel harmadában van biztosítási fedezetük a kiutazóknak. Az egyre népszerűbb online, vagy mobil platformokon már szinte az országhatár átlépésekor is elindulhat a védelem, az itt kötők fele pedig nem elégszik meg az alapcsomaggal, emelt szolgáltatást választ.

November 25-én kereskedtek utoljára Orco részvényekkel a BÉT-en, mivel a céget december elsejével kivezetik a budapesti parkettről. Az Orco részvényeiket NYESZ számlán tároló megtakarítók nehéz helyzetbe kerülnek ezáltal, mivel ők nem tudják papírjaikat átszállíttatni azokra a külföldi részvénypiacokra, ahol továbbra is lehet kereskedni a papírokkal.

A rendszeres, áttekinthető, és érthető éves nyugdíj kimutatás arra ösztönözné az EU állampolgárait, hogy időben átgondolják, miből fognak megélni nyugdíjas korukban. Magyarországon erre különösen nagy szükség lenne. 

Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Az öngondoskodás szerepének erősítése az ellátás hatékonyságát és finanszírozhatóságát is javítaná. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal, ami nem feltétlenül jelent több-biztosítós modellt. Ez utóbbi továbbra sem jöhet szóba Magyarországon.

Kevésbé bízunk a bankokban, ám a pénzügyi tudatosságunk nem nőtt a válság évei alatt – derült a ki a Kreatív Csoport és a Figyelő által rendezett Pénzügyi Kommunikációs Konferencián. A Budapesti Értéktőzsde vezetője szerint a középiskolásokat érdemes a leginkább képezni.

A rendszeres, hosszú távú, akár kisösszegű megtakarítások jelenthetnek biztos jövőt egy nagyon bizonytalan korszakban. A Takarékossági Világnap alkalmával a Piac & Profit által szervezett és az OTP Bank támogatásával megvalósult konferencián az előadók arra keresték a választ, hogy milyen módon fokozható az egyenlőre nagyon alacsony öngondoskodási hajlandóság.

Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is: az adóelőnyt jelölte meg az elsődleges szempontok között a megtakarítási mód kiválasztásánál a Budapest Bank és Alapkezelő felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka.

Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.

A sok kérdőjel mellett számos lehetőség van arra, hogy valaki kiszámítható jövedelemről gondoskodjon maga számára időskorára úgy, hogy aktív korban saját „egyéni számlát" nyit.

Az egészségügy átalakítása hosszú évek óta napirenden van. A már bevezetett és a közeljövőben várható változások - miként a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos gondok - is rávilágítanak az öngondoskodás fontosságára. Emellett - az egykulcsos adórendszer által is kedvezményezett - magasabb jövedelmű réteg egyre tudatosabban keresi az igényes termékeket az egészségiparban is.

Megjelent a Piac és Profit augusztusi száma. A tartalomból: Se pénz, se piac - a magyar kkv-k 21. századi valósága; Gyógyír lesz-e a költségvetés? - a következő hét uniós év; Nincs pénz! - az öngondoskodás hazai buktatói; Bükkaranyosi alternatíva - 44 település közös kezdeményezésének sikere; A piacszerzés terepei - kkv-lehetőségek a megszokott piacon túl. Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg a digitális változatát!

Akik 2011 és 2051 között mennek nyugdíjba, azok esetében a kalkulált nyugdíj és a tisztességes megélhetéshez szükséges összeg között évi 532 ezer forint a különbség - közölte saját felmérésére és számításaira hivatkozva az Aviva Életbiztosító.

A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét. A sokkoló adat a Pioneer Alapkezelő pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásából származik. Ahogyan a bankok a kkv-k számára készített csomagajánlatoknál rendszerint számolnak azzal, hogy a cégek és dolgozóik magánszemélyként is megjelennek az ügyfelek körében, hasonló tendencia várható a biztosítási szektorban is.

A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás -  ezt két biztosító is jelezte.

Az országos szintű felmérések alapján, a májusi és júniusi szélsőséges időjárás során keletkezett károk értéke megközelíti a 80 milliárd forintot. A lakásonkénti átlagos kár nagysága közel 100 ezer forint. A hirtelen lezúduló csapadékmennyiség és az árvizek óriási károkat okoztak az ország minden területén. Olyan településeket is elöntött a víz, amelyekre idáig ez nem volt jellemző, éppen ezért a helybéliek nem voltak szakszerűen felkészülve a védekezésre. 

Sikerrel vette az első munkahely akadályait? Van már néhány év munkatapasztalata és bizakodva tekint a jövőbe? Meddig tervez képzeletbeli feladatlistáján? Leggyakrabban párkapcsolat, család, gyerekek, saját családi ház és külföldi nyaralások szerepelnek a felsorolásban. Ennél távolabbra a fiatal munkavállaló nem gyakran tekint. A legtöbb huszonéves nő maximum 10-15 évre látja előre magát és tervezi el a jövőjét. Az ezt követő évtizedek annyira ködbe vesznek, hogy - látszólag - nem érdemes foglalkozni velük.

„A mostani javaslata csak még inkább ráerősítene erre az iránytévesztésre, ami egy újabb gazdaságpolitikai öngól lenne." - kritizálta Szalay-Berzeviczy Attila, korábbi tőzsde-elnök a kormány jelenlegi adócsomag tervezetét, ami szerint 95,6%-os adó- és járulék teherrel sújtanák a munkáltatói befizetést a korábbi 0 %-hoz képest.

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint az új adójavaslat elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer összeomlását, az emberek az elmúlt 15 év során kialakult öngondoskodásba vetett hitének elvesztését, és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egy állandó vevőjének elvesztését vonja maga után.