Fontolgatjuk a biztosítást, csak pénzünk nincs rá

A GfK Hungária 2013-as adatai azt mutatják, hogy a fiataloknak a többi – életbiztosítással már nagyobb arányban rendelkező – korcsoporthoz képest viszonylag jelentős hányada komolyan fontolgatja életbiztosítás kötését: a 15-19 éves korosztályban a megkérdezettek 9,7 százaléka, míg a 20-29 éves korosztályban 9,2 százalék nyilatkozott úgy, hogy két éven belül szándékában áll életbiztosítást kötni.

Figyelemre méltó tendencia ez, hiszen úgy tűnik az adatokból, hogy a huszonéves korosztály már van legalább olyan tudatos, mint szülei generációja, az öngondoskodás fontosságának üzenete látszólag náluk célba talált, és 13,4 százalékuk már kötött is valamilyen típusú életbiztosítást. Az idősebb korosztályokban természetszerűleg egyre növekszik, de a 21,1 százalékot nem haladja meg az életbiztosítással rendelkezők aránya: a legmagasabb hányadot a 60-69 és 40-49 éves korosztályban mérték a kutatók.

„A magyar lakosságot életkortól függetlenül foglalkoztatja a biztosítások kérdése, ám valós kötésre, így életbiztosítás kötésére is főként a módosabb háztartásokban kerül sor” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária pénzügyi kutatásokért felelős igazgatója. Azoknak az aránya, akik kötnének bármilyen biztosítást az elkövetkező két évben gyakorlatilag életkortól függetlenül változatlan az aktív korúak körében. ugyanakkor a szépkorúak körében az egyébként sem túl magas 23,5 százalékról már 17,9 százalékra csökken a biztosítás kötését fontolgatók hányada.

Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban

Ugyan a magyarok többsége szerint nem lesz elegendő a megélhetéshez az államtól kapott nyugdíja, mégis, csak minden ötödik magyar tesz is azért valamit, hogy kiegészítse öregkori jövedelmét.

Megkötött biztosításokat tekintve a legjobb helyzet lakásbiztosítások terén mutatkozik: a magyar háztartások 64,7 százaléka rendelkezik ilyen típusú védelemmel; életbiztosításoknál azonban az ellátottság aránya mindössze 17,9 százalék. Minden biztosítástípus esetében megfigyelhető, hogy a háztartás jövedelmével együtt növekszik az igénybevételi kedv, a legmagasabb vizsgált jövedelmi kategóriában négyből egy személy rendelkezik életbiztosítással.

A lakosság mintegy negyede egyáltalán nem tájékozódik biztosításokról, akik viszont érdeklődnek a termékek iránt, elsősorban az interneten keresnek információt. Kiemelkedő és növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest azok aránya, akik ismerősöktől kérnek tanácsot, mutatva, hogy a bizalmas téma foglalkoztatja a lakosságot. Szintén 20 százalék körülire tehető azok aránya, akik szakemberhez fordulnak, és saját vagy valamelyik másik biztosító munkatársától várnak felvilágosítást.

Öngondoskodás: az egyetlen járható út, de kevesen léptek rá eddig

Egy felmérés szerint nagyon csekély azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer harminc év múlva is képes lesz ellátni a feladatát. Ennek ellenére Magyarországon az öngondoskodás gyerekcipőben jár: keveset rakunk félre, rövid időre.

Bár a nyugdíj előtt álló felnőtt magyar lakosság kétharmadát foglalkoztatja a nyugdíjkérdés, és a megtakarítási szokások és lehetőségek miatt az öngondoskodás is egyértelműen előtérbe kerül a következő években, nyugdíj célú megtakarítással mégis csak a lakosság 18 százaléka rendelkezik – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából. A megtakarítási szándék és a konkrét tettek között annak ellenére is egyre inkább nő a szakadék, hogy a gazdaságilag aktív magyar felnőttek fele úgy érzi, a várható nyugdíja nem lesz elegendő arra, hogy megéljen. A nyugdíj célú megtakarítási szándék és a konkrét tettek között egyre inkább nőtt a szakadék: míg 2011-ben 40% volt azok aránya, akik valamilyen formában már megtakarítottak ezzel a céllal, 2013-ban csupán 18%-uk tett bármilyen lépést az ügyben.