Egyre kevesebb a cafeteria a kicsiknél

Lassan a végéhez közeledik a cafeteria év eleji nyilatkoztatása a vállalatoknál. A K&H tapasztalatai azt mutatják, hogy a kisebb méretű kkv-k körében egyre kevésbé alkalmaznak béren kívüli juttatásokat, de a nagyobb vállalkozások túlnyomó részénél továbbra is népszerű juttatási forma. A juttatás összegének csökkenéséről is többen beszámoltak.

Kép:sxc

Szakértők és elemzők az év elején általában a cafeteria-keretek változatlanul hagyását prognosztizálták, de a közterhek emelkedése úgy tűnik, a juttatások összegét is befolyásolta. Legalábbis a Multi-Pay Cafeteria nem reprezentatív felmérése szerint. A cafeteria-szolgáltató havi hírlevélben feltett kérdésre, miszerint „Hogyan változott a juttatás összege?”, a válaszadók közel fele jelentős csökkenésről számolt be és csak alig több mint egyharmaduk mondta azt, hogy változatlanul ugyanannyit kap idén és tavaly.

Egy másik, a Cafeteria Trend felmérése – cafeteriatrend.hu oldalon 711 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő – ennél árnyaltabb képet fest: idén a válaszadók 31 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, míg tavaly 52,6 százalék. Sőt, a múlt évhez képest idén többen számoltak be növekedésről is. Míg 2012. elején a munkáltatók 9,1 százaléka emelte a keretet, az idén 16,4 százalék döntött így.

Ennek ellenére összességében nettó 2,2 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2012-ben, ami azt jelenti Fata László magyarázata szerint, hogy a cégek az EHO növekedését nem teljesen hárították a dolgozókra.

Mibe kerül a juttatás?
Tízezer forint bruttó költségkeretből a munkavállaló 5097 forintot kap kézhez bérként, 7370 forintot kedvezményesen adózó juttatás formájában és 6615 forintot, ha a munkáltató normál adózású juttatást ad. Mivel 2013. január 1-jétől a kedvezményes adózással adható béren kívüli juttatásokat terhelő eho mértéke 14 százalékra nőtt, egyre kisebb a különbség a kedvezményes és a normál adózással igényelhető juttatások között: bruttó 10 ezer forint esetében mindössze 755 forint. A bérnél még a magasabb adóval adott juttatás is kedvezőbb a munkavállalónak: 10 ezer forint bruttó összegre vetítve 1518 forinttal többet kap.
A Cafeteria Trend felmérése pozitív képet mutat abból a szempontból is, hogy idén a válaszadók mindössze 4,3 százaléka szüntette meg teljes egészében a juttatási rendszerét (tavaly ilyenkor 7,8 százalék volt az arány). A K&H negyedéves, 500 hazai mikro-, kis-, és középvállalkozás megkérdezésével végzett reprezentatív kkv kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy folyamatosan csökken a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyik formájával kalkuláló cégek száma. A legfrissebb felmérés szerint még a vállalkozások fele sem, mindössze 47 százalékuk gondolkodik cafeteriában. Ez az arány jóval elmarad a 2008-as csúcsidőszaktól, amikor még a kkv-k 80 százaléka alkalmazta annak valamelyik formáját.

Mivel idén tovább romlottak a béren kívüli juttatások feltételei – a cafeteria után fizetendő EHO 10-ről 14 százalékra nőtt – az arány várhatóan már nem is fog tovább növekedni, állapítja meg a K&H sajtóközleményében.

Népszerűségi toplista

„A cafeteria elemek közül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legfontosabb, hiszen a vállalkozások 24 százaléka alkalmazza, ugyanakkor ez az arány 2008 óta legalacsonyabb érték. Igaz, a felmérés az Erzsébet utalvány felhasználási körének bővítése előtt jelent meg, így azóta ez az arány még emelkedhetett. A közlekedési költségtérítést, mint a második legtöbbet alkalmazott béren kívüli juttatást, a kkv vezetők ötöde tervezi nyújtani dolgozóinak, azonban ennek a juttatási formának az alkalmazása is folyamatosan csökken 2010 óta – mutatott rá Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Kivonul a Le Cheque Déjeuner Magyarországról
Március 31-ig költhetőek a Le Cheque Déjeuner étkezési utalványok, miután a francia utalvány-kibocsátó cég tulajdonosai bejelentették, beszüntetik magyarországi tevékenységüket. Idéntől az étkezési jegy kibocsátása állami monopóliummá vált, a kft. tevékenysége ellehetetlenült, ezért döntöttek a kivonulás mellett februárban. Tavaly még az élelmiszervásárlásra szolgáló különböző utalványokat (Edenred, a Le Chéque Déjeuner és a Sodexo) a munkáltató 51,17 százalékos adóval korlátlan összegben adhatta dolgozóinak, idén ez a lehetőség is megszűnt, élelmiszer-vásárlásra maradt az Erzsébet utalvány. A Hír24 portállal a Chéque Déjeuner Csoport azt közölte: a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSIDInternational Centre for Settlement of Investment Disputes) választott bíróságához fordulnak az ügyben Washingtonban. A Le Chéque Déjeuner Kft. tulajdonosai és vezetői bíznak benne, hogy a cég a gazdasági környezetet érintő körülmények pozitív változása esetén ismét folytathatja utalvány-kibocsátó tevékenységét Magyarországon.
A kedvező adózású juttatási formák közé tartozó SZÉP Kártya is veszített tavalyi népszerűségéből – idén a kkv-k 8 százaléka tervezi alkalmazni – de továbbra is az élmezőnyben tartózkodik.

A Bonus Cafeteria Kft. az által nyilatkoztatott munkavállalók választása alapján szintén úgy látja, hogy az étkezésre fordítható Erzsébet-utalvány vezeti a listát. A munkavállalói döntés alapján a második legnépszerűbb juttatás viszont a cég tapasztalatai alapján az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás, amelyet a munkavállalók 85 százaléka választ. Meglepetésként számolt be Kardos György ügyvezető igazgató az egészségbiztosítási termékek iránti óriási érdeklődésről. Az adómentesen adható juttatás keretében havi 4 000 – 5 000 forint befizetésével magasabb színvonalú, emberibb és várólista nélküli ellátásban részesülhetnek a munkavállalók, ha váratlanul komolyabb egészségügyi problémájuk adódik, nyilatkozta a Multi-Pay Hírlevél számára a Bonus Cafeteria vezetője.

A hosszú távú öngondoskodást szolgáló elemek – önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, vagy a foglalkoztatói nyugdíj – viszont nem jelennek meg a legkedveltebb juttatások körében. A munkáltató akár egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónál is nyithatna számlát a dolgozója számára, és az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítéssel megegyező feltételekkel – havonta a minimálbér 50 százalékáig 35,7 százalékos adóteherrel – járulhatna hozzá a munkavállaló nyugdíjához béren kívüli juttatásként. (A juttatásról bővebben a Piac&Profit magazin februári számában olvashat)

Nagyobb cég, több cafeteria

A K&H már idézett felmérése arra is rámutatott, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan növekszik a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága is.

„A mikrovállalkozásoknál és a kisvállalkozásoknál a cafeteria juttatásokat alkalmazók aránya csupán 42 illetve 48 százalék. Ez azt mutatja, hogy sok kisvállalkozás a cafeteria szűkítésével is próbál költségeket csökkenteni” – mondta el Németh László. „A középvállalatoknál azonban továbbra is népszerűek a béren kívüli juttatások, hiszen idén 74 százalékuk tervezi alkalmazni valamely cafeteria-elemet. Emellett a középvállalatoknál az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költség térítése mellett jelentős a befektetés típusú béren kívüli hozzájárulások alkalmazása is. Az egészségpénztári befizetést és a nyugdíjpénztári kiegészítést megközelítőleg minden negyedik középvállalat alkalmazza” – magyarázza a kkv szakértő.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo