Szakértők és elemzők az év elején általában a cafeteria-keretek változatlanul hagyását prognosztizálták, de a közterhek emelkedése úgy tűnik, a juttatások összegét is befolyásolta. Legalábbis a Multi-Pay Cafeteria nem reprezentatív felmérése szerint. A cafeteria-szolgáltató havi hírlevélben feltett kérdésre, miszerint „Hogyan változott a juttatás összege?”, a válaszadók közel fele jelentős csökkenésről számolt be és csak alig több mint egyharmaduk mondta azt, hogy változatlanul ugyanannyit kap idén és tavaly.
Egy másik, a Cafeteria Trend felmérése – cafeteriatrend.hu oldalon 711 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő – ennél árnyaltabb képet fest: idén a válaszadók 31 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, míg tavaly 52,6 százalék. Sőt, a múlt évhez képest idén többen számoltak be növekedésről is. Míg 2012. elején a munkáltatók 9,1 százaléka emelte a keretet, az idén 16,4 százalék döntött így.
Ennek ellenére összességében nettó 2,2 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2012-ben, ami azt jelenti Fata László magyarázata szerint, hogy a cégek az EHO növekedését nem teljesen hárították a dolgozókra.
Mivel idén tovább romlottak a béren kívüli juttatások feltételei – a cafeteria után fizetendő EHO 10-ről 14 százalékra nőtt – az arány várhatóan már nem is fog tovább növekedni, állapítja meg a K&H sajtóközleményében.
Népszerűségi toplista
„A cafeteria elemek közül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legfontosabb, hiszen a vállalkozások 24 százaléka alkalmazza, ugyanakkor ez az arány 2008 óta legalacsonyabb érték. Igaz, a felmérés az Erzsébet utalvány felhasználási körének bővítése előtt jelent meg, így azóta ez az arány még emelkedhetett. A közlekedési költségtérítést, mint a második legtöbbet alkalmazott béren kívüli juttatást, a kkv vezetők ötöde tervezi nyújtani dolgozóinak, azonban ennek a juttatási formának az alkalmazása is folyamatosan csökken 2010 óta – mutatott rá Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A Bonus Cafeteria Kft. az által nyilatkoztatott munkavállalók választása alapján szintén úgy látja, hogy az étkezésre fordítható Erzsébet-utalvány vezeti a listát. A munkavállalói döntés alapján a második legnépszerűbb juttatás viszont a cég tapasztalatai alapján az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás, amelyet a munkavállalók 85 százaléka választ. Meglepetésként számolt be Kardos György ügyvezető igazgató az egészségbiztosítási termékek iránti óriási érdeklődésről. Az adómentesen adható juttatás keretében havi 4 000 – 5 000 forint befizetésével magasabb színvonalú, emberibb és várólista nélküli ellátásban részesülhetnek a munkavállalók, ha váratlanul komolyabb egészségügyi problémájuk adódik, nyilatkozta a Multi-Pay Hírlevél számára a Bonus Cafeteria vezetője.
A hosszú távú öngondoskodást szolgáló elemek – önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, vagy a foglalkoztatói nyugdíj – viszont nem jelennek meg a legkedveltebb juttatások körében. A munkáltató akár egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónál is nyithatna számlát a dolgozója számára, és az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítéssel megegyező feltételekkel – havonta a minimálbér 50 százalékáig 35,7 százalékos adóteherrel – járulhatna hozzá a munkavállaló nyugdíjához béren kívüli juttatásként. (A juttatásról bővebben a Piac&Profit magazin februári számában olvashat)
Nagyobb cég, több cafeteria
A K&H már idézett felmérése arra is rámutatott, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan növekszik a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága is.
„A mikrovállalkozásoknál és a kisvállalkozásoknál a cafeteria juttatásokat alkalmazók aránya csupán 42 illetve 48 százalék. Ez azt mutatja, hogy sok kisvállalkozás a cafeteria szűkítésével is próbál költségeket csökkenteni” – mondta el Németh László. „A középvállalatoknál azonban továbbra is népszerűek a béren kívüli juttatások, hiszen idén 74 százalékuk tervezi alkalmazni valamely cafeteria-elemet. Emellett a középvállalatoknál az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költség térítése mellett jelentős a befektetés típusú béren kívüli hozzájárulások alkalmazása is. Az egészségpénztári befizetést és a nyugdíjpénztári kiegészítést megközelítőleg minden negyedik középvállalat alkalmazza” – magyarázza a kkv szakértő.
