Jobban jársz nyugdíjbiztosítással

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Adókedvezmény jár a nyugdíjbiztosítás után - már érdemesebb belevágni - Kép: Freestock

Az új nyugdíjbiztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező  magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváirathatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil nyugdíjbiztosítási állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

(A nyugdíjjárulékból is érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény.)

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó - kedvezményt alkalmaznak.

Az adótörvények bejelentéséről itt olvashat!

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor - Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

Rokkantnyugdíj: nem vált be az új rendszer
A kormány 2012-től alapvetően átalakította a rokkantnyugdíj rendszerét arra hivatkozva, hogy a korábbi mechanizmus nem ösztönözte az érintetteket a munkavállalásra, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen ütemben halad a változás, hoz-e és mekkora megtakarítást a költségvetés számára. A rokkantnyugdíj rendszerének első, 2008-as reformja óta azok a megváltozott munkaképességűek, akik segítséggel visszavezethetők voltak a munkaerőpiacra, rehabilitációs járadékot kaptak. E járadék a pénzbeli támogatás mellett már a reintegrációhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is tartalmazott. Esetükben az volt a cél, hogy állami segítséggel előbb védett munkahelyhez, majd a felkészülést követően normál, nyílt munkaerőpiaci álláshoz juthassanak.
„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a  társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes  törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo