A megtakarítási szokások változását több tényező alakítja - derül ki a GfK Hungária Retail Banking Monitor felméréséből. A megtakarítások mértéke és szerkezete függ például a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése - amelyek végig jellemezték az elmúlt évet - sok családban okoztak komoly bizonytalanságot.
„A váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a hazai lakosság körében, sok család kénytelen felkészülni a megugró törlesztőrészletek, vagy a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi sokk ellensúlyozására" - nyilatkozta Dunai Albert (Client Group Lead). „A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására már lényegesen kevesebben tudnak spórolni, e célok fontossága kismértékben csökkent is 2011-ben. Leginkább az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhatnak most arra, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre" - fűzte hozzá a szakember.
A bizonytalan gazdasági környezet felértékeli a biztonságot adó megtakarítási formákat, a könnyen mozgósítható és biztos pénzügyi megoldásokat. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma, 2011-ben sem vesztett népszerűségéből, a megtakarítók több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja. Érezhetően csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége, 2011-ben a megtakarítók kevesebb, mint egynegyede rendelkezett valamelyikkel e két hosszabb távra szóló termék közül. Majd minden hatodik személy nyilatkozta azt, hogy „otthon, a párnában", azaz készpénzben halmozza fel a hónap végén megmaradt összegeket. Bár ez egy igen rugalmasan kezelhető megtakarítási forma, egyre többekben tudatosul, hogy ily módon kamattól esnek el, vélhetőleg ezért is csökken - bár lassú ütemben - e megtakarítási forma népszerűsége.
Sokkolni kell a népet
Ha mindenki legalább évente egyszer szembesülne azzal, hogy nyugdíjasként milyen havi bevételre számíthat, előbb cselekedne - derül ki abból a novemberben publikált kutatásból, amit az Aviva csoport készített az EU illetékes bizottságának. A tanulmány szerint a rendszeres, áttekinthető, és érthető éves nyugdíj kimutatás arra ösztönözné az EU állampolgárait, hogy időben átgondolják, miből fognak megélni nyugdíjas korukban, és támogatná őket abban, hogy saját maguk is tegyenek az államtól várható nyugdíjuk kiegészítése érdekében.
A felmérésből az is kiderült, hogy habár az EU tagállamok részéről van egy kifejezett szándék az integrált tájékoztatási rendszer kialakítására, számos akadályt kell még addig leküzdeni mind jogszabályi, mind a gyakorlati megvalósítás szintjén, elég csak az adatvédelemre, az adminisztrációs nehézségekre, vagy a költség vonzatokra gondolni. Ugyanakkor a tanulmány szerint a lakosság, a politikai döntéshozók és a piaci szereplők támogatnák az egységes nyugdíjértesítő létrehozását az egyes tagállamokban. Egyes tagállamokban már jelenleg is törvény szabályozza a rendszeres, személyre szabott tájékoztatást, így például Franciaországban az 50 év felettiek számára bevezették az online hozzáférést a várható nyugdíj jövedelmük áttekintéséhez. Ugyanitt 2012-től minden 45. életévét betöltő állampolgár tanácsadó segítségével gondolhatja majd végig, hogy milyen lehetőségei vannak nyugdíjjövedelme kiegészítésére.
Térségünkben, Lengyelországban működik ilyen rendszer, ahol az 1999. évi nyugdíjreform során vezették be az éves nyugdíj értesítőt, amelynek hatására jelentősen megnőtt a lakosság körében az öngondoskodás iránt érzett felelősség. Magyarországon is voltak erre vonatkozó kezdeményezések korábban. (Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.)
